Köszöntőkkel, díjátadókkal és érdekes előadásokkal vette kezdetét a 2019-es Magyar Tudomány Ünnepe Veszprémben.
Barnabás Beáta főtitkár helyettes, Teller Ede gondolatával kezdte köszöntőjét: „Nekem mint tudósnak három és csak három feladatom van: először tudni, másodszor alkalmazni, harmadszor magyarázni."
Hozzáfűzte, hogy a fizikus sorai alapján talán egyszerűnek tűnhet a tudósok munkája a megvalósításig, de valójában hosszú út vezet egy új értéket jelentő felismeréshez.
- A tudomány művelői napról-napra új értéket teremtenek, új tudással bővítik az emberiség közös tudáskincsét - mondta, majd kiemelte, hogy az idei ünnep középpontjában is az értékteremtő tudomány áll.
Barnabás Beáta szerint a tudás önmagában is érték, de talán ritkán vesszük észre, hogy mindenhol jelen van, a hétköznapjainkban is: "amikor valaki megveszi a pékségben a friss, ropogós kenyeret, érthető módon nem a tudomány jár a fejében, pedig minden negyedik kenyér a martonvásári Mezőgazdasági Intézetben nemesített búzából készül, ahol a kutatók közel hét évtizede dolgoznak az ellenállóbb és jobb minőségű búzafajták létrehozásáért."
- A tudomány megérdemli, hogy minden évben egy hónapon keresztül a figyelem középpontjába kerüljön. A Magyar Tudomány Ünnepe a tudomány legnagyobb és legfontosabb fóruma. Bízom benne, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is sokan látogatnak el hozzánk, hogy közösen legyünk részesei a magyar tudomány vívmányainak - zárta szavait.
Lovász László az MTA elnöke úgy gondolja, hogy azért is jelentősek a Magyar Tudomány Ünnepének rendezvényei, mert lehetőséget biztosítanak a kapcsolatra, az üzenetek közvetítésére, hiszen az MTA legfontosabb feladata a tudomány eredményeinek közvetítése a társadalom felé.
- Felelősek vagyunk azért, hogy napjaink információs zajában erőteljesebben hallassuk a hangunkat, megszólítsuk a laikusokat és megismertessük őket a tényeken alapuló hiteles információkat szolgáltató tudományos munkával, illetve a magyar tudományos közösség utánpótlását jelentő fiatalokat, hiszen az ő bevonásuk, tudomány iránti érdeklődésük felkeltése kulcskérdés, ahogyan az is, hogy megmutassuk, Magyarországon világszínvonalú kutatás zajlik - jegyezte meg. Kiemelte, hogy az egész tudományos közösségért felelősek: a Magyar Tudomány Ünnepén például lehetőséget biztosítanak a kutatási eredményeik bemutatására, amely kutatásokra épülnek azok a technológiák, amik segítenek majd globális környezeti problémáink megoldásában.
Az országosan több helyszínen előadásokkal, filmvetítésekkel, konferenciákkal ünnepelt tudomány napjának egyik rangos elemének számító nyitóünnepségén a leendő doktorok mellett professzorok, kutatók, tudósok, egyetemi oktatók a magyar tudomány jeles alakjai jelentek meg az aulában.


Porga Gyula, Barnabás Beáta és Lovász László

- Nagy megtiszteltetés a Pannon Egyetem és Veszprém számára, hogy a MTA elnöksége kiemelt figyelemmel övezett nyitóeseményének helyszínéül a királynék városát választotta - mondta Gerencsér András a Pannon Egyetem rektora.
Hangsúlyozta, hogy napjainkban a tudományos értékteremtésben az egyetem az MTA-val szorosan együttműködve jelentős szerepet vállal és ha hallgatói létszám tekintetében nem is, de tudományos eredményesség és kapacitás vonatkozásában az egész régió kiemelkedő súlyú intézménye.
A rektor nyitóbeszédében kitért a tudomány és a tudomány értékteremtő szerepének, nemzetközi fontosságára, illetve kiemelte: az emberiség elemi érdeke, hogy a nemzetközi tudományos világ évszázadok alatt kialakított sokszínűségét, függetlenségét, alkotóképességét megőrizze és azt az emberiség előtt tornyosuló kihívások megoldására fordítsa.
- Óriási a tudományos közösség felelőssége, hogy megakadályozza a tudomány állandó fejlődésére utalt, civilizált világ elsüllyedését a globális kihívok lavinájában és hallassa a hangját. Bízunk benne, hogy együtt sikerül - mondta.

Porga Gyula Veszprém Megyei Jogú Város polgármester is hangsúlyozta köszöntő szavaiban a jövő és a tudomány kapcsolatát: „A magyar tudományosság, a magyar jövő záloga. A magyar tudományosság útján azonban nem járunk egyedül: gondolatban és szellemben velünk tartanak nagyszerű elődeink, akik annak idején megalapozták a magyar tudományos közösséget és intézményrendszerét."
Beszédében felidézte Széchenyi István nemes tettét, a gesztust, amely lehetővé tette a MTA megalapítását, hosszú időre kijelölve a követendő utat a magyar tudományosság számára.
A jelen tudományával kapcsolatban kiemelte, hogy a 21. század tudománya egyre inkább hatékonyságról és versenyről szól, amely felismerés jegyében dolgoznak együtt Veszprémben is tudósok, tudományos munkatársak, tanárok és oktatók, veszprémi polgárok a város és a térség versenyképességéért, sikeréért.
A polgármester szerint a tudomány természetes önszerveződése és megújuló intézményrendszere ma is legalább olyan fontos, mint Széchenyi István korában, ezért a a mai nap ünnep mindazoknak, akik a tudomány területén tevékenykednek és azoknak is, akiknek az élete mind jobbá válik a tudomány nagyszerű vívmányainak köszönhetően.
- Tisztelettel és megbecsüléssel köszöntöm önöket, magyar tudósokat, tudományos kutatókat és munkatársakat, a magyar tudomány ünnepén - zárta gondolatait.

Az ünnepség méltó folytatásaként a köszöntőket követően kitüntetésekkel, díjakkal jutalmazták a tudomány különböző területeinek kimagasló teljesítményeit.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki: Jancsó Gábort, az orvostudomány doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Élettani Intézet professor emeritusát, Jolánkai Mártont, a mezőgazdasági tudomány doktorát, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézet egyetemi tanárát, professor emeritusát, Mindszenty Andreát, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék egyetemi tanárát, professor emeritusát, Somogyi Évát, a történelemtudomány doktorát, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet professor emeritusát, az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagját, Várady Tibor, PhD-t, a Közép-Európai Egyetem professor emeritusát, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagját, Vértesi Pétert, a matematikai tudomány doktorát, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet professor emeritusát, Hajós Györgyöt, a kémiai tudomány doktorát, a Természettudományi Kutatóközpont professor emeritusát.

A Szily Kálmán-díjat a Magyar Tudományos Akadémia elnöke alapította az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Szily Kálmán-díjat adományozott: Bőhm Gergelynek, az MTA Titkárság Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya vezetőjének.

A Paksi Atomerőmű Zrt. és a Wigner Jenő-díj Kuratóriuma Wigner Jenő-díjat adományozott Hamvas Istvánnak, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugalmazott vezérigazgatójának.
A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díj Kuratóriuma döntése alapján a 2019. évi Bruckner Győző-fődíjat: Simig Gyula, a kémiai tudomány doktora, az EGIS gyógyszergyár nyugalmazott kutatási igazgatója nyerte el.
A 40 éven aluli kutatók számára kiírt Bruckner Győző-díjat Ötvös Sándor, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézet tudományos munkatársa nyerte el.
A Magyar Tudományos Akadémia Pungor Ernő örököseinek közérdekű kötelezettségvállalása alapján Pungor Ernő kémikus, akadémikus, a hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakja emlékének méltó megőrzésére Pungor Ernő-díjat alapított. A Pungor Ernő-díj Kuratóriumának döntése alapján a 2019. évi díjat Schlosser Gitta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszék adjunktusa nyerte el. A kuratórium a Magyar Tudomány Ünnepén a magyar vasút fejlesztése területén végzett kiemelkedő eredmények elismerésére a Magyar Tudományos Akadémia által a MÁV Zrt. kötelezettségvállalása mellett létrehozott Mikó Imre- díjat, valamint a díj mellé a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Mikó Imre-emlékplakettjét adományozta aktív szakember kategóriában Malatinszky Sándornak, okleveles gépészmérnöknek, a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Tanúsítási Igazgatósága igazgatóhelyettesének, életmű kategóriában Kovács Károlynak, okleveles gépészmérnöknek, a MÁV-START Zrt. nyugalmazott mérnök–főtanácsosának, műszaki szakértőnek.
A Magyar Tudományos Akadémia Jermy Tibor akadémikus végakarata szerint, a Biológiai Tudományok Osztályának kezdeményezésére 2017-ben Jermy Tibor-díjat alapított. A díj olyan fiatal, tehetséges biológus egyetemi hallgatók és kutatók számára ítélhető oda, akik elsősorban az elméleti és alkalmazott zoológia területén végzik kutatási tevékenységüket. A díj átadására 2019-ben másodszor kerül sor. A javaslatokat elbíráló bizottság Jermy Tibor-díjat ítélt Mezőfy Lászlónak, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszéke tudományos segédmunkatársának, Szederjesi Tímeának a Magyar Természettudományi Múzeum segédmuzeológusának, az Oligochaeta gyűjtemény kurátorának, Tóth Balázsnak, a Magyar Természettudományi Múzeum segédmuzeológusának, a Lepkegyűjtemény kurátorának.
Az Oláh György-díj Kuratóriuma – Oláh György Nobel-díjas tudós közérdekű kötelezettségvállalásával – Oláh György-díjat adományozott Kiss Lórándnak az MTA doktorának, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerkémiai Intézet vezetőjének, egyetemi tanárának.
A Magyar Tudományos Akadémia 2017-ben, Pataki Ferenc társadalomtudományi érem kitüntetést alapított, a modern magyar társadalomtudományi kutatások területén kiemelkedő tevékenység elismerésére. A díj testülete az érmet 2019-ben Vecsey Zoltán nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa részére ítélte.
A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályainak képviselőiből és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjbizottságának tagjaiból álló kuratórium Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjban részesíti Hebling Jánost, az MTA doktorát, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárát, az MTA-PTE Nagyintenzitású Terahertzes Kutatócsoport vezetőjét, Kemény Lajost, az MTA levelező tagját, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanárát, az  MTA-SZTE Dermatológiai Kutatócsoportjának vezetőjét, Nagy Tibort, a kémiai tudományok kandidátusát, Vida Gyulát, az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet tudományos osztályvezetőjét, gabonanemesítőt.
A VEAB „Év Kutatója Díj” az Észak-Dunántúli régióban tudományos kutatást végző, pályájuk közepe táján járó, 45 év alatti kutatók kiváló munkáját ismeri el. Az idei három díjazott a ráksejtek kutatása, a faanyag- kémia és a nyelvészet területén végzett kimagasló kutatómunkát. A díjakat Pósfai Mihály akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának elnöke adta át. 2019-ben az Év Kutatója Díjat: Hajba László, Hoffmann Tamás és Pelczéder Katalin kapta meg.
A nyitóünnepséget a PhD doktorok avatása zárta, ahol a fogadalmat követően a doktoranduszok átvehették doktori okleveleiket.

Kapcsolodó cikk:
https://www.veol.hu/helyi-kozelet/2019/11/veszpremben-tartottak-a-magyar-tudomany-unnepe-programsorozat-megnyitojat