Magyar tudományos akadémia

Veszprémi területi bizottsága

Újjáalakult a VEAB Közigazgatási Munkabizottsága

Negyed évszázados fennállását ünnepelte a Comitatus folyóirat pénteken a Városháza Kossuth termében. A jubileumot ünneplő közönség azonban egy másik jelentős eseménynek is tanúja lehetett: a VEAB Közigazgatási Munkabizottság friss újjáalakulásának.
Dr. Zongor Gábor, a Comitatus alapító elnöke elsőként Porga Gyula polgármestert kérte fel köszöntője megtartására. A polgármester beszélt arról, hogy bár a mérnöki tudományokkal szemben a társadalomtudománynak talán jobban meg kell küzdenie az elfogadtatásáért, mégsem vonható kétségbe a szükségessége. A polgármester meggyőződése, hogy a folyóirat szerkesztése és gondozása folyamatos munkát jelent, így a jövőre nézve is olyan sikereket kívánt a szerkesztőségnek, mint ami az elmúlt 25 évet jellemezte.
Az újjáalakult VEAB Közigazgatási Munkabizottság jelenleg 29 taggal rendelkezik, ezek közül 19-en jelentek meg a pénteki ülésen. Erről dr. Zongor Gábor beszélt, aki ismertette az elnöki és alelnöki pozíciókat is: a bizottság egyhangú szavazatai alapján az elnöki széket dr. Kaiser Tamás, az NKE oktatója és intézetvezetője foglalja el, dr. Zöld-Nagy Viktória területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár, és dr. Mohos Gábor jegyző pedig alelnöki pozíciót töltenek be.
Dr. Kaiser Tamást közel másfél évtizedes munkaviszony köti a Pannon Egyetemhez, a családi szálak pedig a Balatonhoz fűzik, így a térség iránti töretlen elköteleződésről biztosította a publikumot. Úgy hiszi, a bizottság újbóli felállását több dolog is indokolja. Fontos, hogy van múltja, amelyet számos workshop, konferencia, beszélgetés és kiadvány fémjelez. Van rá igény, hiszen a közigazgatásban dolgozók közötti közvetlen és gyors párbeszédet teszi lehetővé, s a kommunikációban a közigazgatás minden szintje képviselteti magát. Így tehát a bizottság jelenje is adott. A kérdés már csak az, lesz-e jövője? A pozitív válasz érdekében hatékony szellemi műhelynek, és nyitott, bővülő hálózatnak kell kiépülnie. A januárra kitűzött elnökségi ülésre már több vitaindító témajavaslat is érkezett. A legtöbb az önkormányzatok és az államigazgatás áttekintését szorgalmazza.
A "Szakértelem, tudásközösségek és területi reformok" címet viselő konferencia a nemzeti ügyeken túl az európai közigazgatási tér alakulásáról is átfogó képet adott.
Az első előadó, dr. Navracsics Tibor uniós biztos arra a kérdésre igyekezett választ adni, hogy létezik-e az EU-ban ma egy egységes közigazgatási szint? A biztos kifejtette, hogy ilyen egységes tér ma nincs az EU-n belül, azonban számos szankciót és előírást tartalmazó joganyag pótolja a hiányosságot. Bár a Maastrichti szerződés elsődleges célja az országok közötti kohézió erősítése volt, közösségi szinten az Európai Unió jóval szegényesebb eszköztárral bír, mint tagállami szinten. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a 20. századig a közigazgatás rendszer kizárólag belpolitikai kérdés volt, az egyes országok pedig ebben a témakörben nehezen adják fel autonómiájukat.
A közösségi térre vonatkozó szankciók nem hatékonyak, egyrészt mert nem kikényszeríthetőek, másrészt évekig elhúzódhat egy jogi eljárás. Navracsics úgy véli, a végrehajtás legcélravezetőbb eszköze az együttműködés lehet.
Összegezve azt lehet mondani, hogy a közösségi tér interakcionális szinten már létezik (megfigyelhető a tagországok közötti egyre intenzívebb kapcsolatfelvétel), kialakulásáról azonban még nem beszélhetünk.
Dr. Kovács Zoltán államtitkár a közigazgatás országon belüli átalakulásáról számolt be. 2010 tavaszán a magyar közigazgatás helyzetét a túlburjánzott, bonyolult rendszer jellemezte, a bürokráciáról pedig inkább a gyomoridegre asszociáltak az állampolgárok, mintsem a gördülékeny ügyintézésre. Az államtitkár hozzátette, ma sem értük még el az optimális szintet. Úgy véli, a kormány és az állampolgárok közti bizalom feltétele az ország átlátható és stabil működése.
A bürokrácia helyzetének javításához többek között új közigazgatási magatartásformára van szükség, továbbá a közigazgatás rangjának visszaállítására, a minisztériumok számának csökkentésére, illetve az államigazgatási és önkormányzati feladatok szétválasztására.
Az államigazgatási szervezetrendszer átalakítását célzó Közigazgatás- és Közszolgáltatásfejlesztési Stratégia és Operatív program egyaránt az emberek bizalmát élvező szolgáltató állam létrejöttét segíti elő.
A rendezvényen előadást tartott Pálné Kovács Ilona, az MTA levelező tagja, Nemes Nagy József, az MTA doktora, Lendvay Endre, a Responsum Kft. ügyvezetője, Agg Zoltán, a Comitatus főszerkesztője és Zongor Gábor, a Comitatus alapító elnöke is.


http://www.vehir.hu/cikk/36018-a-kozigazgatas-helyzete-orszagon-innen-es-tul