Magyar tudományos akadémia

Veszprémi területi bizottsága

Szabad oxigén gyökök élettani hatása és ennek farmakológiai befolyásolhatósága

Bauer Győző, az MTA külső tagjának előadása a VEAB-székházban.

Időpont: 2015. március 25., szerda, 17.30
Helyszín: Veszprém, VEAB-székház, nagyterem

Szabad oxigén gyökök élettani hatása és ennek farmakológiai befolyásolhatósága
BAUER GYŐZŐ, az SzTA Kísérleti Gyógyszerkutató Intézete, Pozsony, az MTA külső tagja

A szabad oxigéngyökök (SzOGy) nagyon rövid élettartamúak, többségüknek csupán egy-két másodperc (peroxinitrit, peroxilgyök, nitrogén-oxid), vagy annak nagyon rövid töredéke (hidroxilgyök, alkoxilgyök, szinglet oxigén). Kevés köztük az olyan, amely vegyileg állandó (hidrogén-peroxid, szuperoxidgyök, hipoklórossav).  
A SzOGy elsődleges forrása a szervezetben egy sor alapvető élettani folyamat. A SzOGy egy része keletkezési helyéről eltávozik, s más gyökökkel lép reakcióba. Más részük a szervezetbe külső forrásokból jut, ilyenek a füst, légszennyeződés, a belélegzett, vagy az ételbe kerülő vegyi anyagok, gyógyszerek. Nem kis részük a szervezetben külső, zömében fizikai hatásokra, vagy a szervezetbe bekerült vegyi anyagokból az anyagcsere folytán jön létre.
A SzOGy jelenléte fontos (pl. a fagocitózisban), de káros is lehet a szervezet számára (krónikus gyulladások). Ha  megbillen az egyensúly keletkezésük és eltávolításuk közt, a felhalmozódott SzOGy egy sor, a korral és betegségekkel járó szervi elváltozást okoznak, vagy azoknak velejárói.  
A légutakban és az emésztőrendszerben lévő simaizmok szinte állandóan ki vannak téve  a  környezetünkből származó SzOGy hatásának. A légutak, az emésztőcsatorna és az érfal pedig gyakran ki vannak téve a szervezetben termelődő SzOGy-nek.
Felmerült tehát a kérdés, vajon a SzOGy célponjai-e a simaizmok, s befolyásolják-e a SzOGy a simaizmok működését?
Munkatársaimmal Pozsonyban, Fukuokában és Londonban elsősorban arra kerestük a választ, hogy
a.    hatnak-e a SzOGy a simaizmokra?
b.    miben különbözik az egyes SzOGy hatása?
c.    miben különbözik a simaizmok reakciója?
d.    milyen a nyálkahártya, az endotélium, az autonóm idegek, a lipid peroxidáció, a prosztaglandinok, a kalciumháztartás szerepe a SzOGy hatásában?
e.    védhetők-e a simaizom-szövetek a SzOGy hatásától?

Ezekre a kérdésekre válaszként elmondhatjuk, hogy a SzOGy többféle mechanizmussal befolyásolja a simaizmok működését:
a.    hatásuk többnyire függ az intakt nyálkahártya vagy epitélium jelenlététől,
b. hatásmechanizmusuk nem minden simaizomban azonos,
c.    hatnak a sejthártya lipidjeire, beleértve a prosztaglandinok keletkezését,
d.    megváltoztatják az ioncsatornák vezetőképességét és a kalciumháztartást, ennek következtében egy sor élettanilag fontos enzim aktivitását,
e.    befolyásolják a neuromediátorok felszabadulását, hatását és élettartamát.

Hatásuk meggátolható:
1.    termelésük csökkentésével:
a. nem kívánt fizikai vagy kémiai hatások megszüntetésével,
b. krónikus gyulladások megszüntetésével,
2.    megkötésükkel, vagy eltávolításukkal:
a. enzimszubsztitúcióval,
b. antioxidánsokkal, scavengerekkel,
3.    hatásuk meggátolásával:
pl. a nem kívánt intracelluláris szabad kalcium növekedésének meggátolásával.