Az MTA VEAB Közgazdaságtudományi és a Fizikai Munkabizottság közös rendezvénye

Időpont: 2021. október 5., (kedd) 17.00 óra
Helyszín: VEAB székház (Veszprém, Vár utca 37.)

Moderátor: Boda Dezső (fizikus, PE)
Beszélgetőpartnerei: Tatay Tibor (közgazdász, SZE), Gurin Péter (fizikus, PE)

A beszélgetés a helyszínen kis létszámban élőben is követhető, illetve utólag interneten lesz hallgatható.

Előzetes a beszélgetés témájáról:
A statisztikus fizika ergodikus hipotézise szerint egy sok molekulából álló rendszert ergodikusnak nevezünk, ha a mérés ideje alatt bejárja az összes, de legalábbis elegendően sok állapotát. Ekkor egyensúlyban az időátlag sokaságátlaggal helyettesíthető, azaz a mért eredményeket ki lehet számítani statisztikus módszerekkel úgy, hogy egy állapot valószínűségét valamilyen modell alapján meghatározzuk. A fizikában nagy jelentősége van ennek a Ludwig Boltzmann nevéhez köthető tételnek, mert lehetővé teszi a statisztikus mechanika és az elméleti modellek használatát.

A közgazdaságtudományban az ergodicitás explicit vagy implicit feltételezése azt jelenti, hogy a jövőbeli állapotváltozók kvantifikálhatók.Azaz a múltbeli adatokból a jövő gazdasági kimenetei és azok bekövetkezési valószínűségei kiszámíthatók. Ebben a világban a gazdaság nem változó, tehát az idő logikai idő. Az ettől eltérő felfogás szerint a jövő kimenetei nem számszerűsíthetőek, azaz bizonytalanok. Sem az összes lehetséges jövőbeli gazdasági állapot, ebből következően azok bekövetkezési valószínűségei sem kvantifikálhatók. Ebben a világban a jövő nem a múlt előrevetülő árnyéka, az idő történelmi idő.Az ergodikus hipotézis elfogadása vagy elvetése kimondva vagy kimondatlanul jelentős eltéréseket okoz a közgazdasági nézetrendszerek kiindulópontjaiban és az ezekre épülő rendszerekben.

A fizika és a közgazdaságtan között található további széles tartomány, benne például a kémiával, a biológiával, vagy a társadalomtudományokkal. Nem meglepő tehát, hogy az ergodicitás problematikája ezeken a tudományterületeken is felvethető. Az Univerzum például a születése óta rendelkezésre álló időben létrehozta az összes létrehozható atomot, azaz az univerzum az atomokra nézve ergodikus.Ugyanez mondható el az egyszerűbb molekulákra.A komplex molekulákra, amik az élet alapját képezik, ugyanez már nem érvényes: az elméletileg létrehozható fehérjéknek csak egy parányi töredékét hozta létre az Univerzum, legalábbis a Föld nevű bolygón. Az életre ugyanez mondható el, az összes lehetséges genom állapotterében (ezt Daniel Dennett evolúciós filozófus a Mendeli Könyvtárnak nevezi) az élet keletkezése és evolúciója során a sok lehetséges trjaktóriából csak egyetlen egyet valósított meg. Stuart Kauffman szerint ennek azért van jelentősége, mert a meg nem valósított állapotok létezése (az ergodicitás hiánya) teszi lehetővé a komplexitás növekedését az evolúciós folyamatok által.Az emberiség fejlődése is egy ilyen egyedi nem-ergodikus folyamatnak tekinthető, amelynek során a társadalom és a kultúra komplexitása nő, ameddig nőhet, ehhez ugyanis energiára és anyagra van szükség.

A beszélgetés során igyekszünk ezeket a kérdéseket megbeszélni kötetlen, mégis egy moderált, mederbe terelt formában.

Meghívó