A Pannon Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága 2021 évi tudománynapi ünnepsége a korábbi évek hagyományainak megfelelően idén is a Pannon Egyetem aulájában került megrendezésre a járványügyi előírások figyelembe vételével személyes jelenléti formában és online élő közvetítéssel.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Kollár László akadémikus urat, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát, Mádlné Szőnyi Judit asszonyt, az ELTE Természettudományi Kar egyetemi docensét, ünnepségünk meghívott előadóját, Padisák Judit akadémikus asszonyt, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának elnökét, és egyben az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnökét, valamint Brányi Mária asszonyt, Veszprém Megyei Jogú Város alpolgármesterét. Köszöntötte továbbá kollégáit, a VEAB tisztségviselőit és tagjait, a fegyveres testületek, állami intézmények, társadalmi szervezetek és gazdasági társaságok jelenlévő vezetőit és képviselőit, a díjak és kitüntetések várományosait, az avatásra váró doktorjelölteket, a jelenlévő és a képernyők előtt ülő egyetemi oktatókat, munkatársakat, hallgatókat.

Ünnepi köszöntőjében Gelencsér András rektor úr kiemelte, hogy a tizennyolcadik éve megrendezésre kerülő Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat a hazai tudomány eredményeinek bemutatásában kitüntetett esemény, melynek idei mottója: „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz”. Kiemelte, hogy a természeti törvényeket felismerő ókori bölcsek, vagy a középkor legnagyobb gondolkodói még magáért a felfedezés öröméért alkottak, a tizenkilencedik századig a gondolkodás vívmányai mozdították elő az emberi társadalom fejlődését. A huszadik századtól azonban az emberiség a tudományt is a fejlődésnek álcázott végtelen növekedés szolgálatába állította, megfosztotta szabadságától, a profit növelésének kiszolgálójává tette. Úgy véli, hogy a fenntarthatóság fogalma alatt a társadalom a példátlan jólét fogalmát, annak fokozását érti, az emberiség szerzés és birtoklás iránti vágyának megszelídítését – pedig erre nagy szükség lenne – sajnos nem.

Kollár László akadémikus úr, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára Batsányi János, egykori veszprémi piarista növendék A látók titka című versének soraival kezdte beszédét: „Emlékezzél a mult időre,/ Ismérjed a jelenvalót;/ S értvén az újat és az ót,/ Vigyázz, figyelmezz a jövőre!”. Kiemelte, hogy közös a felelősségünk ebben, de a mindenkori tudósoknak, kutatóknak talán kiemelten fontos, nemcsak személyes ügyük, de társadalmi felelősségük is a látás. A közelmúlt és a napjaink történései ezt a felelősséget egyértelművé teszik, a koronavírus-járvány idején hatalmas felelőssége és feladata van a tudománynak abban, hogy az élet védelmét és a társadalom egészséges fejlődését szolgálja, megalapozott munkával iránytű legyen a Covid kezelésében, a poszt-Covid stratégia kidolgozásában is. A tudomány ünnepe a felelősség és a látás ünnepe. A meglátás mellett fontos azonban az is, hogy a tudósoknak a meglátott titkokat, a bonyolult összefüggéseket jól kell láttatniuk, láthatóvá kell tenniük a társadalom felé. Kihangsúlyozta, hogy a tudomány egyetemes, nincs külföldi vagy magyar, budapesti vagy veszprémi tudomány: „Tudomány van, hiszen azonosak a feltett kérdések, azonosak a természet törvényei, hasonlóak az emberi kultúra attribútumai és egyetlen tudós sem mellőzheti a kutatás általánosan elfogadott módszertanát.” Léteznek azonban különböző megközelítések, a régióban dolgozó kutatók munkája sajátos színt jelent a tudomány sokféleségében. A Tudomány Ünnepének fontos üzenetét hangsúlyozta: a kutatás célja nem az egyén sikere, hanem a válaszok keresése izgató, húsbavágó kérdésekre, melyek megtalálásának következménye lehet az egyén elismerése is. Ehhez kapcsolódóan édesapja egy mondását idézte: „Kétféle mentalitás vezetheti a kutatót: van aki fel akarja találni a dinamitot, és van aki a dinamit feltalálója akar lenni.” A tudomány sokszínűsége az élet sokféleségét, a gondolkodás változatosságát tükrözi, melynek megbecsülése nemzeti érdek. Hasonlóan sokszínűek a veszprémi akadémiai régió programjai, melyek a helyszínek változatosságával és a bemutatott témák gazdagságával mutatják fel ezt. A megbecsülés ünnepeként kiemelte a VEAB emléküléseit, emléket állítva Papp László akadémikusnak, Merkl Ottó entomoógusnak és Bíró Péter akadémikusnak, a VEAB volt elnökének. Beszédét az alábbi szavakkal zárta: „Kívánom, hogy az idei veszprémi Magyar Tudomány Ünnepe segítsen mindnyájunkat egyre jobban – Batsányi szavával – látókká lennünk a tudományban, az életünket és a környezetünket érintő feladatainkban és etikai, emberi kérdésekben is.”

Rövid zenei előadás (Gál Csilla előadásában Csajkovszkij: Canzonetta című műve, a D-dúr hegedűverseny 2. tétele, zongorán kísér Bakayné Meh Okszana) után Padisák Judit akadémikus, az MTA VEAB elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte, hogy talán soha nem volt annyira nyilvánvaló a tudományt tagadó vagy áltudomány nézetek veszélyessége, mint napjainkban. A tudomány iránti bizalmatlanság okairól beszélt, megemlítve, hogy az emberiség története kezdete óta az ember mindig meg akarta érteni a körülötte lévő dolgokat, a rendkívüli természeti jelenségek okait. Ez napjainkban is így van, de a mai társadalmi igény, hogy a tudomány szinte azonnal adjon egyszerű, egy okra visszavezethető válaszokat a felmerülő kérdésekre. Elnök asszony a tudományos kutatás módszereiről és ennek fontosságáról beszélt, majd az MTA főtitkárához hasonlóan a tudománnyal foglalkozók felelősségét emelte ki. Hangsúlyozta, hogy ez a felelősség kiterjed az ismeretek népszerűsítésére, emészthető formában való tálalására, de a tudományos gondolkodás lényegének megismertetésére is. Beszéde végén az avatandó PhD hallgatókhoz szólt, gratuláló gondolatai mellett az imént említett felelősségre hívta fel figyelmüket, kérte őket, éljenek a tudomány népszerűsítésének eszközeivel.

Újabb zenei előadás (Hubay Jenő: Bolero című műve Gál Csilla és Bakayné Meh Okszana előadásában) Mádlné Szőnyi Judit egyetemi docens asszony előadása következett a „Felszínalatti vizek, a hidrológiai ciklus láthatatlan elemei - jövőkép, lehetőségek és kihívások” címmel. Előadásában a hidrogeológiai rendszerszemléletről, a felszínalatti vizek mindennapi jelentőségéről beszélt, kitérve annak szociális és gazdasági vonatkozásaira is. A felszínalatti vizek fenyegetettsége kapcsán elmondta, hogy a stressz hatások (a klímaváltozás, a népesség növekedése, a mezőgazdasági termelés élénkülése, az urbanizáció és az iparosodás) napjainkban fokozódó nyomást gyakorolnak a felszínalatti vizekre mennyiségi és minőségi szempontból is. A kapcsolódó lehetőségek, kihívások kapcsán felhívta a figyelmet a politikai következményekre, a komplex szemlélet, az interdiszciplináris megközelítés jelentőségére is. Bemutatta a felszínalatti víz beszivárogtató medence (MAR) technológia alkalmazásának lépéseit, melyek nagyban elősegíthetik a jelenlévő vízgazdálkodási problémák megoldását. Záró gondolataiban kiemelte annak jelentőségét, hogy a felszínalatti vizekkel kapcsolatos új kutatási eredményeket, innovatív megoldásokat meg kell ismertetni más szakterületek képviselőivel és a nagyközönséggel is, valamint annak fontosságát, hogy a politikai döntéshozók felismerjék és megértsék a vízválság nem csak gazdasági, de etikai következményeit is.

A tudományos előadást követően a díjak átadása következett. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított „Polinszky-díjat” a műszaki területen végzett kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként dr. Berzsenyi Miklós úr, a Controlsoft Automatika Kft. ügyvezetője részére Brányi Mária, Veszprém Megyei Jogú Város alpolgármestere adta át. Az innovációs és technológiai miniszter a Magyar Felsőoktatás Napja alkalmából Dr. Chován János Tibor egyetemi docens részére „Oktatói Szolgálati Emlékérem” kitüntetést adományozott, melyet a rektor úr adott át.

Az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága által adományozott VEAB Év Kutatója Díjat élettudomány területén Böcskei Renáta Marietta, a tatabányai Szent Borbála Kórház tüdőgyógyász szakorvosa; természettudomány és matematika területén Nagy Roland, a Pannon Egyetem Mérnöki Karának tudományos főmunkatársa; társadalomtudomány területén Somogyvári Lajos, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Központjának adjunktusa vehette át Padisák Judittól, az MTA VEAB elnökétől.

Az egyetemi kitüntetések átadása keretében dr. Fodor Attila egyetemi docens, a Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék tanszékvezetője Méray László Díjat, dr. Kristóf Tamás a Pannon Egyetem Természettudományi Központjának egyetemi docense TDK Oktatói Díjat vehetett át. Átadásra kerültek a Pannonia Award Díjak és egy címzetes egyetemi tanári cím is. Következő programpont a habilitációs díjak átadása és a PhD doktorok avatása volt, melyet a hallgatói ösztöndíjak ismertetése és átadása követett.

A rendezvény 14:00 órától az MTA VEAB előadóülésével folytatódott, ahol a VEAB Év Kutatója Díj 2021 évi nyertesei mutatták be munkásságukat, szakmai eredményeiket.

A nyitóünnepség és az előadások a Pannon Egyetem Youtube csatornáján tekinthetők meg az alábbi linkeken:

ünnepélyes megnyitó

tudományos előadóülés