Az MTA Veszprémi Területi Bizottságának Irodalomtudományi Munkabizottsága, valamint a  Pannon  Egyetem  MFTK  Irodalom-  és  Kultúratudományi  Intézete  tudományos konferenciát szervez Szitár Katalin halálának első évfordulóján.

2016. AUGUSZTUS 31., szerda
Pannon Egyetem, Vár u. 39. 1. em. W105.  Szitár Katalin terem
10:00
A konferenciát megnyitják:
GELENCSÉR ANDRÁS (rektor) és HORVÁTH GÉZA (dékán)
A résztvevőket köszönti: LADÁNYI ISTVÁN (intézetvezető)

Elnök: Ladányi István
10:20 Megemlékezés Szitár Katalinról
KOVÁCS ÁRPÁD – Altum silentium: egy gondolkodó irodalmár szellemi portréjához
10:40– BÓKAY ANTAL: Az elmondhatatlan és elhallgathatatlan (Anaszémikus, szemantikus és figuratív a költészetben és pszichoanalízisben)
11:00– FÖLDES GYÖRGYI: Szóelmélet Mallarménál
11:20− HORVÁTH GÉZA: A csönd hangjai Csehov poétikájában

11:40–12:00 kávészünet
Elnök: Horváth Géza  
12:00– NAGY ISTVÁN: Az arc epifániája (Marina Cvetajeva: Szonyecska regénye)
12:20– SELMECZI JÁNOS: A lírai próza poétikájához. Turgenyevtől Krúdyig Szitár Katalin értelmezésében
12:40– MOLNÁR ANGELIKA: Egy Turgenyev-elbeszélés poétikája
13:00– GÓRÁSZ PÉTER: Mihail Bahtyin és a verses regény

13:30–14:30 ebédszünet
Elnök: Szávai Dorottya
14:00− GINTLI TIBOR: Poétikai elmozdulások az Esti Kornél és az Esti Kornél kalandjai között
14:20– BENGI LÁSZLÓ: A Kosztolányi-próza alakváltásai
14:40– ARANY ZSUZSANNA: Irodalompolitika A véres költőben - Kosztolányi és a szekértáborok
15:00– NAGY BEÁTA: A jelenléthiány problémája a kora modern magyar prózában

15:20 – 15:40 kávészünet
Elnök: Gintli Tibor
15:40– FŰZFA BALÁZS: Szitár Katalin és A 12 legszebb magyar vers-program
16:00– SIRATÓ ILDIKÓ: A kimondás ereje. Janne Teller epikája (Semmi, Minden) és egy regény bábszínpadi adaptációja
16:20– OSZTROLUCZKY SAROLTA: „Már csak annyit akarok elmondani, apa...” Tékozló fiú-parafrázisok a 20. századi magyar irodalomban
16:40– SZÁVAI DOROTTYA: Csönd és hang határán Az elmondhatatlan poétikai formációi a kortárs magyar költészetben különös tekintettel az elégia műfajára

2016. SZEPTEMBER 1., csütörtök
Pannon Egyetem, Vár u. 39. 1. em. W105.  Szitár Katalin terem
Elnök: Kovács Árpád
10:00– HORVÁTH KORNÉLIA: A versbeszéd egzisztenciál-ontológiai elköteleződéséről (József Attila − Pilinszky − Petri)
10:20– KOVÁCS GÁBOR: A „valami” jelentése Arany János költészetében
10:40– HOVÁNYI MÁRTON: Dikció és temporalitás Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én szövegében
11:00− LADÁNYI ISTVÁN: A semmit mondás változatai és jelentései Tolnai Ottó „árvacsáth” verseiben

11:30–12:00 kávészünet
Elnök: Horváth Kornélia
12:00– BALÁZSI JÓZSEF ATTILA: Egy Weöres-vers variánsai
12:20− BENDA MIHÁLY: „Nem fontos, értik-e, de az idegek borzongjanak, mint kifeszítetett húr a szélben.” (A zene, a szó és a csönd Weöres Sándor a Dob és tánc illetve a Tizenkettedik szimfónia  című verseiben)
12:40– BOROS OSZKÁR: „hiszen mindegyik én vagyok csak” Sor(s)mintázatok Tóth Krisztina De fato című versében
13:00− MARJAI ÉVA: Rejtőzködő utópia

13:30–14:00 ebédszünet
Elnök: Horváth Csaba
14:00– CZETTER IBOLYA: A hiány alakzatai Márai regénypoétikájában
14:20– V. SZABÓ LÁSZLÓ: Márai Sándor kulturnarratívái (Egy polgár vallomásai)
14:40– HORVÁTH ZSUZSANNA: „Mi itt csak Márthák vagyunk” A Hangyaboly térideje és a női identitás
15:00– SOLTÉSZ MÁRTON: Blanka regénye?! Az újraolvasott Katalin utca

15:20–15:40 kávészünet
Elnök: Kovács Gábor
15:40– HORVÁTH CSABA: Közösen írjuk − Kosztolányi hatása a kortárs magyar irodalomra
16:00− HORVÁTH LAJOS: Önidézés és hiánystruktúrák Kosztolányi Shakespeare-fordításaiban
16:20– GYŐRFI ANNA: Az elbeszélhetetlen prózanyelv
16:40– PINTÉR VIKTÓRIA: „a seb nem kifogás” A. P. Csehov hatása Mészöly Miklós prózájára
17:00− SZARVAS MELINDA: Haza a fiktív időbe(n) és a fiktív térbe(n) Isaac Asimov A halhatatlanság halála című regényének elemzése
Hozzászólások

(Pályatársunk címbe foglalt szavainak intenciója arra  utal, hogy  a  jelenléthiány megnyilvánulásainak és irodalmi alakzatainak problematikája a mai kutatási irányok többségénél ugyancsak megfogalmazódik. Ezért a szerző által elvégzett értelmezések kérdésfeltevéseivel nem a mögöttünk hagyott múlt, hanem az élő hagyomány horizontján szembesülünk. Mondhatjuk, a tudományos tájékozódás időszerűségének jeleként. A semmi és a minden, a csönd és a hang, a kép és a szó, a jelölt és a jelöletlen, az elbeszélt és elbeszélhetetlen, a narratív és az anarratív interakciója mind-mind olyan képződményekben testesül meg, amelyeknek az elsajátítása a társas beszéd lehetőségeit meghaladja, s a poiészisz versnyelvi és prózanyelvi diszkurzusainak igényét veti föl. Tekintettel arra, hogy e diszkurzusformák írott szövegművekben teljesednek ki, az egyik médiumból egy másik médiumba való transzliteráció vizsgálata is a konferencia témaköreit tágíthatja.
A konferenciára várjuk pályatársak, egykori kollégák és tanítványok jelentkezését!)