Csókás János
|
Csókás János 1918-ban született Budapesten. Itt végezte iskoláit, egyetemi oklevelet a Pázmány Péter Tudományegyetemen kapott. 1941-ben kezdte meg szakmai munkásságát a Magyar Amerikai Olajipari Rt-nél, ahol a geofizika akkor legjelentõsebb területével a gravitációs módszerrel foglalkozott. 1950-tõl a Soproni Mûegyetem Fizikai Tanszékére kapott meghívást majd munkásságát az 1951-tõl -az Õ tevékeny közremûködésével létrehozott - Geofizikai Tanszéken folytatta. 1959-ben a Geofizikai Tanszék Miskolcra költözésével egyidejûleg egyetemi tanári kinevezést kapott és 1983 júliusáig a tanszékvezetõi feladatokat is ellátta. |
Oktató és kutatói tevékenységét nyugdíjba vonulásáig e Tanszéken fejtette ki. Meghatározó szerepe volt a geofizikusmérnökök képzésének megszervezésében, a tananyag összeállításában és annak a tanszéki légkörnek, munkaszellemnek kialakításában, ami a mai napig tovább él.
A geofizika számos területén fejtett ki eredményes tevékenységet. Legjelentõsebb eredményeit a bányageofizikai módszerfejlesztés terén érte el. Sokrétû tudományos munkásságával kivívta a hazai és a nemzetközi geofizikai társadalom elismerését.
Kiváló szakmai és emberi adottságaival, igényességével elérte, hogy a miskolci geofizikus- mérnök képzés a mûszaki földtudományi képzés kereteiben megbecsült helyet nyert a felsõfokú hazai és nemzetközi földtudományi oktatás rendszerében. Gyakorlati problémák iránti érzékenysége biztos iránytûként mutatta számára az utat a tudományos témaválasztásban. Munkaszeretete, hatalmas munkabírása, tudományszervezõi képességei révén a mérnöki szemléletû geofizikai kutatások terén iskolateremtõ személyiséggé vált.