Czibere Tibor 1930. október 16-án született Tapolcán.  Gépészmérnöki oklevelét kitűntetéssel a Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) Miskolc, Gépészmérnöki Karán 1953-ban szerezte meg. A matematika iránt is érdeklődve végzés után Borbély Samu akadémikus tanszékére kerül (1953-56). Ezt követően elméleti ismereteit kutatómérnökként kamatoztatja a Ganz-Mávag Mozdony-, Vagon- és Gépgyárban. Jelentős mértékben tökéletesíti az áramlástechnikai gépekben (vízturbinákban) fellépő hidromechanikai folyamatok számítási módszereit, amelyet alkalmazva a gépek hatásfoka növekedett és így a gyár versenyképessége javult. Kidolgozott számítási módszerét a tervezők mindennapos munkájukban eredményesen használták fel. Jelentős kutatási eredményeit 32 éves korában, 1962-ben Kossuth-díjjal ismerték el.
Eredményei elismeréseként 1963-ban egykori egyetemétől meghívást kap tanszékvezetői feladatok ellátására, amely megbízatást 25 éven át sikerrel látja el, kialakítva egy jelentős tudományos iskolát. Egyetemi oktató munkája mellett 1966-ig még tovább végzi a Ganzban ipari kutatómérnöki tevékenységét.
1968-ban egyetemi tanárnak nevezik ki, a Gépészmérnöki Kar dékánja 6 éven át, majd 1978-86 között az egyetem rektora. Ezen időszak alatt megnyerve a megye állami és párt vezetőit, sikerült a jogász képzést beindítani 1981-ben, majd később, a rektori megbízása után a közgazdász képzést, amivel a korábbi műszaki profilú egyetem elindul az igazi universitas-szá válás útján. Szakmai tapasztalatait, széles látókörét 1988-89 között művelődési miniszterként, az 1983-85-88–as időszakban országgyűlési képviselőként, ill. pótképviselőként kamatoztatja.
Igényes, nemzetközi visszhangot kiváltó kutatómunkája az áramlástechnikai gépek (vízturbinák, szivattyúk, kompresszorok, stb.) hidraulikai tervezési módszereivel és fejlesztésével, a szilárd testekben kialakuló vezetéses hőátviteli folyamatok számításával; a súrlódásos folyadékok lamináris és turbulens határrétegekben történő áramlását leíró új elméletek magalkotásával kapcsolatos. Nagy figyelmet fordít a tudományos utánpótlás nevelésére, vezetésével 6 kandidátusi fokozat, 3 akadémiai doktori fokozat (ebből 1 külföldön), 4 Ph.D. doktori fokozat, mintegy 10 egyetemi doktori cím születik.
Ezeket a témaköröket a Nehézipari Műszaki Egyetem (ill. a jogutód Miskolci Egyetem) Gépészmérnöki Karán mind a graduális mind a posztgraduális képzés keretében oktatja. Speciális hidromechanikai témákban rendszeresen tartott posztgraduális kurzusokat külföldi egyetemek meghívására is.
Összesen több mint ötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője volt, ebből pedig öt könyv szerzője vagy szerkesztője. Munkásságát magyar, angol és német nyelven ismerheti meg a szakmai közönség.
1963-ban a műszaki tudományok kandidátusi, 1967-ben akadémiai doktori értekezését. védi meg. Tagja lett az MTA Áramlás- és Hőtechnikai Bizottságának. 1976-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-ben pedig rendes tagjává választják meg, továbbá 1979-ben a Miskolci Akadémiai Bizottságmunkájába is bekapcsolódik.
Tevékenységére jellemző, hogy számos ipari kutatási-fejlesztési feladat megoldásában vesz részt. Nemzetközi kapcsolatai elsősorban európai országokra terjednek ki. Külön kiemelést érdelmelnek a Technische Universität Berlin-Charlottenburg-ban eltöltött 2 hónapos vendégdocenssége, a Brünni Műszaki Egyetemen, Turboinstitut Ljubljana-n, a Technische Universität "Otto von Guericke" Magdeburg, a Technische Universität Braunschweig, az Universität Siegen, a Tamperei Műszaki Egyetem-en tartott előadásai, szakmai konzultációi.
Számos testület munkájában vesz részt így több mint két évtizeden át a Tudományos Minősítő Bizottság Gépészeti-kohászati Szakbizottsága tagja, a MTA Áramlás- és Hőtechnikai Bizottságának titkára, elnöke, 1979-95 között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke, 1985-92 között a Gépipari Tudományos Egyesület Központi Tudományos Bizottsága elnöke, 1991-től az Acta Technica Acad. Sci. Hung. folyóírat szerkesztő bizottságának tagja, 1994-2000 között a Magyar Akkreditációs Bizottság Gépészeti Tudományági Szakbizottság tagja.
Számos elismerésben részesül. 1962 Kossuth-díj, 1980 Brünni Műszaki Egyetem aranyérme, 1986 Magyar Népköztársaság aranykoszorús Csillagrendje, 1986 Szent-Györgyi Albert díj, 2000 Miskolc város díszpolgára, 2000 Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora, 2006 Széchenyi Díj.
Czibere Tibor akadémikus az elméleti és alkalmazott mechanika, valamint a termodinamika jelentős személyisége volt. Folyamatos, szerteágazó, igényes munkája, az utánpótlás nevelésében kifejtett sikeres tevékenysége, nemzetközi szintű elméleti és mérnöki kutató-fejlesztő tevékenysége, iskolateremtése példaértékű. Józan ítélő képessége, szorgalmas, precíz, igényes munkája példaként áll előttünk.

Gyászjelentés