Magyar tudományos akadémia

Miskolci területi bizottsága

Biológiai Intézet tudományos előadóülés I.

Biológiai Intézeti tudományos előadóülés I.

Időpont: 2022. november 14. 13.30-15.20

Helyszín: EKKE, D-épület, D-117-es előadó (Eger, Leányka út 6.)

 

Tudományos előadások:


1. Geml József: Ektomikorrhizás gombaközösségek diverzitásának és összetételének tájökológiai jellemzése a Bükk hegység erdőtípusaiban környezeti DNS-minták alapján

 Az ektomikorrhizás (ECM) gombák a mérsékelt erdők ökoszisztémáinak ökológiai és kulturális szempontból egyik legfontosabb gombái. Alapvető fontosságúak az erdei ökoszisztémák működéséhez és a zavarásokkal szembeni ellenállóképességhez, mivel a legtöbb erdei fafaj, különösen a Betulaceae, a Fagaceae és a Pinaceae képviselői, túléléséhez nélkülözhetetlenek az ECM gombákkal létesített gyökérkapcsolatok. A Kárpát-medencében az ECM gombákat főként termőtestek alapján vizsgálták, és a már meglévő adatok alapján is nyilvánvaló, hogy a gombák egyik fajgazdag csoportját alkotják. Azonban az ECM gombák sokféleségét és összetételét, valamint az ezeket formáló környezeti tényezőket a legtöbb pannóniai erdőtípusban még nem vizsgálták. Az itt bemutatott, a Bükk-hegységben található zonális és a jelentősebb edafikus erdőtársulásokból mintavételezett, talaj DNS-adataink hazánkban példátlan betekintést nyújtanak az ECM gombák sokféleségére, előfordulására és élőhely-preferenciáira vonatkozóan. A 11 erdőtípust reprezentáló 62 mintavételi helyen 58 ECM gombás nemzetség 1463 genotípusát találtuk. Ezenkívül új eredményeket mutatunk be az abiotikus és biotikus tényezők ECM gombás közösségek sokféleségére és összetételére gyakorolt ​​hatásairól. Az eredmények azt sugallják, hogy az ECM gombák a helyi környezeti viszonyokra erősen reagáló szervezetek közé tartoznak, ami lehetőséget kínál az élőhelyek természetes állapotának felmérésére és az időszakos értékelésekre.

2. Fintha G., Ódor P., Leal, C.M.,  Geiger A., G. Kgobe, Aszalós R., Tinya F., Kovács B., Geml J.: Gomba közösségek összetételbéli változásai a különböző erdészeti művelési módok hatására

A talajban élő mikrobiális közösségek a biológiai sokféleség legnagyobb tárházát képviselik a világon, egyetlen gramm talajban több ezer-tízezer mikrobafaj található. A gombákról ismert, hogy a növények sokféleségét és termelékenységét növelik, és kulcsfontosságúak az ökoszisztéma működéséhez és a zavarokkal szembeni ellenálló képesség kialakításában. Kutatásunkban a talajmintákból származó gombák DNS-metabarkódolását végeztük el, hogy megvizsgáljuk a különböző erdészeti kezelések hatását a közösség gazdagságára és összetételére.

 3. Fintha G., Pénzesné Kónya E., Sass-Gyarmati A., Marschall M.: Az ELTE Füvészkert mohaflóra adatai

A hazai mohafajok ismerete az antropogén élőhelyeken korlátozott a természetes területek feltártságához viszonyítva. A botanikus kertek és parkok, a városi zöldfelületek egyik sajátos típusát alkotják, különösen jelentős biodiverzitási gócpontok a városképben. Az edényes növények helyét a botanikus kertekben a szakemberek tudatosan választják ki, azonban a mohák spontán telepednek meg a számukra optimális mikroklimával rendelkező helyeken, így a változatos élőhelyeken számos ökológiai igényű mohafaj képviseltetheti magát, beleértve az epigeikus, epixilikus, epilitikus, epifita csoportokat. Jelen kutatás bemutatja a Budapest szívében létesített, 250 éves ELTE Fűvészkert bryoflorisztikai vizsgálatát.

4. Fintha G.: Az Ócsa Tájvédelmi Körzet kijelölt területeinek mohaflorisztikai felmérése

A természetvédelmi területek magasabb rendű növényeinek fajkészlete, azok pontos nyilvántartása és monitorozása a botanikus nyilvánvaló feladata. Ugyanakkor a kriptogám élővilág, azon belül a bryoflóra összetétele a legtöbb esetben nem kerül leírásra a területek florisztikai kutatása során, annak ellenére, hogy egy terület biodiverzitását nem lehet teljesnek ítélni a mohaflóra ismerete nélkül. A mohaközösségek diverzitásának rendszeres monitorozása által képet kapunk a fajok abundanciájáról, a populációk növekedésének vagy visszahúzódásának dinamikájáról, illetve nyomon követhetőek az európai és hazai ritka fajok populációi.