Biológus és biológiatanár szakos hallgatók szakmai workshopja

Időpont: 2022. november 7. 13.30-16.00

Helyszín: EKKE, D Épület D117 (Eger, Leányka u. 6-8.)

A Biológus Szakmai Napon a biológia BSc és biológiatanár szakos hallgatók ismertethetik a MAB kutatóműhelyekben végzett kutatásaikat, illetve szakdolgozati témájukat. A rendezvény kiváló alkalmat nyújt arra, hogy a kísérleti eredmények értékeléséhez, a megbeszélés rész szempontjaihoz ötleteket, tanácsot és útmutatást kapjanak a résztvevők egymástól és a Biológiai Intézet munkatársaitól, gyakorolják a tudományos prezentáció készítését, és felkészüljenek a tudományos vitákra.


Prezentációt bemutató hallgatók:

    13.30-13.50

Géczi Boglárka: Mesterséges madárodú-telep vizsgálata a zempléni Kecskés-tető területén

Témavezető: Dr. Estók Péter, egyetemi docens.

Előadásomban röviden bemutatom az Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesületet, amely a madárodú telepeket működteti Mikóháza település erdeiben. Ismertetem azokat a madár és kisemlős fajokat, amelyek a madárodúkat elfoglalhatják, és bemutatom az odúfoglaló madár és kisemlős fajokat, összetételük változását az elmúlt években.

    13.50-14.10

Barócsi Botond: Az andornaktályai temetők mohadiverzitásának összehasonlítása

Témavezető: Dr. Szűcs Péter, egyetemi docens.

Kutatásom keretében két andornaktályai temető mohaflóráját vizsgálom és hasonlítom össze. Az egyik temetkezési hely az 1770-es években létesült, mára felhagyott és jelentős fás vegetációval borított. A másik temető ma is használatban van, korát tekintve viszonylag fiatal, a fák és ezáltal az árnyat adó lombkoronaszint hiányoznak. Mindkét temetőben a műkő síremlékek dominálnak, a régiben sok helyen csak föld sírhalom, az új temetőben már márványból készült sírok is nagy számban fordulnak elő. Feltételezésem szerint ezek az eltérő adottságok megmutatkoznak a mohavegetáció fajkészletében is, ennek kezdeti eredményeit mutatom be előadásomban.
 
    14.10-14.30

Kasza Adrienn: Drogprevenció roma és nem roma származású 8. osztályos gyermekek körében.

Témavezető: Sütő Szidónia egyetemi tanársegéd.

Magyarországi társadalmunk fiatal korosztályát érintő súlyos probléma a különböző pszichoaktív szerek használata. Az iskolák, mint szocializációs közegek a tanulókat nagymértékben befolyásolhatják, továbbá így a benne tevékenykedő pedagógusokra is nagy felelősség hárul oktatási-nevelési szempontból. Különböző módszereket felhasználva (mint a drogprevenciós foglalkozáshoz kapcsolt kérdőívek elemzése, esettanulmányok és interjúk készítése), komplex módon szerettem volna feltárni, hogy a témával kapcsolatban a szegregátumban és nem szegregátumban élő 8. osztályos tanulók között van-e különbség, és ha igen, az milyen mértékű.

     14.30-14.50 Adilov Alexandra

Témavezető: Kiss Csaba, egyetemi tanársegéd

Az Észak-Cipruson történt egy hónapos kutatásom az áthelyezett  és az eredeti  fészkekből  kikelt közönséges levesteknős (Chelonia mydas) fiókák 2Ds pikkely morfológiai jellegeinek vizsgálata volt. Az áthelyezések negatív vagy pozitív hatásait szerettem volna ezzel vizsgálni, mivel a tengerszint emelkedésének esetleges negatív hatásai befolyással lehetnek a faj bizonyos jellegeinek változásában. Előadásomban a kint töltött kutató úton lefolytatott vizsgálatok eredményeit szeretném bemutatni.

     14.50-15.10 Takács Beatrix

Témavezető: Kiss Csaba, egyetemi tanársegéd

Kutatásomat Észak-Cipruson, a Karpaz-félszigeten végeztem egy konzervációbiológiai projekt keretein belül. 2022. augusztusában mértem le tolómérővel 4 fészekből származó közönséges levesteknős (Chelonia mydas) fiókákat, és összehasonlítottam morfológiai bélyegeiket az eredeti és az áthelyezett fészkekből. Célkitűzésem az volt, hogy információt kapjak az áthelyezések negatív vagy pozitív hatásairól a fiókák morfológiai jellegeinek tekintetében. Előadásomban szemléltetem a vizsgálati folyamatokat és a kapott eredményeket.

     15.10-15.30 Ferge Dávid:

Témavezető: Kiss Csaba, egyetemi tanársegéd

A kutatásomban a magyar szöcskeegér (Sicista trizona) időbeli aktivitásmintázatának vizsgálatával foglalkoztam tavaszi és nyári kameracsapdás felvételek alapján. A kameracsapdák 2019 márciusától, 2022 októberéig gyűjtötték az adatokat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetének területén. A kutatásban a terület kisemlőseinek napi, valamint szezonális és éves aktivitási  mintázatát hasonlítottam össze Kernel becsléssel. Előadásomban az itt kapott eredményeket szeretném bemutatni.

    15.30-15.50 Papp Sándor János:

Témavezető: Dr. Murányi Dávid, egyetemi docens

Az álkérészek a szárnyas rovarok egyik ősi, többnyire gyors folyóvizekhez kötődő csoportját alkotják. Határozott környezeti igényeik miatt érzékeny indikátor szervezetek, így faunisztikai feltárásuk fontos természetvédelmi alapfeladat. A Bükk álkérész faunája, hasonlóan más középhegységi tájainkhoz, mérsékelten fajgazdag és közepesen feltárt. Munkám célja a hegység vízfolyásaiban élő álkérészek elterjedésének pontosabb feltérképezése, és az irodalmi adatokkal való összevetése

     15.50-16.10 Kováts Klára: Dohányzási szokások és a dohányzás hatásának vizsgálata.

Témavezető: Dr. Antal Károly, főiskolai docens

Annak ellenére, hogy a dohányzás egészségromboló hatásai ismertek, és az EU egészségpolitikájában fontos szerepet tölt be különösen a fiatalok dohányzásának visszaszorítása, Magyarországon még mindig nagymértékű ennek a korosztálynak az érintettsége. A fiatalkori dohányzás növeli a függőség kialakulásának veszélyét és csökkenti a leszokás esélyét. Kérdőívemben ezeket a tényezőket vizsgáltam.

     16.10-16.30 Bozóki Barbara: Figyelem, kognitív terhelés követése EEG aktivitás monitorozásával hallott és olvasott szöveg értelmezésekor.

Témavezető: Dr. Emri Zsuzsánna főiskolai tanár

Egy feladat megoldásához kapcsolódó figyelem és kognitív terhelés meghatározható a feladat alatti EEG aktivitásból. Szöveg hallgatása és olvasása alatt rögzítettük önként jelentkezők EEG aktivitását és kiszámoltuk a feladat alatti figyelmet jellemző frontális théta/béta teljesítmény hányadosát, illetve a kognitív terhelést jellemző frontális théta/occipitális alfa teljesítmény hányadosát. Ezeknek az aktivitásoknak az értékét korreláltattuk a kísérleti személyek önreflexiós kérdőívben megadott értékeléseivel, preferált információfeldolgozási módjukkal és az olvasott illetve hallott szöveggel kapcsolatban kitöltött feladatlap eredményeivel, hogy megtudjuk mely jellemzők állnak kapcsolatban a feladatok alatti EEG változásokkal.