Miskolc Város Napján, május 11-én a város kitüntetésekkel ismeri el kiemelkedően tevékenykedő szervezeteit, polgárait. Az idén számos MAB-hoz kötődő kitüntetettel büszkélkedhetünk, melyhez gratulálunk!

 

 MISKOLC VÁROS DÍSZPOLGÁRA kitüntető cím

 Dr. Dobos László (Társadalom és Humántudományi Gerontológiai Munkabizottság titkára)

 fiatalon került Miskolcra, ahol gyógytornászként tevékenykedett. A gyógypedagógiai általános iskolai tanári végzettség megszerzését követően gyermek- és ifjúságvédelmi főelőadóként dolgozik, már ekkor megmutatkozik érzékenysége és elkötelezettsége a gyógypedagógiai terület iránt. Több évtizeden át volt a Miskolci Gyermekváros igazgatója, szakmai munkájának és elhivatottságának eredményeként országos módszertani központtá vált az általa irányított intézmény. Segítségével jött létre 1990-ben a Napfényt az Életnek Alapítvány, majd 1991-ben a miskolci drogambulancia, amelynek mind a mai napig segítő tagja. A B.-A.-Z. Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány kuratóriumának elnökeként számtalan előadással igyekezett fejleszteni a miskolci és vidéki diákok szemléletét.

A Miskolci Egyetem rektora 2000-ben felkérte az észak-magyarországi kihelyezett gyógypedagógus képzés megszervezésére és megvalósítására. Ezt követően tevékenysége egyre inkább a felnőttképzés felé fordult. Külföldi tanulmányútjain gyűjtött tapasztalatával a Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központjában kimondottan időskorúak számára szervezett kurzusokat. Létrehozta a „Harmadik Kor Egyeteme Közhasznú Alapítványt” 2010-ben. Kezdeményezésére – az országban elsőként – a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Bizottságán belül a Társadalom- és Humántudományi Gerontológiai Munkabizottság jött létre 2017-ben.

Dr. Dobos László több évtizedes munkásságával és elhivatottságával Miskolc Megyei Jogú Város tudományos életében tevékenyen részt vett. Az utóbbi 20-25 évben szerteágazó tevékenységével az időskorú embereket szolgálta. Az általa szervezett egészségügyi és szociális programok, a város és lakói érdemeit, tudását bővítették. Az „élethosszig tartó tanulás” és az „értő segítség” egész szakmai és tudományos életét végigkísérte. Dr. Dobos László 2018-ban töltötte be 80. életévét, ebből több mint 60 évet Miskolcon élt és dolgozott a kiszolgáltatott, a hátrányos helyzetű családokért, gyermekekért, idősödő és időskorú emberekért.

 

Dr. Hevesi Attila (Földtudományi Munkabizottság tagja)

 a budapesti gyermekévek után 1964-ben kerül a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban, ahol földrajz-biológia szakos oktatóként az iskola „legendás” tanárává válik. Tanítványai, osztályának diákjai mind a mai napig szeretik és tisztelik, rendszeresen tartják vele a kapcsolatot.

Miskolci évei alatt fordult a Bükk kutatása felé, ami természetföldrajzi érdeklődését évtizedekre meghatározta, a várost körülvevő hegység természetföldrajzának, karsztjának egyik legjelentősebb, szakirodalmi műveivel megkerülhetetlen kutatója.

Sokat tett a város népszerűsítéséért, kezdve az új szemléletű, sokak – kirándulók, honismerettel foglalkozó laikusok – által évtizedekig forgatott 1977-es „Bükk útikönyv” szerkesztésétől a mai napig megjelenő cikkekig és tudományos-ismeretterjesztő előadásokig. Első útikönyve a Bükki Nemzeti Park alapításának évében jelent meg. Természetvédelmi ismeretterjesztő munkájában is kiemelkedőt alkotott. Közreműködött az Igazgatóság gondozásában 2002-ben megjelent; „A Bükki Nemzeti Park – Hegyek, erdők, emberek” című monográfikus mű megalkotásában. Napjainkban részt vesz a Bükkvidék Geopark megalapozó dokumentációjának földrajzi, földtani fejezeteinek megírásában.

1993 óta a Miskolci Egyetem Földrajz-Környezettan Tanszékének tanára. Dr. Hevesi Attila az Egyetemen folyó földrajzképzés alapítója és meghatározó személyisége. 2000-től elnöke a Földrajzi Társaság Borsodi Osztályának. Dr. Hevesi Attila a középiskolai és egyetemi oktatásának jelentős kortárs alakja, immár 55 éve munkássága a városhoz szorosan kötődik.

Herman Ottó tudományos díj

Dr. habil. Gyulai Éva (Történettudományi és Néprajzi Szakbizottság elnöke)

 egyetemi tanulmányait történelem-latin szakon a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte. Sokoldalúságát jelzi, hogy emellett tanári képesítéssel, kitüntetéses egyetemi heraldikus diplomával és regionális egyetemi menedzser diplomával is rendelkezik. 1992-ben egyetemi doktori, 2005-ben PhD fokozatot szerzett, 2019-ben habilitált.

A Herman Ottó Múzeum munkatársa volt több évtizeden keresztül 2019. december 31-ig. Kutatásai komplexek, szerteágazóak, a 16-19. század közötti időszakot és számos témakört felölelnek a gazdaság- és uradalomtörténet, kézműipar- és céhtörténet, várostörténet, forráskiadás, egyháztörténet, heraldika, emblematika, történeti ikonográfia, történeti muzeológia, művelődéstörténet, kora-újkori politikatörténet, a Rákóczi-szabadságharc, orvostörténet területéről. 22 állandó és időszaki kiállítást rendezett, illetve jegyzett forgatókönyveivel, nyomtatott és online katalógusaival. 2014-ben indította a Történelem és Muzeológia – Internetes Folyóirat Miskolcon című online kiadványát, amely mára az egyetemi oktatást segítő elektronikus kiadvánnyá nőtte kis magát.

Gyulai Éva 2000-ben lett a Miskolci Egyetem főállású oktatója. Kezdetben a Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszék adjunktusa, majd docense, 2007-től pedig az ekkor megalakuló Történettudományi Intézetnek intézetigazgatója, 2016-től intézeti tanszékvezető.

Számtalan témában végzett kutatást városunkban, mindig kiemelten fontosnak tartotta Miskolc és tágabb régiója történetének kutatását, részt vett a Miskolc-monográfia írásában és szerkesztésében, doktori disszertációja Miskolc 16. századi történetével foglalkozik. A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Bizottságának szakbizottságát vezeti. Aktív, elkötelezett Miskolc város történelmi múltjának feltárásában, megismerésében, tárgyi emlékeinek megőrzésében.

 

Miskolc Város Építészeti Alkotói díj

Viszlai József (Építészeti, belsőépítészeti, képző- és iparművészeti Munkabizottság titkára)

 a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán szerzett diplomát. Diplomamunkáját a diplomadíj I. fokozatával ismerték el. 1989-ben az ÉSZAKTERV tervezője, majd vezető tervezője lett. 1981-ben saját építészeti tervezőirodát nyitott.

Több építészeti műhelyben dolgozott, számos hazai és nemzetközi rangos elismerést kapott munkájáért, oktatási és kulturális intézményeket, sport, egészségügyi és lakóépületeket egyaránt tervezett.

Építészeti tevékenységét települési szinten is művelte: Miskolc város főépítészi szolgálatát 2007-2010 között látta el, 1998-tól Hídvégardó község, 2010-től Szikszó város tanácsadó főépítésze.

A Miskolci Építész Műhely második generációjának tagjai közé tartozik. Épületei egyéni ízűek, modern, kortárs szerkesztésűek és szemléletűek. A város főépítészeként fontosnak tartotta a főépítészi csoport megerősítését és Miskolc sajátos arculatának erősítését, melyet munkája során példamutatóan teljesített. Új modern stílust és építészeti megoldásokat alkalmazott Miskolcon. A Miskolci Galéria bővített épület-együttesének tervezéséért Pro Architectura díjban részesült.

Nevéhez fűződik még Miskolcon a Városháza új szárnya, az Erzsébet fürdő rekonstrukciója, a Miskolci Egyetem főbejárata, az ózdi Polgármesteri Hivatal bővítése is az ő tervei alapján valósultak meg. Városunkban a Színvapark és a Macropolis terveit is ő készítette.

 Eddigi munkásságát számos díjjal ismerték el. 1985-ben Budapest fővárosa díjat és Frankfurt am Main város különdíját vehette át. 1996-ban az év kimagasló építészeti teljesítményének díjával ismerte el Sopron városa a munkáját. 2000-ben Miskolc város Építészeti Alkotó Díját kapta meg. 2002-ben Pro Magnamnimate TUA díjban részesült. 2016-ban a legrangosabb építészeti díjat, az Ybl Miklós-díjat vehette át.

Bizony Ákos Kitüntető Jogi Díj

Dr. Bíró György (posztumusz)

(Civilisztikai Tudományi Munkabizottság volt elnöke)

 1978-ban végez cum laude minősítéssel a József Attila Tudományegyetem Állam és Jogtudományos Karon, 1981-ben tesz jogi szakvizsgát.

Egyetemi tanulmányait követően a Diósgyőri Gépgyár jogtanácsosa lett, majd a rendszerváltással egy időben a Miskolci 10. sz. Ügyévi Iroda vezetője. 1997-től a B.-A.-Z. Megyei Ügyvédi kamara elnökhelyettese. 1982-ben a Miskolci Egyetem egyetemi tanársegédje kinevezést kap, ezt követően két évvel később egyetemi adjunktus. 1993-tól hat éven keresztül tanszékvezető egyetemi docens.

1999-től a Miskolci Egyetem Polgári Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 1999-ben habilitációs előadása a megbízási szerződés és a magyar polgári jog szerződési rendszeréről szól. 2006-ben lett az Egyetem Állami és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója.

Kiváló oktató munkájáért, az Állam és Jogtudományi Kar képzési rendszerének fejlesztése érdekében végzett munkájáért elismerésben részesül. 20 éves kiváló oktató munkájáért 2001-ben a Pro Facultate Iuris Prudentiate egyetemi kitüntetést kapta. 2010-ben a Magyar Köztársaság Tiszti Kereszt Polgári Tagozat állami elismerést vehette át.

Dr. Bíró György kiemelkedő szaktudással, rendkívüli alapossággal és szorgalommal végezte munkáját, amely elismerésre méltó.

 

 

Benkő Sámuel díj

Dr. Felszeghi Sára (Népegészségügyi Munkabizottság elnöke)

Marosvásárhelyen szerzett diplomát. Jogi szakokleveles orvos lett 2003-ban. A Miskolci Egyetem szerzett PhD tudományos fokozatot 2005-ben.

Üzemorvostan szakorvosi, háziorvostan, szakorvosi, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosi, akkreditált hajóorvosi, EOQ MNB Minőségügyi Rendszermenedzser és Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben szakképesítéseket szerzett.

Jelenlegi munkahelye Miskolci Egyetem, Egészségügyi Szakmai és Módszertani Központ vezető főorvos, a GYEMSZI, foglalkozás-orvostan országos szakfelügyelő főorvosa, Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar óraadó oktatója, Nyugat-Magyarországi Egyetem Művészeti Nevelés- és Sporttudományi Kar Savaria Egyetemi Központ Szombathely egyetemi docense, és a SOTE oktatója.

1989-től a Miskolci Egyetem vezetésének támogatásával megszervezi és bevezeti a munkahelyi egészségfejlesztést az egyetem dolgozói részére mely akkor egyedülálló kezdeményezés a munka világában Magyarországon és Európában. 1995-ben Magyarországon elsőként létrehozta a Foglalkozás Egészségügyi Központot, amely a foglalkozás-egészségügyi ellátás legmodernebb, legkomplexebb változata, mind hazánkban, mind nemzetközi szinten. 1997-ben a Miskolci Egyetem rektorának felkérésére kidolgozta azokat a szakmai kritériumokat, amelyek az Egészségügyi Intézet megalakításához, valamint annak akkreditációjához szükségesek. 1998-ban az OMFI és a SOTE felkérésére kutatást folytatott a munkanélküliek egészségi állapotának vizsgálatában. 2000-ben az országban elsőként vezetett be minőségbiztosítási rendszert az általa vezetett foglalkozás-egészségügyi központ alap-és szaktevékenységének szakmai irányítása és oktatása terén. Tudományos, szakmai közéleti tevékenysége keretében a foglalkozás-egészségügyi tevékenysége tapasztalatait több hazai és nemzetközi konferencián bemutatott előadáson, szakfolyóiratban megjelent cikkben foglalta össze.

Dr. Felszeghi Sára kiemelkedő szakmai életútja, oktatói, közéleti tevékenysége, nemzetközileg ismert tudományos tevékenysége jelentősen hozzájárul a város, az ország egészségügyi fejlesztéséhez.

 

 

Nívódíj

Pirity Attila (Építészeti, belsőépítészeti, képző- és iparművészeti Munkabizottság tagja)

 építészmérnök a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. A Miskolci Tervező Vállalatnál annak fennállásáig dolgozott. A rendszerváltással egy időben hozta létre a Stúdió Északmagyarország Tervező Kft.-t, amely a magasépítészet összes szakágát felöleli.

Tervezőként főként középületek, ipari épületek, iskolaépületek tervezésére szakosodott. Nevéhez fűződik a Zrínyi Ilona Gimnázium rekonstrukciójának, a Herman Ottó Gimnázium és a Földes Ferenc Gimnázium bővítésének, az Egri Törvényház rekonstrukciójának és bővítésének a tervezése is. Pirity Attila több országos nyilvános tervpályázatra is készített pályaművet. A Diósgyőri vár, a Szent István tér rekonstrukciójával megosztott második helyezést ér el, a Miskolc-Tapolcai Strandfürdő bővítésére és a Hejőliget turisztikai kialakítására készített terve a legmagasabb elismerést váltotta ki.

Az építész 2016-ban kapott felkérést a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon sportcsarnokának tervezésére. Ez a beruházás egy átfogó, komplex rekonstrukció és korszerűsítési folyamat része, melynek eredményeként az iskola városunk egyik legjobban felszerelt, a modern oktatás feltételeinek otthon adó oktatási intézményévé válhat.

Pritity Attila többek között a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon sportcsarnokának tervezéséért 2020-ban Ybl Miklós-díjat kapott.

 

Dr. Varga Zoltán (Államtudományi Munkabizottság tagja)

 a Herman Ottó Gimnázium magyar-történelem szakos diákja, akinél már középiskolás éveiben megmutatkozik jog iránti érdeklődése. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként rendszeres indulója volt a Kar Tudományos Diákköri Konferenciájának. Egyetemi évei során a Miniszterelnöki Hivatal Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj ösztöndíjasa volt. Végzős joghallgatóként diplomamunkája díjnyertes lett az Országos Tanulmányi Diákköri Tanács által meghirdetett pályázaton.

Varga Zoltánt a jog tudományos területe érdekli elsősorban. Phd. hallgatóként a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát kutatta. Eddig 83 publikációja jelent meg. A Karon 2007 és 2012 között egyetemi tanársegédként, 2012-től három éven át egyetemi adjunktusként dolgozott. 5 éve egyetemi docensként végzi oktatói munkáját.

Jó előadásmódja, választékos beszéde, valamint nyelvi igényessége nem is csoda, hiszen már középiskolás éveinek kezdetétől tagja az Anyanyelvápolók Szövetségének. A kari élet tudományos programjainak és egyéb eseményeinek is tevékeny szervezetője

2007-től a Tudományos Diákköri Tanács Titkára, az Országos Tudományos Diákköri Tanács Állam és Jogtudományi Szakmai Bizottságának tagja. 2011-től pedig a Kari Tanács Tagja, 2018-tól tudományos és nemzetközi dékánhelyettes.

 

Az Egyetemért – A Városért díj

Prof. Dr. Roósz András (Miskolci Akadémiai Bizottság elnöke)

Széchenyi-díjas magyar kohómérnök, egyetemi tanár, a magyar űranyagtudományi program irányítója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Dunaújvárosi iskolai évei alatt nagy hatással van rá tanára, aki a technológia tantárgy keretében bevezeti a fémtan világába. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen Kohómérnöki Karán bekapcsolódott a hallgatói tudományos kutatói munkába és díjazott dolgozatokat készített. Végzős hallgatóként elnyerte a tanulmányi emlékérem arany fokozatát.

A diploma megszerzése után a Fémtani Tanszékén kezdte oktatói-kutatói pályáját. Tudományos munkájának fontos új mozzanata volt a Fuchs Erik professzorral kialakult munkakapcsolat. Közös munkájukban az ötvözetek kristályosodásával foglalkoztak, ez volt az a téma, amiből később a hazai űranyag tudomány is kinőtt. Az első magyar űranyag-technológiai program – a Bealuca program -  az ő tevékenységük révén jött létre. 1984-ben kijuthatott a stuttgarti Max Planck Intézetbe majd két éven át a  Darmstadti Egyetem vendégprofesszora volt. Ugyancsak vendégprofesszor volt a  Cambridge-i Egyetemen és a  Nagaokai Egyetemen. A műszaki tudomány doktora címet 1994-ben szerezte meg, 2004-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező  tagja, székfoglaló előadásának címe: A fémek szerepe az emberiség fejlődésében. 2010-ben választották meg az akadémia rendes tagjává. Több szabadalom, találmány társfeltalálója. Kiemelten fontos szerepet szán a tudományos továbbképzésnek.

Az MTA–ME Anyagtudományi Kutatócsoport vezetője, 2010-ig a Miskolci Egyetem  Fémtani és Képlékenyalakítástani Tanszék vezetője, egyben az Anyagtudományi Intézet igazgatója volt. 2014-től a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottság elnöke.

Prof. Dr. Roósz András Miskolchoz és a Miskolci Egyetemhez egyaránt kötődik, tevékenysége révén hozzájárul mind a város, mind pedig a felsőoktatási intézmény fejlődéséhez és felemelkedéséhez.