Magyar tudományos akadémia

Miskolci területi bizottsága

Új perspektívák Miskolc várostörténeti kutatásában

MAB Székház, Miskolc

Az MTA Miskolci Területi Bizottsága (MAB)
Történettudományi és Néprajzi Szakbizottsága és a
miskolci Herman Ottó Múzeum közös
várostörténeti konferenciája

Új perspektívák Miskolc várostörténeti kutatásában
címmel

Időpont: 2017. november 20. hétfő 9.00

Helyszín: MTA MAB székház Miskolc, Erzsébet tér 3.)

Előadások:

NYITÓ ELŐADÁS:
9.00
KIS József: Háborús bűnös vagy áldozat: Borsod vármegye főispánja: Borbély-Maczky Emil

I.SZEKCIÓ: 9.30–12.00:
ELNÖK: MLAKÁR ZSÓFIA
LOVÁSZ-Emese–MISKOLCZI Melinda: Régészeti kutatások a diósgyőri várban (2002–2017)
BERECZKI Zoltán: Az avasi templom boltozatának 3D-s rekonstrukciója
GYULAI Éva: Főbíró a vérpadon: Kondai Kis Mihály miskolci főbíró paráznasági pere és kivégzése, Miskolc, 1698
PUSZTAI TAMÁS: Hová is tartozzunk? –A Miskolc-nemzetség tapolcai apátsága

EBÉDSZÜNET –BÜFÉ
12.00–13.00

II. SZEKCIÓ 13.00–15.00.
ELNÖK: BODNÁR MÓNIKA
BODOVICS Éva: Katasztrófa: csapás vagy lehetőség? Az 1878-as miskolci árvíz hosszú távú hatásai
KAPUSI Krisztián: Miskolci közélet a dualizmus idején
PIRINT Andrea: Miskolc anno: A régi város képzőművészeti emlékképei
VÁMOSI KATALIN: A Miskolc-Mindszenti és a Miskolc-Selyemréti Római Katolikus Plébániák rejtett kincsei

A KONFERENCIA ZÁRÁSA:
15.00

A Herman Ottó Múzeum 2016-2017-ben, egy jövőbeni várostörténeti állandó kiállítás előkészítéseként, kutatómunkára és
tanulmányok írására kért fel egy múzeumi, levéltári és egyetemi szakemberekből álló szerzőgárdát. A tanulmányok
eredményeinek első közreadására a Magyar Tudomány Ünnepe 2017 alkalmából rendezendő műhelykonferencián kerül sor.
Az előadások részben szervesen kapcsolódnak a kutatási előzményekhez, részben újszerű megközelítéseket és új
témaválasztásokat tartalmaznak. A történeti, régészeti, irodalmi és művészeti kutatások az utóbbi évtizedben módszertani
és elméleti szinten egyaránt megújultak, reagálva mind jelenünk összetett kér
dé-seire, mind az újabb forrástípusok (pl. oral history) feldolgozásából eredő lehetőségekre és korlátokra. Ezek az új perspektívák jelennek meg a jelentős kutató elődök
munkájára építő, de megújuló és a szélesebb közönség és a szakma érdeklődésére is számot tartó kutatási beszámolókban, előadásokban.