Magyar tudományos akadémia

Miskolci területi bizottsága

Akadémiai Esték

MAB Székház, Miskolc

AKADÉMIAI ESTÉK

Időpont: 2017. június 07.  17.30

Helyszín: MTA MAB Székház (Miskolc, Erzsébet tér 3.)

VÉGVÁRI ZSÓFIA (Komplex Festményvizsgálati Labor vezetője)
„KORTÁRSUNK A HAMISÍTÓ” című előadására

A magyarországi műkereskedelmi piacra vonatkozó jelenlegi jogi struktúrának köszönhetően a művészet piaci szereplői gyakran bizonytalanok egy-egy műtárgy megvásárlásakor. Ezért sokan a biztosnak mondható utat, azaz a szakértői segítség bevonását választják, amikor döntést hoznak egy adott festmény megvásárlásakor, eladásakor, vagy épp csak biztosan szeretnék tudni, hogy mit tartanak a kezükben A magyar műkincspiacon fellehető festmények igen jelentős hányada hamis. Mára a művészettörténeti szakértői vélemény elengedhetetlen részét kellene, hogy képezze – Magyarországon is – a természettudományos komplex anyagvizsgálat, mellyel a hamisítványok nagy része kiszűrhető.  Ezek a piaci forgalomba kerülő hamisítványok az utóbbi 10-20 éven belül keletkeztek, vagyis maga a hamisító a kortárs művész, aki sok esetben a korszellem lenyomatát közvetíti hamisítványain keresztül, mely nemcsak stíluskritikai alapon, hanem az anyaghasználatban is megnyilvánul. A hamisítás egyidős a művészettörténettel, de a stíluskritikai elemzéseken kívül már egyéb módszerek is rendelkezésünkre állnak a csalások és átverések felderítésére.
Az előadásban utána járok híres hamisítók és még híresebb művészek munkamódszerének, bemutatom a leleplezéshez használt technikákat és eszközöket, valamint példával illusztrálom a hamisítás elleni küzdelem kézzelfogható eredményeit.
A Festményvizsgálati Labort 2008-ban hívtam életre, kidolgozva egy egyedi festményvizsgálati módszert, mely egymásra épülő eredmények alapján deríti fel a művek eredetiségét, néha még a festmények szerzőit is. A közel tíz év alatt lassan több ezer festmény vizsgálata áll mögöttem, azonban a képek  tulajdonosaik inkább jelentett csalódást a vizsgálat eredménye, mint megnyugtató bizonyosságot az eredetiséget illetően. A magyar műkereskedelmi forgalomban lévő műtárgyaknak, -saját tapasztalataim alapján, több mint a 40-50%-a hamis; azonban nem mindegy, hogy ki, mikor és körülmények között adja el ezeket a "látvány" festményeket. A festmény szignója a mű értékét több tízszeresére is emelheti, mivel a műkereskedelmi "marketing" bizonyos festőket felfuttatva emeli azok árait a csillagos égig.
De mit ér egy hamis műtárgy? Hova lett a művészet szeretete? Mit tett a szabadpiac a vezető magyar festőművészekkel? Meddig tartható fenn ez a rendszer?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresem a választ előadásom során, bízva abban, hogy hamarosan gátat lehet szabni a mai napig is dolgozó Szinyeiknek, Vaszaryknak, Rippl-Rónaiknak vagy Scheiber Hugóknak, kik megállíthatatlanul öntik friss műveiket a magyar műkereskedelembe az aukciós házaktól az online piacterekig.