Magyar tudományos akadémia

Miskolci területi bizottsága

Kaptay György székfoglalója

MAB Székház, Miskolc

Kaptay György székfoglalója

Fémes (nano-)anyagok modellezésea és fejlesztéseb

a Miskolci Egyetem Nanotechnológiai Tanszék, Miskolc
b Bay Zoltán Alkalmazott kutatási kft, Anyagfejlesztési Osztály, Miskolc

 

Időpont: 2016. október 05.  11:00

Helyszín: MTA MAB Székház (Miskolc, Erzsébet tér 3.)

 

Fémek nélkül nem fejlődött volna ki az emberi civilizáció, amit jól illusztrálnak a történelemórán megtanult „rézkor” és „vaskor” kifejezések. Fémek és ötvözetek nélkül a mai civilizáció is eltűnne, avagy elektromosság nélkül visszazuhannánk a középkorba. A fémekről és ötvözetekről azóta sokat megtanult az emberiség, de nem eleget. Ráadásul az elmúlt évtizedekben rohamos fejlődésnek indult a nano-technológia, ezért ma már nemcsak a makroszkopikus fémekről, hanem a 100 nm-nél kisebb szemcsékből álló fémekről is „mindent” kellene tudnunk, de ez sajnos messze nincs így. Tudni pedig azért kellene „mindent” a fémekről és ötvözeteikről, hogy az újabb fémes termékeket és a gyártási technológiákat hatékonyabban lehessen kifejleszteni és így megőrizzük a magyar ipar nemzetközi versenyképességét. Ha ugyanis alaptudás nélkül fejleszt valaki termékeket és technológiákat, akkor az túl lassú és esetleges (lehet persze, hogy egyszer a „vak tyúk” is talál szemet, de másodszor ritkán, erre életpályát építeni nem lett volna tanácsos).

Ezért életem első felét a fémes anyagok értelmezésének és modellezésének szenteltem, ami az értelmezés emelt szintje. Mivel a témával sokan és régóta foglalkoznak, ezért én új tudományos eredményeimet az extrém körülmények között lévő rendszerekben értem el, mint pl. a nagyhőmérsékletű és a nano-méretű fémek és ötvözeteik. Ezeket a kutatásokat főleg a Miskolci Egyetem oktatójaként / kutatójaként művelem, „természettudományos alapkutatás”, avagy „felfedező kutatás” címszó alatt. Ezekről az eredményekről szól az előadás első fele.

Az utóbbi évtizedben elérkezettnek láttam az időt arra, hogy a sok felgyűjtött új tudást gyakorlati haszonnal is kecsegtető fejlesztésekké konvertáljam, aminek kiváló hátteret biztosít a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási szervezet. Persze mondhatná bárki, hogy majd a fejlesztők elolvassák az alaptudományi cikkeimet és majd Ők beépítik az azokban rejlő tudást a termékeikbe és technológiáikba. Ez így sajnos nem működik, legalábbis nem az én életemben. Kaptam ugyan eddig közel 2.000 független hivatkozást az alapcikkeimre, de főleg az alapkutatóktól és nem a fejlesztőktől, akiknek az egyetemet is alig volt idejük befejezni a sok nagyszerű ötletük miatt, új alapcikkeket pedig jellemzően nem olvasnak, ami érthető. Ezért az előadás második felében a kutatócsoportommal elért, részben szabadalmaztatott fejlesztéseinkről fogok beszámolni a „nagy fajlagos felületű fémes anyagok” témakörében.