A Szegedi Akadémiai Bizottság 2025. évi közgyűlése

A SZAB éves közgyűlése Krisztin Tibor, a SZAB elnöke bevezetőjével kezdődött, melyben elmondta, hogy a Szegedi Akadémia Bizottság megalapítása óta fontos szerepet tölt be a dél-alföldi régió tudományos életének a szervezésében. Szorosan együttműködünk a régió felsőoktatási intézményeivel, kutatóintézeteivel, önkormányzataival, a megyék ipar- és kereskedelmi kamaráival. Tudományos, ismeretterjesztő rendezvényekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal segítjük a dél-alföldi régióban a tudományos közösség munkáját. Pályázatokkal ösztönözzük elsősorban fiatalok kutatási tevékenységet, a kiemelkedő eredményeket díjazzuk, azokra felhívjuk a figyelmet… az Országgyűlés döntése alapján Magyarország a 2025-ös és 2026-os évet a Magyar Tudomány Éveként ünnepli, a Magyar Tudományos Akadémia és annak Könyvtára alapításának 200 éves évfordulójának alkalmából. Az ünnepi eseménysorozat célja a magyar tudomány, kutatás és innováció kiváló eredményeinek bemutatása, valamint a magyar tudományos közösség nemzetközi szerepének megerősítése. Az MTA fennállásának 200. évfordulója kiemelkedő esemény lesz, amely számos teendőt von maga után. Mint eddig, most is számítok mindannyiuk szakértelmére, aktív közreműködésére.”

A megjelenteket Kosztolányi György, az MTA alelnöke, köszöntötte, melye Széchenyi István Hunnia című művéből vett idézetével kezdte „Hazát nem holt föld alkot, hanem élő ember”. „Az élő ember egyik legnemesebb tulajdonsága, hogy tud ünnepelni. Mindannyian tudjuk, idén ünnepi évet írunk az Akadémiai történetében, s ezzel együtt a magyar tudományosság, a magyar kultúra és hazánk történetében is. Idei rendezvényeinknek ezért a bicentenárium vezérfonala, a területi akadémiai bizottságok éves közgyűlésén is először erről kell megemlékezni.” Az Akadémia alapításának 200. évfordulója kapcsán a közfigyelem jobban az MTA-ra szegeződik. Cél az, hogy az Akadémia küldetését és működését az ünnepi évben mások számára jobban megismerhetővé tegye. Közvetlenebbé, személyesebbé váljon a magyar tudósközösség és a társadalom kapcsolata, a tudományos élet láthatóvá váljon.

A nyitóbeszédek elhangzását követően a SZAB elnöksége átadta az MTA SZAB Pro Scientia Életműdíjat, amelyet a hosszú időn át végzett tudományos tevékenység, iskola- és értékteremtő munkásság elismeréseként 2019-ben alapított a területi bizottság. A SZAB Elnöke bejelentette és méltatta az idei díjazott személyét. Az idei elismerést Dékány Imre Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja kapta nemzetközi és hazai eredményei, kiemelkedő iskolateremtő, oktatói tevékenysége, valamint a SZAB elnökeként végzett lelkiismeretes, kimagasló munkájáért.

A közgyűlés rendhagyóan folytatódott, ugyanis a SZAB Elnöksége és akadémikusai megköszönték Csercsics Miklósnak, a SZAB Titkárság gépkocsivezetőjének pontos és lelkiismeretes két évtizeden át tartó munkáját nyugdíjba vonulása alkalmából. Bogdán Csilla, a SZAB Titkárságának titkárságvezetője elismerő szavait követően a SZAB ezüstérmét Krisztin Tibor, a SZAB elnöke adta át.

Ez évben is a közgyűlési meghívó mellékletét képezte a SZAB elnökének, valamint a szak- és munkabizottságok beszámolóinak összesítése, ezért a teljesség igénye nélkül vetített képes előadásában ismertette Krisztin Tibor, a SZAB elnöke a SZAB 2024. évi munkáját és 2025. évi terveit, valamint Vilmányi Márton, a SZAB tudományos titkára összefoglalójában a szak- és munkabizottságok elmúlt évi tevékenységét.

A SZAB Közgyűlésének tagjai a beszámolókat egyhangú igen szavazattal jóváhagyták.

A rendezvény Monok István, az MTA doktora, az Szegedi Tudományegyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, majd a Tokaj-Hegyalja Egyetem egyetemi tanára, az MTA Könyvtár, Levéltár, és Információs Központ főigazgatója, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság társelnöke Beilleszkedni egy európai birodalomba: a könyvtár- és olvasmánytörténeti tanulsága című tudományos előadásával folytatódott. Előadásának zárszavában a megjelentek figyelmébe ajánlotta a SZAB közgyűlésével egy időben kezdődő roll-up kiállítást, mely az Akadémia bicentenáriuma apropóján a Szegedi Somogyi Károly Megyei és Városi Könyvtárban tekinthető meg és amely a régió megyeszékhelyein, illetve további fiókkönyvtárakban is megtekinthető lesz az év hátralévő részében.

A közgyűlést Csernus Sándor, a SZAB Tudósklub titkára, a SZAB elnökségének tagja a SZAB Médiapályázat eredményhirdetésével folytatta. Összefoglalójában elmondta, hogy a 10 évvel ezelőtt először meghirdetett pályázat „a dél-alföldi régióban és vonzáskörzetében keletkezett, gyakran világszínvonalú tudományos eredményeinek és tudósi teljesítmények bemutatását szolgálja… Eközben a média-struktúra alaposan átalakult, a média világa felgyorsult, új kifejezési formák születtek meg, míg a korábbi, hagyományos kategóriák (pl. a klasszikus értelemben vett írott sajtó) visszaszorultak. Ezért 2024-ben a SZAB Elnöksége a kiírást átdolgozta, a pályázói kört kiszélesítette, remélve, hogy több pályázat kerül benyújtásra. A SZAB elnöksége decemberi ülésén úgy döntött, hogy ez alkalommal Különdíjakat és Oklevél-elismerést oszt ki. A Különdíj – a SZAB Médiapályázat eddigi hagyományoknak megfelelően az első díjakkal szintjéhez sorolandó.”

A pályázat eredménye a következő:

Rádióriport kategória

• Különdíj: Balázs Alexandra, az Európa Rádió szerkesztő-riportere: Sikeres női kutatók - dr. Lázár Viktória csoportjával az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok ellen küzd Szegeden című riportjáért.

Mozgókép kategória

• Különdíj: Kiss Stefán Mónika, a Real Pictures Production producer, rendezője Mohács500 című munkájáért.

• Oklevél: Tóth Csenge Rebeka, a Szeged Televízió szerkesztő-riportere a „Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” - Szegedi Akadémiai Bizottság plenáris ülése a Magyar Tudomány Napja alkalmából című munkájáért.

Fotó kategória:

• Különdíj: Dobóczky Zsolt fotográfus, mérnök tanár a Vermeer az ELI-ben - Energiastabilitás monitorozása a MIR laborban, Töprengve - Egy attoszekundumos nyalábvonal vákuumrendszere és Lehalászás - Lehalászás Radiobiológiai halembriók tenyésztése című munkáiért.

Az ülés Krisztin Tibor zárszavával ért véget, aki a jelenlévők részvételét megköszönve meghívta a vendégeket egy szerény büfé melletti kötetlen beszélgetésre.

MÉLTATÁS
Dékány Imre
az MTA SZAB Pro Scientia Életműdíj 2025 díjazottja

„Dékány Imre Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Tudományos munkáját 1970-ben kezdte meg a József Attila Tudományegyetem Kolloidkémiai Tanszékén, 1989-ben a kémiai tudományok doktora, 1989-től az SZTE tanszékvezető egyetemi tanára, jelenleg emeritus professzora.
2001-ben választotta az MTA levelező, majd 2007-ben rendes tagjává. Számos elismerése közül kiemelendő a Jedlik Ányos-díj (2021), a Szegedért Alapítvány Fődíja (2021), Eötvös József-díj (2020), a Magyar Érdemrend Középkeresztje (2019), a Széchenyi-díj (2014), az SZTE Pro Universitate díja (2010), a Gábor Dénes díj (2009), a Szent-Györgyi Albert díj (2007), a Szilárd Leó professzori ösztöndíj (2006), az Ipolyi Arnold díj (2003). 2000-ben a Német Kolloid Társaság E.R. Liesegang díjjal tüntette ki.
Tudományos tevékenysége a szilárd-folyadék határfelületek termodinamikai tulajdonságainak vizsgálatával indult, majd a diszperz rendszerek nem-elektrolit közegben való stabilizálásának elméletével foglalkozott. A 90-es évektől kutatásainak középpontjába a nanorészecskék és a nanofázisú diszperz rendszerek előállítása és azok szerkezetének vizsgálata került.
Nemzetközileg sikeres pályázatai korszerű műszerek beszerzéséhez segítették. Kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosítására együttműködött a brémai Fraunhofer Institute-tel, a General Electric és a Richter Gedeon cégekkel, a MOL-lal. 1999-től az MTA Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoportját, majd azt kibővítve az MTA-SZTE Szupramolekuláris és Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoportját vezette.
Közleményeinek száma több mint 620, melyre 21 ezernél több független hivatkozást kapott. Hirsch-indexe 70 és 23 szabadalmat jegyez.
50 éves oktatói munkássága alatt 2 kandidátusi és 25 PhD értekezés témavezetője volt. Az SZTE Kémia Doktori Iskola egyik alapítója, azt 2000-2008 között vezetője, jelenleg törzstag emeritusa.
Humboldt ösztöndíjasként a Müncheni Egyetemen, Canon ösztöndíjasként Japánban dolgozott. 1990-92 között vendégprofesszorként Németországban, Jülichben egy 30 fős kutatócsoportot vezetett.
2002-től a Szegedi Akadémiai Bizottság alelnöke, majd a 2008-2014 között két periódusban elnöke volt. 2010-ben a SZAB elnökeként együttműködve a Dél-alföldi régió három kereskedelmi és ipari kamarájával és innovációs szervezeteivel megalapította a Dél-alföldi Innovációs Díjat. Számos akadémiai, egyetemi bizottságot vezetett elnökként. Hat évig volt az SZTE tudományos és nemzetközi kapcsolatok rektorhelyettese.
A határfelületi és a kolloidkémia területén több vezető nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagjává választották.”

REZÜMÉ
Beilleszkedni egy európai birodalomba: a könyvtár- és olvasmánytörténet tanulsága
Monok István

az MTA doktora, az Szegedi Tudományegyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, majd a Tokaj-Hegyalja Egyetem egyetemi tanára, az MTA Könyvtár, Levéltár, és Információs Központ főigazgatója, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság társelnöke

„Az oszmán-török hódoltság végétől a magyar országgyűlésnek Pestre költözéséig eltelt időben a Magyar Királyságot és Erdélyt próbálták a Habsburg Birodalomba tagolni. A mostani előadás számos példát felidézve e folyamatnak csupán két elemét vizsgálja. Részben azt, hogy a két államigazgatási egység könyvtárainak rendszere miként alakult át, milyen jellemzői voltak az akkori magán-, és milyenek az intézményi könyvtáraknak. A másik vizsgálati szempont az egyes társadalmi rétegek, vallási közösségek, szakmai csoportok tagjai olvasmányanyagának változásait helyezi a középpontba.”