Hazánkban a legmagasabb szintű tudományos testület a Magyar Tudományos Akadémia, melyet Széchenyi István javaslatára a Magyar Országgyűlés alapított 1825-ben. Azóta a történelem gazdagon igazolta az alapító ősök szándékát, s az Akadémia a közel két évszázados tevékenységével méltóképpen hozzájárult a magyar és az egyetemes kultúra fejlődéséhez.
A Magyar Tudományos Akadémia a tudományos élet fokozott fejlesztése és segítése érdekében 1961-től un. területi bizottságokat hozott létre, előbb Szegeden, Pécsett és Veszprémben, majd 1976-ban Debrecenben. 1978-ban a miskolci területi bizottság megalakulásával a hazai regionális hálózat kiépülése befejeződött. Ezek független tudományos testületek, amelyek mindegyike székházzal rendelkezik, benne előadó-és tanács- termekkel, valamint a klubélethez szükséges feltételekkel. 2007-ben az öt bizottság egy hatodikkal is gazdagodott. Külhoni bizottságként megalakult a Kolozsvári Akadémiai Bizottság.
A Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) önálló tudományos testület, amely három megye tudományos közösségét fogja össze. Ezek: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, de a tudományos együttműködésben a megyehatárok nem szigorú választóvonalak. A két szomszédos megye szakbizottsági keretek között működik. A bizottság vezetése nagy figyelmet fordít arra, hogy az országhatáron túl is segítse a tudományos élet szervezését, s a regionalitást a legtágabban értelmezve építse ki kapcsolatait a hozzá közel eső országok tudósaival.
| A DAB elnökei: | |
|
Bognár Rezső |
Szabó Gábor |
|
|
Székely György |
|
Lipták András |
Bitskey István |
Gergely Pál
2014-2020
Az MTA Debreceni Területi Bizottsága történetéről írt legfrissebb tanulmány a Magyar Tudomány 186/5 (2025) számában olvasható.
(DOI:10.1556/2065.186.2025.5.12):
(A képre kattintva látható a teljes cikk.)
2010-ben jelent meg a „Tudomány életközelben” című kiadvány, melyben további fejezetek olvashatóak:
(A képre kattintva látható a teljes kiadvány.)