A Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulója alkalmából a régió újonnan választott akadémikusaival ismerkedhetett meg az érdeklődő közönség.

Előadást tartottak közérthető módon a régió újonnan választott MTA levelező tagjai, az MTA rendes tagjává választott akadémikusok és térségünk MTA új külső tagja.

 

 Barta Zoltán
az MTA levelező tagja, egyetemi tanár 
(DE TTK Biológiai és Ökológiai   Intézet)

 

 Az előadás címe:

 A földművelés korai evolúciója

 

 
A földművelés több mint tízezer évvel ezelőtt jelent meg és terjedt az emberek   körében. Ezen elterjedés nagyon gyakran együtt járt egy erős társadalmi  rétegződéssel. Előadásunkban bemutatunk egy modellt, amely a táplálék     kölcsönzésén  alapulva választ kínálhat arra, hogy szükségszerű-e a rétegződés     kialakulása.

Barta Zoltán előadásának videólinkje

 

 Debreczeni Attila
 az MTA rendes tagja, egyetemi tanár 
(DE BTK Magyar Irodalom-   és  Kultúratudományi Intézet)

 

 Az előadás címe:

 Egy kutatócsoport évtizedei

 

 
Az előadás a Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport bemutatására   vállalkozott. Először több mint hat évtizedes történetének áttekintésére került sor   röviden, elsősorban a hálózatos működési forma kiépülésére koncentrálva. Ezt   követően két fő területéről, a hagyományos és elektronikus kritikai kiadások   készítéséről esett szó, a mediális különneműségeket kiemelve. Végül az előadó kitért   a jelen helyzettel és a távlatokkal való számvetésre is, a különös tekintettel a   felmerülő nehézségekre.

Debreczeni Attila előadásának videólinkje

 

  Fábián István 
az MTA levelező tagja, egyetemi tanár 
(DE TTK Kémiai Intézet)

 

  Az előadás címe:

  Kalandtúra: fémkomplexek, reakciómechanizmusok, funkcionális nanoszerkezetű  anyagok

 
Az előadás két fő területet tekintett át. Egyfelől ismertette az előadó szakmai     pályafutásának legfontosabb mérföldköveit, beleértve a külföldi tanulmányutakat,   a   Debreceni Egyetemen végzett kutatómunkát és a szakmai közéletben vállalt   feladatokat. Másfelől az elmúlt bő három évtizedben elért tudományos   eredményekből szemelvények kerültek bemutatásra. Ezek a következő kutatási  területekhez kapcsolódnak: összetett oldatfázisú redoxireakciók mechanizmusa;   funkcionális aerogélek szintézise, valamint a szerkezetük és fizikai, kémiai sajátságaik közötti összefüggések feltárása, funkcionalizált elektro-szálhúzott anyagok előállítása, jellemzése; oldatfázisú reakciók átvitele heterogén rendszerekbe. Az eredmények jelentőséggel bírnak a környezeti kémiában, ipari eljárásokban és biológiai folyamatok értelmezésében.

Fábián István előadásának videólinkje

 

 Hoffmann István
 az MTA rendes tagja, egyetemi tanár (DE BTK Magyar   Nyelvtudományi Intézet)

 

 Az előadás címe:

 A Magyar Nemzeti Helynévtár mint nyelvi és kulturális ismeretek forrása

 

A helynév az egyetlen olyan nyelvi elem, amely helyhez kötötten létezik, mivel   jelentésüknek megfelelően egy-egy helyhez kapcsolódóan használják őket a   beszélők. E szavaknak az is fontos vonása, hogy nem véletlenszerűen, önkényes   hangsorként jönnek létre, hanem keletkezésükkor az adott helyre jellemző, azzal   kapcsolatos körülményt rögzítenek. A nyelvtörténet eszközeivel ezek az eredeti tartalmak feltárhatók, és meghatározhatók azok a nyelvek, amelyekben a helynevek keletkeztek. A Kárpát-medencének a magyarság története szempontjából lényeges időszakára vonatkozóan ilyen módon számtalan olyan nyelvi és kulturális ismeret szerezhető meg, amelyet másfajta forrásból, másfajta tudományos eszközökkel nem ismerhetünk meg. Ezt az ismeretanyagot kívánja kiszélesíteni e térség jelenlegi és történeti helynévanyagának feltárásával a Magyar Tudományos Akadémia kutatási programjaként a Magyar Nemzeti Helynévtár Program.

Hoffmann István előadásának videólinkje

 

 Kristály Alexandru
 az MTA külső tagja, egyetemi tanár (Óbudai Egyetem   Neumann János Informatikai Kar)

 

 Az előadás címe:

 Éles Sobolev-egyenlőtlenségek görbült terekben

A jelen kutatás elsőrendű célkitűzését geometriai és funkcionál-egyenlőtlenségek   tanulmányozása képezi görbült tereken, valamint ezek alkalmazása elliptikus   parciális differenciálegyenletek (PDEk) elméletében. Célunk olyan kvantitatív és kvalitatív eredmények igazolása, melyekben a nem-Eukleideszi struktúrák görbületi hatása megjelenik.

Th. Aubin által kezdeményezett AB-program révén ismert, hogy teljes Riemann sokaságokon lévő éles Szoboljev-típusú egyenlőtlenségek érvényessége lényegesen függ a görbülettől. Tíz évvel ezelőtt, J. Lott, K.T. Sturm és C. Villani (2010-ben Fields érmet nyert) kiterjesztették az alulról korlátos Ricci-görbületű Riemann-sokaságok elméletét metrikus mértékterekre, bevezetve a híres görbület-dimenzió (CD) fogalmat. Egy igen nagy kihívást jelentő problémakör fogalmazódott meg, mely funkcionál/Szoboljev-egyenlőtlenségek érvényességének vizsgálatát tűzte ki célul Lott-Sturm-Villani értelemben görbült CD-tereken. Ennek megfelelően, kutatócsoportunk célja éles Szoboljev-típusú funkcionál-egyenlőtlenségek tanulmányozása nemnegatívan görbült Lott-Villani-Sturm-féle CD-tereken, valamint nempozitívan görbült Aleksandrov/Busemann tereken.

Ezek a funkcionál-egyenlőtlenségek nem-Eukleidészi tereken értelmezett elliptikus PDEk megoldásában lesznek kiaknázva, melyeket különböző variációs módszerekkel fognak vizsgálni. A vizsgálat során ezen struktúrákon értelmezett Szoboljev-terek mélyebb megismerése szükségeltetik, ahol bizonyos csoportelméleti ismeretek tűnnek ígéretes megközelítésnek.

Az elliptikus típusú nemlineáris parciális differenciálegyenletek elméletében az utóbbi években nagy előrelépések történtek, mély, úttörő jelentőségű módszereket fejlesztettek ki. A különböző tereken megfogalmazott funkcionál-egyenlőtlenségek, a bennük rejlő geometriai tulajdonságok alapvető szerepet játszottak az elmélet fejlődésében. A Szoboljev-típusú egyenlőtlenségek garantálják a beágyazási tételeket, amelyek a variációs formában megfogalmazott problémák tanulmányozásának kulcskérdései.

Kristály Alexandru előadásának videólinkje

 

 Kun Ferenc
 az MTA rendes tagja, egyetemi tanár (DE TTK Fizikai Intézet)

 

 Az előadás címe:

 Repedések dinamikájától a katasztrófák előrejelzéséig

 

Hétköznapi tapasztalat, hogy szilárd testek mechanikai terhelés hatására két vagy   több darabra törnek. A törési folyamat részletei és eredménye erősen függ az   anyagi jellemzők mellett a terhelés alkalmazásának módjától és a   peremfeltételektől is.

 A szakterületen végzett kutatások célja sokrétű: a törést általában igyekszünk   megelőzni, mert a törési jelenségek a felelősek mérnöki konstrukciók, épületek,   hidak összeomlásáért, továbbá természeti katasztrófák, mint földcsuszamlások vagy földrengések létrejöttéért. Ha már elkerülhetetlen, akkor előjelek korai azonosításával szeretnénk előre jelezni a közelgő katasztrofális törés bekövetkeztét. Kontrollált repedéskeltéssel olyan mintázatok létrehozására nyílik lehetőség, amelyek kiaknázhatók gyártástechnológiai alkalmazásokban. Fragmentációs jelenségek részletes megértésével tárhatjuk fel a geológiai alakfejlődés összefüggéseit, de közelebb juthatunk az űrszemét problémájának kezeléséhez is. Kun Ferenc előadásában saját kutatómunkája példáin keresztül mutatta be, hogy az elmúlt két évtizedben a statisztikus fizika alkalmazásával törési jelenségek milyen törvényszerűségeit sikerült feltárni, amelyek elméleti érdekességük mellett gyakorlati jelentőséggel is bírnak.

Laboratóriumi vizsgálatok alapján porózus szerkezetű szilárdtestek realisztikus diszkrét elem modelljeit dolgozzák ki, amelyekkel a nyomás alatt létrejövő törési folyamatokat vizsgálják. A fokozatos repedezés által keltett repedési zaj időfejlődésének és statisztikájának vizsgálatával cél a makroszkopikus törés korai előjeleinek azonosítása, amelyek felhasználhatók a fenyegető katasztrófa előrejelzésére. Realisztikus számítógépes modellezéssel feltárják a kontrollálható mintázatokat, valamint a mintázat felülírásának és törlésének lehetőségeit is. A projekt keretében törési jelenségek kutatásának két kiemelkedően fontos problémájával, a katasztrofális törés előrejelzésével és a repedési mintázatok kontrolljával foglalkoznak a statisztikus fizika megközelítési módszereire építve.

Kun Ferenc előadásának videólinkje

 

 Orbulov Imre Norbert
az MTA levelező tagja, egyetemi tanár (BME   Gépészmérnöki  Kar)

 

 Az előadás címe:

 Kompozit fémhabok fejlesztése

 

 
Az előadás ismertette a kompozit fémhabok fogalmát és fő változatait, különös   tekintettel azokra, amelyeket elsőként állítottak elő. A kompozit fémhabok olyan  kompozitok, amelyek fémes mátrixszal (többnyire valamilyenalumínium ötvözet)   és üreges töltőanyaggal (kerámia, vagy fém gömbhéj, illetve zárt héjjal   rendelkező  porózus anyag) előállított sajátos szerkezet. A gyártástechnológiájuk   az öntészethez, illetve a porkohászathoz áll legközelebb. Kutatásaikkal élenjárók a   mátrixanyagában erősített kom pozit fémhabokkal és a hibrid kompozit fémhabokkal. Rövid bevezetés után összefoglalta a kompozit fémhabok fő fejlesztési irányait, taglalta a kompozit fémhabok anyagvizsgálati módszereit és azok kihívásait, valamint érintette a kapcsolódó technológiák (például kötési technológiák) fejlesztési irányait. A fő fejlesztési irányok (i) a tömegcsökkentés, (ii) a szilárdságnövelés (kitüntetett irányokban) és (iii) a költségcsökkentés olcsóbb töltőanyag alkalmazásával. Az anyagvizsgálati módszerek közül kiemelendő a kompozit fémhabok fárasztóvizsgálata, amelynek metodológiájának alapjait a kutatócsoport fektette le, illetve a valós képlékenységi határ meghatározása akusztikus emisszión alapuló mérésekkel és modális analízissel.

Orbulov Imre Norbert előadásának videólinkje

 

 Popp József
az MTA rendes tagja, egyetemi tanár (Neumann János Egyetem; Magyar Nemzeti Bank Tudásközpont)

 

 Az előadás címe:

 A fenntartható fejlődés kihívásai: úton egy semleges EU felé

A fenntartható fejlődés korlátai közül kiemelkedik a globálisan korlátozott biokapacitás.   Az emberiség szükségleteinek kielégítéséhez elegendő erőforrást 1,8 Föld   biokapacitása  tudná megújítani. Az ökológiai lábnyom túllépheti a biokapacitást, de   csak átmenetileg, mert ha feléljük a természeti tőkét, a gazdaság összeomlik. A   szénlábnyom 60%-át teszi ki az ökológiai lábnyomnak, mert több a légkörbe   kibocsátott CO2, mint amennyit az óceánok és erdők képesek megkötni. Magyarország is az ökológiai túllövés állapotában van, elsősorban az importált CO2-kibocsátás miatt. Az ökológiai lábnyom az anyagfelhasználástól is függ. A körforgásos gazdaság célja a hulladék minimalizálása a globális nyersanyag-felhasználás és az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében. 2023-ban a körforgásos anyagfelhasználás aránya 11,8% az EU-ban, pedig a célkitűzés a 35%-os arány elérése 2050-re. Ökológiai lábnyomot a népességnövekedés is befolyásolja. 2100-ig további 24%-kal, 10,3 milliárd főre nő a globális népesség régiónként változó demográfiai tendencia mellett. A folyamatos globális felmelegedés trendje megkérdőjelezhetetlen. 2024-ben a globális átlaghőmérséklet-emelkedés elérte az 1,55°C fokot az iparosodás előtti időszakhoz képest. A 2015-ös Párizsi Megállapodásban minden nemzet vállalta, hogy erőfeszítéseket tesz a globális felmelegedés 1,5-2,0°C alatt tartása érdekében 2050-re. Csaknem 150 ország jelentett be vagy fontolgat nettó nulla kibocsátási célokat, amelyek a globális kibocsátás 90%-át lefedik. A klímavédelmi intézkedések ellenére sem látszik a fosszilis tüzelőanyagok exportjának csökkenése. Az eddigi gyakorlat folytatásával 2,7 °C felmelegedés várható 2100-ra, a kitűzött célok elérése a felmelegedést 2,1 °C-ra mérsékelné, míg az optimista szcenárió 1,9 °C felmelegedést prognosztizál. A zöld pénzügyi eszközök kedvező környezeti hatással rendelkező projekteket és gazdasági tevékenységeket finanszíroznak. Az ökoszisztémák és biológiai sokféleségük megőrzésébe és helyreállításába történő globális pénzügyi befektetések csekélyek, ezzel szemben a káros tevékenységekre fordított pénzügyi kiadások sokkal nagyobbak. Magyarországon az éghajlatváltozáshoz való gyenge alkalmazkodást hazánk vízmérlege jól szemlélteti. Magyarországon az éghajlatváltozáshoz való gyenge alkalmazkodást hazánk vízmérlege jól szemlélteti. A külföldről érkező 112 km3 víz mellett a hazai lefolyás 6 km3 . A 118 km3 vízkészletből 1 km3   a vízfelhasználás felszíni vízből, így külföldre távozik 117 km3 víz.

Popp József akadémikus úr a Neumann János Egyetem professzoraként, az MTA SzAB régiójában folytatja munkáját.

Popp József előadásának videólinkje

 

 Szabadfalvi József
 az MTA levelező tagja, egyetemi tanár (DE ÁJK Jogbölcseletei és Jogszociológiai Tanszék)

 

 Az előadás címe:

 Példaképek: Moór Gyula – egy 20. századi magyar jogfilozófus közéleti   szerepvállalása

 

Moór Gyula (1888-1950) a két világháború közötti magyar jogbölcseleti gondolkodás   doyenje a 20. század első felének legkiemelkedőbb európai jogi gondolkodóinak volt   a kortársa és vitapartnere. A pesti jogi kar meghatározó professzoraként az 1930-as   évek elejétől aktívan részt vett a tudományos és szakmai közéletben. Az egyetem   rektoraként, majd a Magyar Tudományos Akadémia megbízott elnökeként a második   világháborút követően a napi közéleti és politikai konfliktusok kereszttüzébe került. 1947-ben a demokratikus közélet védelmében pártpolitikai szerepet is vállalt. 1950-ben bekövetkezett haláláig képes volt megőrizni szakmai és emberi integritását, mely például szolgálhat az utókornak.

Szabadfalvi József előadásának videólinkje

 

 

 Szabó Szilárd
 az MTA levelező tagja, egyetemi tanár (DE TTK Földtudományi Intézet)

 

 Az előadás címe:

 Modellek a földtudományban a gépi tanulás és az eredmények megbízhatósága   tükrében

 

A természeti és társadalmi folyamatok modellezése mindig is a földtudomány   alapvető  kutatási eszköze volt, de az elmúlt évtizedben gyors fejlődésnek indult a   nagyobb teljesítményű számítógépek és új módszerek megjelenésével. A gépi tanulás   segítségével hatékonyan lehet modelleket alkotni, ugyanakkor felmerülnek a   megbízhatósággal és bizonytalansággal kapcsolatos kérdések. A modellalkotás első   és  legfontosabb lépése a bemeneti adatok minőségének biztosítása, amely döntően   meghatározza az eredményeket. Emellett felvetődik a kérdés: mennyire reprezentatívak a validálás során használt adatok? Az előadásban a bemeneti adatok és tesztadatok, valamint a tesztelési módszerek kérdéseit járta körbe az előadó. Megvizsgálta, hogy a hagyományos technikák mennyire adnak megbízható választ a modellek pontosságáról, és milyen további lehetőségek állnak rendelkezésre részletesebb elemzésekhez. A témakör elsősorban földtudományi szempontból került bemutatásra a térbeliség sajátosságai miatt, de természetesen ezek a kérdések más tudományterületeken is relevánsak.

Szabó Szilárd előadásának videólinkje

 

 Szegedi Andrea
 az MTA levelező tagja, egyetemi tanár (DE ÁOK Bőrgyógyászati Tanszék)

 

 Az előadás címe:

 Egységes szerv-e a bőr és mi a bőrrégiók jelentősége?

 

Bőrünk szabad szemmel történő első megtekintésre egységes szervnek tűnik,   nem   láthatóak olyan különbségek az egyes régiók között, mint például a   gyomor-bél   traktus esetében, ahol nyilvánvalóan különbözik a gyomor, a   nyelőcső vagy a belek   felépítése. Az bőr egységesnek látszó külső megjelenés   mögött feltételezhetjük,   hogy  azonosak a működés jellemzői is.

Az utóbbi évtizedben azonban egyre több adat bizonyítja, hogy a bőrnek jellegzetes régiói léteznek, rájuk jellemző mikrobióta közösséggel és immunológiai aktivitással. Ezek természetesen meghatározzák az egyes régiók működésének is karakterét és szerepet játszanak gyulladásos betegségek kialakulásában. Ezek a mikroszkóppal és molekuláris biológiai módszerekkel feltárható eltérések is mutatják, hogy a bőr és a gasztrointesztinális traktus, mint két fontos barrier szerv között számos hasonlóság van, melyek megismerése segíthet megérteni azt, hogy szervezetünk milyen közös biológiai törvényszerűségekkel próbál egyszerre beilleszkedni a környezetbe és védekezni annak behatásaitól.

Szegedi Andrea előadásának videólinkje