A Nemzetközi Rotary a világ legnépesebb jótékonysági szervezete, melynek első klubja Chicagóban alakult meg 1905-ben. Debrecenben a Rotary működésének két korszakáról beszélhetünk. Jelen tanulmányban az elsőre összpontosítva arra világítunk rá, hogy itt az átlagot jóval meghaladó számban képviseltette magát a szellem világa az egyetem jeles professzorai révén. Ők az egyetem közössége mellett a város polgárait segítve az önzetlen szolgálat jegyében fontos szerepet játszottak a helyi közéletben is. Az egyetem és a Rotary közötti kapcsolatokat sorra véve érdemes kitérni a sport és a képzőművészetek területére is.

A debreceni Svetits Alapítvány keretében 1896-ban nyílt meg a Szent Anna utcán a katolikus leánynevelő intézet. Az intézmény előzményének, a helyi katolikus iskoláknak vázlatos ismertetésén túl a tanítórendi apácák rendházát, az alsófokú iskolától a tanítónő-képzőig számtalan oktatási intézményt magában foglaló Szent Anna utcai Svetits Intézet szervezetének és épületeinek, ingatlanjainak 2. világháborút megelőző és azt követő eseményeit ismerteti az írás.

Berger Jenő több köz- és lakóépületet tervezett, illetve épített Debrecenben, de más városokban is találhatók munkái. Bár korai halála derékba törte tevékenységét, mégis maradandót alkotott, épületei a mai napig gazdagítják a települések képét.

A tanulmány a hunok történeti szerepét, a hun–magyar rokonságeszme kialakulását, fejlődését és jelenkori megnyilvánulásait vizsgálja. A szerző röviden áttekinti a hunok történelmét, majd rámutat arra, hogy a magyarság és a hunok között nem igazolható semmilyen történeti kapcsolat. A hun eredet gondolata a 13. század végén Kézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorum című művében jelent meg, elsősorban politikai és legitimációs célokat szolgálva. A késő középkor és a kora újkor krónikás irodalma, valamint az Attila-kultusz tovább erősítette a hun hagyományt, amely a nemesi önazonosság fontos elemévé vált. A 19. századi romantika idején a hun származás eszméje új lendületet kapott, s jelentős írók és költők műveiben is megjelent. A század második felétől azonban a nyelvészet és a történettudomány elvetette a hun–magyar rokonságot, helyébe a finnugor nyelvrokonság tudományos elmélete lépett. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a hun nyelvről rendkívül kevés adat maradt fenn, ezért a nyelvi rokonság nem bizonyítható, s a magyarok külső elnevezése (hungarus) sem szolgáltat erre bizonyítékot.

A rendszerváltás után emelt Attila-szobrok az emlékezetpolitika eszközeiként a hun–magyar folytonosság képzetét erősítik. A szerző részletesen elemzi a szobrok elhelyezését, feliratait és jelképrendszerét, rámutatva arra, hogy azok Attilát gyakran a magyar történelem és államiság meghatározó alakjaként jelenítik meg. Az emlékművek ikonográfiájában rendszeresen feltűnnek olyan elemek, mint a rovásírás, a turul vagy a csodaszarvas, amelyek történetileg nem kapcsolhatók a hunokhoz, mégis a hun–magyar azonosság modern mítoszának fontos kellékei.

A szerző végkövetkeztetése szerint a hun eredetmítosz a magyar kulturális emlékezet jelentős része, de azt el kell különíteni a történeti és nyelvészeti kutatások által igazolt tényektől.

A tengeralattjárók fejlődése a haditechnika egyik legizgalmasabb és legdinamikusabb területe, amely a kezdeti, egyszerű víz alatti járművektől a modern, nukleáris meghajtású, nagy hatótávolságú tengeralattjárókig terjed. A cikk – nagy vonalakban - áttekinti a technológiai innovációk és a stratégiai alkalmazások fejlődését, valamint a tengeralattjárók szerepét a hadviselés és a tengerészeti biztonság területén.

A középkor egyik legismertebb költője kétségen kívül Dante Alighieri volt, köszönhetően a világszerte ismert Isteni színjáték című költeményének. Azonban az itáliai költőnek számos egyéb, kevésbé ismert munkája is volt. A jelen tanulmány egy ilyen művét, a Vendégség (Convivio) természettudományos vonatkozását dolgozza fel.
Dante tervei szerint 14 Dalt és az ezeket kommentáló 15 prózai értekezést írt volna. Ezzel szemben a mű négy értekezésre oszlik, amelyeket három Dal szakít meg. Dante azokat hívja meg lakomára, akik képesek a szellemi táplálékot magukhoz venni.
Dante az olasz nyelven írt első Értekezésében erkölcsfilozófiai témákat tárgyal. A Vendégség második Értekezésének második része kizárólag a csillagászattal foglalkozik. A gondolatokat Arisztotelész Az Égbolt (2009) című munkájából és Ptolemaiosz Almagesztjéből veszi (Ponori 2001), kiegészítve a középkorra oly jellegzetes vallási motívumokkal, mint például a tizedik szféra, ahol üdvözült lelkek lakoznak. A bolygók mozgása is peripatetikus módon működik, vagyis kell egy külső mozgató, ami Dante esetében Isten.
A művet természettudományos oldalról vizsgálva megállapítható, hogy Dante Alighieri az arisztotelészi-ptolemaioszi világképet fogadta el helyesnek, akárcsak kortársai is, azonban sokkal mélyebben gondolta át az égi mozgások részleteit és azok következményeit.

Ez a tanulmány Lady Gaga „Disease” című klipjének hasonmás-alakzatait vizsgálja Karen Barad ágenciális realizmusának fényében. Amellett érvel, hogy a klipben megjelenő hasonmások az identitást folyamatosan alakuló, mediatizált és kapcsolataiban létrejövő jelenségként viszik színre, amelyeket nemcsak a celebritás gyakorlatai, hanem a társadalmi nemek kódjai is befolyásolják.