Az MTA Debreceni Területi Bizottsága 2017. február 22-én 15 órától tartotta éves közgyűlését. A közgyűlést köszöntötte Török Ádám akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és áttekintést adott az MTA legfontosabb fejlesztéseiről, valamint a kutatóhálózat tudományos eredményeinek nemzetközi visszhangjáról. Gergely Pál akadémikus, az MTA DAB elnöke számolt be a 2016. évi munkáról és beszélt a 2017. évi tervekről. Hodossy-Takács Előd, az MTA DAB főtitkára összegezte a szakbizottságok tevékenységét. A beszámolókat a közgyűlés elfogadta.

Ezt követően díjátadásokra került sor, majd a díjazottak előadások formájában mutatták be legújabb tudományos eredményeiket.

A DAB Pro Scientia díjazottja Trócsányi Zoltán akadémikus, a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetének igazgatója, aki „Egy fizikus világképe” című előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon mi a fizika népszerűtlenségének oka a népesség körében. Ha arról érdeklődünk, ki szereti a fizikát, a többségtől elutasító választ kapunk. Száz ember közül tíznél biztosan kevesebb fog tetszést nyilvánítani, annak ellenére, hogy a fizikai jelenségek átszövik mindennapjainkat, és minden folyamat legmélyén fizikai jelenségek állnak. Az előadó néhány fizikai rendszer példáján keresztül bemutatta, hogy miért szereti a fizikát és a fizika erős világképformáló erejét.

Séllei Nóra a DE BTK Brit Kultúra Tanszék egyetemi tanára DAB Plakettet vehetett át. Előadásának címe „A regényszövegtől a filmvászonig: Az adaptáció mint újrakódolás”. A regények filmadaptációit többnyire annak alapján tartjuk sikeresnek, hogy mennyire érezzük őket hűnek a regényhez. Az előadás arra a folyamatra világított rá részben elméleti megfontolások, részben példák alapján, hogy az adaptáció során a szövegben rejlő irodalmi-nyelvi kódokat miképp lehet filmnyelvvé átalakítani. Ennek az újrakódolási folyamatnak a végiggondolása elvezethet a regényhez való „hűség” újragondolásához, valamint ahhoz, hogy tudatosabban és kevésbé szubjektív benyomások alapján ítéljük meg egy szépprózai szöveg filmadaptációját.

Bíró Tamás a DE ÁOK Immunológiai Intézetének professzora szintén DAB Plakettet vehetett át. „A kannabinoid rendszer – A jövő terápiás lehetőségei” című előadását a kannabisz a jövő ópiuma vízió köré építette. A köztudatban ennek a növénynek tudatmódosító hatása a legelterjedtebb, melyet a THC (tetrahidro-kannabinol) nevű vegyület okoz. Ezen a vegyületen kívül viszont számos más kannabinoid vegyületet is tartalmaz a növény, melyek kivonhatóak. Az emberi test minden szervében kialakul egy belső kannabionid tónus, amelynek megfelelő összetétele feltétele a szervezet egészséges működésének. A tervek szerint gyógyszerek, kozmetikumok is készíthetőek bizonyos származékok fluoranalógjaiból.

Dobránszki Judit a DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet tudományos főigazgatója is DAB Plakett díjazásban részesült. Előadásában, „Citokininek, a növényi in vitro fejlődés kulcsregulátorai” bemutatta, hogy a hajtásfejlődést az eltérő szerkezetű citokininek eltérő módon befolyásolják mind mennyiségileg, mind minőségileg. A hatás faj és fajtafüggő. A levelekben különböző szöveti és ultrastruktúra alakul ki, a fotoszintetikus rendszer funkcionálisan módosul. A helyesen megválasztott szerkezetű és koncentrációjú citokinin alkalmazásával az in vitro előállított hajtások fiziológiai állapota, gyökeresedési képessége és a levelek regenerációs képessége fokozható a megfelelő multiplikációs ráta elérése mellett.

A DAB Pro Cooperatione díjazottja Cornel Domuta, a Nagyváradi Egyetem professzora, akinek tevékenységével az elmúlt másfél évtizedben rendkívül intenzív kutatási, oktatási együttműködést sikerült kialakítani a Debreceni Egyetem MÉK és a Nagyváradi Egyetem Környezetgazdálkodási Kara között.

A közgyűlést követően az érdeklődők Nuridsány Éva, festőművész portréit tekinthették meg „Arcképek” címmel.