MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE DEBRECENI NYITÓÜNNEPSÉGE 2021.

2021. november 4. (csütörtök) 13 óra – online youtube webinárium
megtekinthető: https://youtu.be/8WyrSlV_QJ8

    
Az idei Magyar Tudomány Ünnepe debreceni ünnepségének levezető elnöke Maticsák Sándor az MTA DAB alelnöke volt.

 

 

A rendezvény hibrid módon került megrendezésre. A nemrégiben elkészült MTA DAB imázsfilm levetítésével kezdődött a program, melyet Erdei Anna az MTA főtitkárhelyettese köszöntője és Páles Zsolt az MTA DAB elnöke köszöntője követett.

 

 

Erdei Anna Szabó Magda Debrecen díszpolgára szavaival kezdte köszöntőjét: „Egy ember élete sosem egy ember élete, mindig egy országé, egy világé és korszaké is.” A tudós társadalom a mindenkori korszakok kihívásaira keres megoldásokat oly módon, hogy a kortársai is megértsék a szavaikat és az eredményeiket mindenki számára elérhetővé teszik. Az idei Magyar Tudomány Ünnepe mottója tükrözi ezt a feladatot. Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz.

 

 

Páles Zsolt köszöntőjében a jelenkorunkat érintő pandémia hatásairól, okozott feladatairól beszélt. Felgyorsult világunkban szükség és lehetőség is van a regionális és globális együttműködésekre. Fontos a tudomány iránt elkötelezett tenni akaró emberek támogatása, a kiváló kutatók, kutatóhelyek erősítése.

 

 

A tudományos előadást Altorjay István tartotta „ A Covid-19 fertőzés tápcsatornai vonatkozásai” címmel. A debreceni gyógyító orvos, belgyógyász,  gasztroenterológus és onkológus munkáját 2019-ben életműdíjjal ismerte el a Szent-Györgyi Albert Orvosi Díj zsűrije. Ezt az elismerést minden évben olyan 40 év feletti orvos kaphatja meg, aki rendkívüli odaadással, tudományos igényességgel és humanitárius szemlélettel viseltetik a páciensei iránt és Szent-Györgyi Alberthez hasonlóan inspirálja és tanítja a környezetében dolgozó fiatalabb orvosokat.

Előadásában érdekes tapasztalati tényeket, kutatási eredményeket és összességében a Covid-19 okozta megbetegedés hatásait ismerhettük meg elsősorban a tápcsatorna részeit vizsgálva. A megbetegedés 35%-ban érinti a tápcsatornát. A vírus kifejezetten fertőzőképes és ez a tulajdonsága a mutációja során változik. Elsősorban aerosol formájában kerül a légutakba, de a székletből is izolálni lehet. A gyomorsav fertőtleníti amit elfogyasztunk, gyakorlatilag a nyombél steril, ezért érdekes, hogy a vírus túléli a gyomorsavban lévő pH-t. Ezért van az, például egy kínai kutatás szerint, hogy az elsősorban légúti megbetegedésnek titulált vírus 20%-ban hasmenést okoz első tünetként. Az íz- és szagvesztés is a tápcsatornát érinti, dominóelvként étvágytalanságot, fáradékonyságot okoz. Megtudhattuk, hogy a vírus felülete, a tüskefehérje forma felhasználásával került a hatékony védőoltás kifejlesztésre, mely által gyakorlati kifejezéssel „be tudjuk csomagolni” a vírust. Viszont a tüskefehérjék sajnos nem egyformák, ezért 100%-os módon nem alakul ki a védettség. Kezdeti kutatási fázisban van a Famotidine savgátló hatásának a vizsgálata, melynek használata során a betegség gyorsabb lefolyással bírt, melynek oka lehet az ACE 2 receptor széthasadása során a sejtbe forduló vírus gátlása. A fertőzés aktivitásánál fontos, hogy a szervezetben az egyéb betegségek, gyulladások minimalizáltak legyenek. Hallhattunk még védőeszközökről és a poszt-COVID szindrómáról, mely sajnos a betegségen átesettek 50%-át érinti ilyen-olyan formában és súlyossággal.

Az Atomki Szalay Sándor-díjában 2021-ben Molnár Mihály az ATOMKI tudományos főmunkatársa, és Környezettudományi Osztályának a vezetője részesült.

A radiocarbon a szén nehéz, instabil, a légkörben kozmikus sugárzás hatására termelődő izotópja, mely beépül az élő szervezetbe. Az életfunkciók megszűnése után nem újul meg, már csak beta részecske kibocsátásával bomlik, így a C-12/C-14 izotóparány jellemző a minta korára, összetételére.

Molnár Mihály a magyar radiokarbon kutatás meghatározó alakja. Az utóbbi több mint 20 évben óriási erőfeszítéseket tett azért, hogy az ATOMKI-ban fejlődhessen a régészeti radiokarbon kormeghatározás, és az intézet nemzeti központként szolgálhassa az elmúlt pár tízezer év történetét kutató tudományágakat, tudományos iskolákat idődimenziót adva a tárgyaknak, leleteknek, geológiai mintáknak.

Jelentős eredményeket ért el a radiokarbon módszer pontosításában, különös tekintettel arra, hogy kis méretű mintákból is lehessen információt kapni a minta korára, eredetére. Vezeti a módszertani fejlesztéseket megcélzó Nemzetközi Radiokarbon Kompetencia és Képzési Központ létrehozására irányuló GINOP projektet.

Molnár Mihály tevékenységének fontos területe a szén különféle izotópjait alkalmazó, pontos méréstechnikát igénylő környezetvédelmi kutatás, a légköri szén-dioxid forrásainak és nyelőinek a kutatása. Az alkalmazott technika új dimenziót adott a légköri aeroszolok forrásainak és képződési folyamatainak kutatásához is. Jelenlegi kutatásaival a nehezebben vizsgálható üvegház hatású gázokat célozza meg, mind például a légköri metánt. Részben az ő eredményeinek elismerésének tekinthető, hogy az ország az ATOMKI vezetésével csatlakozott az európai üvegházhatású gázokat monitorozó Integrated Carnbon Observation System-hez.

Publikációs tevékenysége tudományágában messze kiemelkedő. A kutatás mellett Molnár Mihályt szervezői és vezetői aktivitás is jellemzi. Több mint 20 éve tölt be valamilyen vezetői pozíciót az intézetben, mindemellett TDK-, diploma- és PhD-hallgatók témavezetője is, nemzetközi konferenciák szervezője és meghívott előadója. Több karon is oktat a Debreceni Egyetemen.

Az MTA DAB Pro Cooperatione Díjat Pallag Annamária kapta.

 

 

Prof. Dr. Pallag Annamária, a Nagyváradi Egyetem, Orvosi és Gyógyszerészeti karának dékánhelyettese. A Debreceni Egyetemmel 2015-től rendszeres együttműködik oktatási és kutatási területen egyaránt. A DE GYTK-án meghívott előadóként többször tartott tantermi előadásokat, illetve PhD hallgatók cotutela képzésében is részt vesz. A  GYTK Gyógyszertechnológiai kutató-csoporttal, illetve a DE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet kutató csoportjával szoros együttműködésben növényi hatóanyagok formulációs lehetőségeit, technológiai fejlesztési lehetőségeit és stabilitás vizsgálatait, továbbá egészségvédő és egészségmegőrző hatásai vizsgálja. Kétszer nyerte el a MTA Domus Hungarica senior ösztöndíját, mely keretében a kutatásait a DE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetében végezte, vizsgálva a görögszéna és a zsurló kivonat diabetes mellitusban kifejtett hatásait, továbbá a magas anthocyanin tartalmú meggy extractum hatásait psoriasis dermatitis állatmodelleken. Ezen kívül rendszeresen nyer Erasmus oktatói ösztöndíjakat is a Debreceni Egyetemre.

Az 1996-ban alapított Észak-Alföldi Innovációs Díjakat idén a következő vállalkozások nyerték el.


A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nyertes pályázója:

Trans-Sped Kft.    (4030 Debrecen, Vámraktár u. 3.)

Pályázat címe:    
Komplex digitális technológiák a logisztika szolgálatában a Trans-Sped-nél

 

A Trans-Sped 2020. januárjában elindította az innovatív, szállítmányozási és fuvarozási folyamatokat átfogó, saját fejlesztésű rendszerét annak érdekében, hogy a saját és az alvállalkozói flottája adminisztrációs feladatait optimalizálja, lényegesen lecsökkentve az ebből adódó feladatokat, problémákat. A Vectura képes a fuvarozási és szállítmányozási folyamatok végrehajtását standardizálni, az összes közreműködő résztvevő számára valós idejű teljesítési előrejelzést és azonnali beavatkozási lehetőséget biztosítani. A weblapon futó szakrendszer lehetővé teszi a gyors és helyfüggetlen hozzáférést és minden további megkerülhetetlen informatikai rendszerrel összeköttetésben van. Bárhonnan elérhető, csökkenti a papírmunkát, gyorsítja a dokumentációs folyamatokat és egy helyre gyűjt minden lényeges adatot, amire a munka során szükség van.
A díjat    Fülöp Levente digitális fejlesztési igazgató vette át.

A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara régiójából elismerő oklevelek átadására is sor került.

Fempharma Kft.     (4024 Debrecen, Vígkedvű M. u 21.)

Pályázat címe:       
BABÁNTÚL szülés utáni étrendkiegészítő

 

A BABÁNTÚL termék új korszakot nyit a szülés utáni felépülésben, melynek rendkívüli jelentősége van a nők életminőségének javulásában. Az anyai szervezet felépülésének legkritikusabb szakasza a szülést követő első 12 hónap. Ez az időszak egyszeri és megismételhetetlen, hiszen olyan speciális hormonális- és immunhelyzet alakul ki, mely soha máskor a nők életében.
A díjat Dr. Bartal Péter ügyvezető vette át.

ZENTET-X Zrt.         (4225 Debrecen, Bocskai István út 51.)

Pályázat címe:      
Babypurp – új utak a fényterápiás gyógyászatban

A Babypurp egy speciális orvostechnikai eszköz, ami tudományosan alátámasztott fényterápiás eljáráson alapul. A módszer lényege, hogy a látható fény egy bizonyos hullámhosszát használja a száj fertőtlenítésére, ami emberek számára nem káros, viszont bizonyos gombák esetében, mint például a Candida albicans gátolja a szaporodást és elpusztítja a gombakolóniát. Ez a gomba okozza a csecsemők esetében rendkívül gyakori gyermekkori szájpenészt, melynek kezelésére eddig csak gyógyszeres, nehezen kivitelezhető és körülményes megoldások léteztek. A szájpenész nem tartozik a veszélyes betegségek közzé, viszont a beteg baba nyűgössé, nyugtalanná, étvágytalanná válhat, a nyálkahártya érzékennyé válik, így nehezére esik a kicsinek az evés és az ivás. A Babypurp a forgalomban lévő gyógyszerekkel szemben egy olyan alternatívát kínál az aggódó szülőknek, ami biztonságos, természetes, és mellékhatásmentes. Hatásmechanizmusa tudományosan bizonyított.
A díjat a díjazott később veszi át.

A  Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara innovációs díjazottja:

Krajnyák és Társa Kft. (4481 Nyíregyháza, Kemecsei út 14.)

Pályázat címe:    
Víztakarékos, ezáltal gazdaságosabb üzemmód kidolgozása a háztartásokban a szürkevíz hasznosításával.

 

A fekete szennyvizet (WC, mosogató) a legrövidebb úton eldobjuk a közműcsatornába. A szürke szennyvizet (mosdó, zuhanyzó, fürdőkád, mosó és mosogatógép) viszont számtalan célra lehet hasznosítani. A berendezési tárgyakból a szennyvíz gravitációs úton egy gyűjtőtartályba gyűlik, melyet szivattyú segítségével felemelünk két méter magasságban elhelyezett ejtő tartályba. Onnan szintén gravitációs úton jut el az újra hasznosító helyekre. Ha csak WC öblítésre használnánk a szürke szennyvizet, a vízfogyasztásunk akár 1/3 részével is csökkenhet. De felhasználhatjuk még vízszintes és függőleges szilárd burkolatok, járdák, teraszok, gépkocsik durva takarítására is. Ha környezettudatosán megfelelő vegyszereket használunk, akár növények öntözésére is alkalmas lehet. Pályázat célja e műszaki megoldások kidolgozása és megvalósítása.
A díjat Krajnyák László ügyvezető vette át.

A DAB Székház épületében néhány hónapja egy videókonferencia-terem került kialakításra. Az eseményen valósult meg a terem névadó táblájának avatása. Páles Zsolt az MTA DAB elnöke terjesztette elő az MTA DAB Tanácsülése 2021. szeptember 29-i ülésén elfogadott javaslatot, mely szerint a terem Berényi Dénesről (1928.12.26.-2012.06.27.) kapjon elnevezést.

 

 

Berényi Dénes magyar atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a magspektroszkópia és az atomi ütközések fizikája. 1976 és 1990 között az MTA Atommagkutató Intézet igazgatója. 1990–1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia egyik alelnöke. 1993-1999 között az MTA Debreceni Területi Bizottságának elnöke. Jelentős a tudománynépszerűsítés és a határon túli magyar tudományosság terén kifejtett munkássága. Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának első elnöke.

Életpályája

1948-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Természettudományi Kar fizika szakán. Itt szerzett fizikusdiplomát 1953-ban. Ennek megszerzése után az egyetem kísérleti fizikai tanszékének tanársegédje lett, majd 1954-ben a Debrecenben működő MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni. 1963-ban az atomfizikai osztály vezetőjévé nevezték ki. 1974-ben az intézet igazgatóhelyettese, 1976-ban igazgatója lett. Az intézetet 1990-ig vezette. 1991-ben kutatóprofesszori megbízást kapott, majd 2000-ben az intézet professor emeritusává avatta. Kutatóintézeti állása mellett 1966 és 1974 között a KLTE (2000-től Debreceni Egyetem) címzetes egyetemi docense volt, majd címzetes egyetemi tanárrá fogadták. Ezenkívül 1959–1960-ban a Moszkvai Állami Egyetem, 1969–1970-ben az Oxfordi Egyetem vendégkutatója volt.

1963-ban védte meg a fizikai tudományok kandidátusi, 1969-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Atom- és Molekulafizikai Bizottságának és a Debreceni Akadémiai Bizottságnak lett tagja, utóbbinak 1993 és 1999 között elnöke is volt. 1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-ben pedig rendes tagjává választották. 1990-ben az akadémia egyik alelnöke lett, e tisztségét három éven keresztül töltötte be. Emellett 1992-ben a londoni Európai Akadémia (Academia Europaea) is felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségei mellett az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) elnöke volt több éven át, később tiszteletbeli elnökké választották. 1985 és 1990 között a Nemzetközi Fizikai Sugárzási Társaság alelnöke volt, emellett számos nemzetközi tudományos társaságban is tevékenykedett. Az ELFT elnökeként a Fizikai Szemle című tudományos szakfolyóirat főszerkesztője is volt.

Munkássága

Kutatói pályájának kezdetén a radioaktív bomlások tisztázatlan részleteivel foglalkozott. Eredményei alapján a magasabb rendű bomlásfolyamatok területén elősegítette az ilyen típusú bomlásoknál fellépő belső fékezési sugárzásra vonatkozó ismereteket és elsőként vizsgálta az elektronbefogásnál fellépő belső fékezési sugárzást. Az 1970-es évektől az atomi ütközési folyamatokat vizsgálta. Ennek során többek között sokszorosan töltött nehézion-lövedékek esetén az ütközésekben az úgynevezett többszörös „pingpong-jelenség” felléptét. Az MTA Atommagkutató Intézet igazgatójaként sokat tett az intézet fejlesztéséért, igazgatói időszakában tett szert az intézet a jelenleg is működő ciklotronra. Róla nevezték el az 5694 Berenyi kisbolygót.

Az átalakított videókonferencia terem korábban az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság irodájának helyszíne volt.

Kulturális része volt a programnak Nagy Zoltán festő-fotós 80. „Egy amatőr tévelygései” című születésnapi kiállításának a megnyitója.