A Magyar Tudomány Ünnepe „Oknyomozó tudomány” központi témához kapcsolódó ünnepségét Debrecenben Gergely Pál a DAB elnöke bevezető gondolatokkal köszöntötte. A DAB számos tudományos előadás-sorozattal kívánja szolgálni a tudomány legújabb eredményeinek népszerűsítését. A Magyar Tudomány Ünnepének immár hagyományos, egy hónapon át tartó rendezvénysorozata kiemelkedő alkalom és nagyszerű lehetőség e nemes és felelősségteljes feladat teljesítésére. November 16-án a földrajz és agrártudományi szakterületek képviselői tartanak szimpóziumot az éghajlatváltozás hatásairól, a székházban mintegy 20 szervezett programmal várjuk más tudományterületek iránt érdeklődőket is.

   
Az ünnepségen díjátadások következtek.

Az MTA Atommagkutató Intézet 2016. évi Szalay Sándor-díját a Tudományos Tanács döntése alapján Dr. Kövér László tudományos főmunkatárs nyerte el.

Kövér László gazdag kutatói pályafutása során jelentős szerepet játszott számos elektron-spektroszkópiai módszer kifejlesztésében és eredményes hazai alkalmazásában. Sikeres kutatásai kiterjednek az emittált elektronok energiaveszteségi és transzportfolyamatainak vizsgálatára, valamint a felületi és határrétegek alkotóinak kvantitatív, azok kémiai állapotáról is információt nyújtó analízisére.

Szakterületének tekintélyes kutatója. Svédországtól Kanadáig több rangos laboratóriumban dolgozott. Nemzetközi és hazai tudományos és szabványozási bizottságok elnöke vagy tagja. Konferenciák, konferenciasorozatok szervezője és rendszeres előadója. Hosszú ideig szerkesztője volt az Elsevier kiadó ’Applied Surface Science’ folyóiratának. Csaknem kétszáz közleménye között számos erősen hivatkozott, áttekintő cikk található.

Dr. Kövér László kiváló kutatói tevékenységén túl oktatói és tudományos-közéleti aktivitásával, osztály és témavezetőként végzett munkájával is messzemenően kiérdemelte az Atomki Szalay Sándor-díját.


Az MTA DAB „A tudomány támogatásáért” Érmet Bakó Endre újságíró, irodalom- helytörténész, művészeti író nyerte el.

Bakó Endre Derecskén született 1938-ban. Kisgyermek korában családja Debrecenbe költözött. A második világháború a családot többszöri költözésre, menekülésre kényszerítette, de Passauból hazatértek és 1945-ben ismét Debrecenbe telepedtek le. Újságírói, irodalomtörténészi pályájának alapjaként életre szóló élményt kapott a gimnáziumi magyartanárától, Nagy Jánostól, aki a Fazekas Gimnáziumban volt tanára. Az ő hatására és segítségével lett irodalomtanár.

Fiatal korától kezdve foglalkoztatta az újságírás, kulturális újságírással foglalkozott. Kritikákat, tanulmányt írt, ezeket elsősorban az Alföldben publikálta, melynek tíz éven át egyik rovatvezetője volt. 1988-ban (minisztériumi megbízásból) megalapította a Csokonai Kiadót, majd a Hajdú-Bihari Napló főszerkesztője lett.

A debreceni és a bihari irodalom kiváló ismerőjeként, Tóth Árpád, Sinka István, Kis Tamás, Nadányi Zoltán specialistájaként tartják számon. Könyvei közül az Ágak és hajtások című könyv a DAB Klubban került bemutatásra. „A hűség színei” címmel a régió kiemelkedő festőművészéről, Holló Lászlóról írt összefoglaló munkát. (nekünk, akik Holló képeinek egy részét büszkén őrizzük székházunkban, ez a munka különösen fontos) Bakó Endre szerint Holló László erkölcsiségének leginkább a hűség volt a sajátja. Hűség a hazához, a nemzethez, művészeti stílushoz, elvekhez, kultúrához, emberekhez. S persze hűség Debrecenhez is. A szerzőt Holló László-díjjal is kitüntették.
Sokrétű munkájában a mai napig hangsúlyt fektet a tudomány népszerűsítésének is. Az MTA DAB elnöksége „A tudomány támogatásáért” Éremmel ismerte el munkásságát.


A tudományos előadásokat a Debreceni Akadémiai Bizottság régiójához köthető három új, nemrégiben megválasztott akadémikus Csiba László, Páles Zsolt és Szöllősi János tartotta.


Csiba László: A „visszhang” szerepe a szélütésben és rizikóbetegségeiben

Sajószentpéteren született 1952-ben. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Neurológia Klinika tanszékvezetője. Tudományos munkája ötvözi a kísérletes, klinikopatológiai és klinikai stroke kutatás elemeit.

Új módszereket publikál a kísérletes fokális agyi ischemia vizsgálatára. Új fokális agyi ischemia modellt dolgoz ki. Klinikopatológiai vizsgálatokkal igazolták a neuroszonológiai módszerek alkalmasságát az arteriosclerosis súlyosságának követésére. Megállapították, hogy a stroke nem indukálja a neurogenesist. Az agyi keringés vizsgálatát, a kardiális hemodinamika és a kognitív teljesítmény egyidejű mérésével kombinálta. Szignifikáns agyi hemodinamikai eltéréseket igazoltak tünetmentes diabetesben, migraine-ben, hyperlipidemiában és hypertoniában. Klinikáján tíz PhD, egy habilitáció, két MTA doktori, 2 külföldi kolléga PhD értekezése készült neuroszonológia/stroke témakörben.

2009-2013 között az European Society of Neurosonology and Cerebral Hemodynamics elnöke. Jelenleg a World Stroke Academy, az European Master Course on Stroke vezetőségi tagja, az European Stroke Organization Board of Director’s és a Magyar Neurológiai Társaság elnöke, az osztrák Stroke Társaság tiszteleti tagja. Négy külföldi egyetemen dolgozott vendég professzorként. Klinikáján végzik az országban a legtöbb lysis-kezelést stroke-ban.

Kitüntetései: Markusovszky- és Battyhanyi-Strattmann-díj, Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, Francis Crick- és a Szentgyörgyi Albert-díj.


Páles Zsolt: Középértékosztályok jellemzési tételei

Az 1956-ban Sátoraljaújhelyen született tudós mindenekelőtt egykori gimnáziumi matematika tanárát említi, aki meghatározta a pályáját. A sátoraljaújhelyi Kossuth Gimnázium első osztályában matematikatanára, Karsay Sándorné bíztatására indult a Középiskolai Matematikai Lapok versenyén. Második osztályosként 5. helyezett, harmadikosként és negyedikesként már megnyerte a pontversenyt. Páles Zsolt a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematikus szakán tanult tovább.

1980-ban került ösztöndíjasként az egyetem analízis tanszékére, de végleges állása csak 7 évvel később, már a kandidátusi cím birtokában, 1987-ben lett. 1994-ben a tanszék vezetője lett, tovább ápolta, sőt fejlesztette a tanszéken belüli kapcsolatokat, és egyre jobban bővítette nemzetközi kapcsolatait. Számos hazai és nemzetközi tudományos testület tagja, esetenként elnöke. A külföldi kapcsolatoknak köszönhetően Humboldt-ösztöndíjasként egy évet Németországban, vendégprofesszorként pedig egy évet az USA-ban töltött. Két fő tudományos területe a függvényegyenletek és függvényegyenlőtlenségek vizsgálata. Több mint 30 külföldi és 20 hazai társszerzője van, jól mutatja, hogy gondolatait, problémáit szereti másokkal megosztani, és különösen a fiatalokat szereti bevonni a feladatok megoldásába: nyolc végzett PhD hallgatója van.

A tehetséggondozást szívügyének tekinti, versenyeket, szakköröket szervez és gyakran tart tudománynépszerűsítő előadásokat is. Páles Zsolt tudományos elismerései közül az MTA Akadémiai Díját, a Bolyai János Matematikai Társulat Szele Tibor-emlékérmét és a Széchenyi-díjat emeljük ki.


Szöllősi János: Kalandozások a tudományban. Biofizikától a daganat immunterápiáig

1953-ban született. A Kossuth Lajos Tudományegyetem vegyész szakán szerzett diplomát 1976-ban és került a DOTE Biofizikai Intézetébe. Számos külföldi tanulmányútján (Göttingen és San Francisco) mélyítette szakmai tapasztalatait. Tanulmányozza a sejtmembránon keresztül történő jelátviteli folyamatok mechanizmusát modern biofizikai módszerekkel. Vizsgálja az epidermális növekedési faktor receptor családba tartozó, ERBB-2 receptor tirozinkináz sejtfelszíni topográfiáját, konformációját, s jelátviteli mechanizmusát. Nemzetközi kollaborációban tanulmányozza emlő tumorok esetén a sejtterápia lehetőségét átprogramozott, ErbB2 ellenes kiméra antigén receptort tartalmazó T sejtek alkalmazásával. Előzetes eredmények szerint az az ErbB2-t felismerő egyláncú antitest végű receptort hordozó speciális T sejtek felismerik az ErbB2 molekulákat kifejező trastuzumab rezisztens tumor sejteket, és hatékonyan ölik a tumor sejteket in vitro és in vivo.

Munkásságát számos díjjal ismerték el: Distinguished Service Award (International Society for Advancement of Cytometry) (2011), Apáczai Csere János Díj (2014), Ipolyi Arnold Díj (2014), Went István Díj, (2014).

Több nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, szerkesztője. Két tanítványa szerzett MTA doktora címet és nyolcan PhD fokozatot. Jelenleg egyetemünk Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetének igazgató egyetemi tanára és az MTA-DE Sejtbiológiai és Jelátviteli Kutatócsoport vezetője.


A Debreceni Akadémiai Bizottság idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját, melyhez kapcsolódó kiállítás a Magyar Tudomány Ünnepe hónapjában látható.

Híradások:

Debrecen Televízió: Napszemle (2016. 11. 09. 18:45)
http://www.dehir.hu/dtv/napszemle-2016-11-09/

unideb.hu
A tudomány mindenkié
http://hirek.unideb.hu/hu/hir/20161109_tudomany-mindenkie

Hajdú-Bihari Napló 2016.11.10.
A tudományt ünnepelték
http://www.naplo.hu/debrecen/2016/11/09/a-tudomanyt-unnepeltek.naplo

dehír
Tudósok ünnepelték az MTA megszületését Debrecenben
http://www.dehir.hu/debrecen/tudosok-unnepeltek-az-mta-megszuleteset-debrecenben/2016/11/09/

Debreceni Nap
A tudomány mindenkié
http://www.debreceninap.hu/egyetem/2016/11/09/a-tudomany-mindenkie/

Szoboszlói Nap
A tudomány mindenkié
http://www.szoboszloinap.hu/egyetem/2016/11/09/a-tudomany-mindenkie/