Az MTA 195. közgyűlésén Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át az MTA rangos elismeréseit.

A Magyar Tudományos Akadémia az Akadémiai Díjat tudományos tevékenységet végző kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozza az elmúlt években elért kiemelkedő kutatási munkájuk és eredményeik elismeréseként. 2022-ben tizenöt jeles kutató vehette át a kitüntetést. Akadémia Díjban részesült régiónkból:

Farkas Etelka, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék professor emeritusa a magyar kémiai kutatások nemzetközi elismertségének öregbítéséért, széles körű és eredményes nemzetközi együttműködések kialakításáért, valamint kiemelkedő kutatói, egyetemi oktatói munkájáért, iskolateremtő tevékenységéért és példamutató szakmai közéleti aktivitásáért.

Megosztott Akadémiai Díjban részesült:

• Maria Lugaro, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos főmunkatársát, Lendület- és ERC-csoportvezetőt és
• Gyürky György, az MTA doktorát, az Atommagkutató Intézet tudományos tanácsadója

a csillagok belsejében lezajló elemszintézis modellezése és a releváns atommagfizikai mérések terén elért, nagy nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeik, valamint a nukleáris asztrofizikában folytatott iskolateremtő munkásságuk elismeréseként.

Maria Lugaro és Gyürky György azokat a csillagokban lejátszódó atommagfizikai folyamatokat kutatja, melyek hozzájárulnak a csillagok, például a Nap energiatermeléséhez és a világunkat felépítő kémiai elemek keletkezéséhez. Ezeknek az asztrofizikai jelentőségű folyamatoknak a vizsgálata különleges módszereket igényel. Gyürky György a fontos szerepet játszó magreakciók kísérleti vizsgálatát végzi a debreceni Atommagkutató Intézet részecskegyorsítóival, valamint külföldi intézetekben. Maria Lugaro pedig a kísérleti eredmények értelmezésével, az asztrofizikai következtetések levonásával járul hozzá a csillagok működésének jobb megértéséhez.

A testület a nem akadémikus közgyűlési képviselők tudományterületi szekcióinak jelölése és a Jelölőbizottság javaslata alapján az MTA 195. közgyűlésén Csernoch Lászlót, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettesét, a DE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének igazgatóját, az MTA doktorát 3 évre az Akadémiai Elnökség tagjává választotta. Csernoch László rektorhelyettes úr a fiatalok tudományos életbe való minél nagyobb mértékű bevonását igyekszik szorgalmazni a tehetséges fiatal kutatók felkarolásával.

A közgyűlés második napján az Akadémikusok Gyűlése zárt ülésén választotta meg száztíz, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. Régiónkból rendes taggá választották Csiba Lászlót, Páles Zsoltot és Szöllősi Jánost, az MTA új levelező tagja lett Balla József és Kovách Imre, külső tagjai sorába választotta Csernicskó Istvánt, Laurenczy Gábort és ifj. Székelyhidi Lászlót Debrecen szülöttét, tiszteleti taggá választotta Karikó Katalint Szolnok szülöttét.

III. MATEMATIKAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA
PÁLES ZSOLT – az MTA rendes tagja

1956-ban született Sátoraljaújhelyen. 2016-ban lett az MTA levelező tagja. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Matematikai Intézet Analízis Tanszékének egyetemi tanára, a Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskolájának vezetője. Szűkebb szakterülete a matematikai analízis és az operációkutatás. 240 dolgozatában nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeket ért el. Egy könyvet, három konferenciakötetet szerkesztett, több rangos konferenciát szervezett. Munkáira több mint 2000 független hivatkozást kapott. Vezetése mellett eddig tízen szereztek PhD-fokozatot. Levelező taggá választása óta 38 tudományos dolgozata jelent meg. Ezeknek a fele közepek egyenlőségi, illetve homogenitási problémáival és az invarianciaegyenlet megoldásával foglalkozik. A Hardy-egyenlőtlenség általános közepekre való kiterjesztésében elért új eredményei úttörő jellegűek. Számos dolgozatában a konvexitás fogalmát általánosította különböző szituációkban. Eredményei elismeréséül 2014-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki.

V. ORVOSI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA
CSIBA LÁSZLÓ – az MTA rendes tagja

1952-ben született Sajószentpéteren. 2016 óta az MTA levelező tagja. Orvos, neurológus, munkahelye a Debreceni Egyetem (DE) Neurológiai Klinikája. Szűkebb szakterülete a sztrók és a trombolízis. Agyi hemodinamikai és kognitív eltéréseket közöltek a sztrók rizikóbetegségeiben (hipertónia, diabétesz, hiperlipidémia). A DE klinikáján végezték országosan a legtöbb vénás trombolízist. Az európai sztrók-vezérfonal (European Stroke Organisation guidelines for the management of spontaneous intracerebral hemorrhage. International Journal of Stroke, 2014, 9(7): 840–855) társszerzője. Ez idáig 285 folyóiratcikke jelent meg, impaktfaktora: 535,2, hivatkozásai száma: 7520, Hirsch-indexe: 41, g-indexe: 85.
Megfigyelések a levelező tagsága óta: újabb sztrók esetén a 2. vérrögoldás is hatékony; emelkedett VIII., XIII. faktor aktivitás, vWF-antigén-szint (lízis után) rossz három hónapos kimenetelt jósol; a rövidebb in vitro vérrögoldódási idő összefügg a rövid távú halálozással és a kedvezőtlen hosszú távú kimenetellel. 2016–2022 között 79 közleménye jelent meg, impaktfaktora: 194,698, ezek hivatkozásainak száma: 724. A vezetése alatt álló klinikán eddig 11-en szereztek PhD-fokozatot.

VIII. BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA
SZÖLLŐSI JÁNOS – az MTA rendes tagja

1953-ban született Debrecenben. 2016 óta az MTA levelező tagja. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a sejtbiofizika. A sejtfelszíni fehérjék vizsgálatára alkalmas Förster-féle rezonancia-energiatranszfer módszereit fejlesztette tovább munkatársaival. Vizsgálták az epidermális növekedési faktorreceptorcsalád tagjainak (köztük az ErbB2 és ErbB3) sejtfelszíni topográfiáját és jelátviteli mechanizmusát. Az ErbB2-pozitív humán emlőtumorok antitest-terápiáját tanulmányozta egérxenograft-rendszerekben. Az ErbB2-ellenes kiméra antigénreceptort tartalmazó T-sejteket (CAR-T-sejtek) is sikerrel alkalmazták emlőtumorsejteken mind in vitro, mind in vivo. Eredményeik a klinikai terápiát jelentősen befolyásoló üzenetekkel bírnak. 174 közleménye jelent meg, ezek teljes idézettsége 8000, h-indexe 48.

V. ORVOSI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA
BALLA JÓZSEF – az MTA levelező tagja

1959-ben született Debrecenben. 2001 óta az MTA doktora. Belgyógyász, nefrológus, sürgősségi orvos, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Klinikájának igazgatója, a Nephrológiai Tanszék, a Laki Kálmán Doktori Iskola vezetője, az MTA DAB Nephrológiai és Hypertónia Munkabizottság elnöke. Szűkebb szakterülete a nefrológia és a vaszkuláris patofiziológia. Egyetemi pályája kezdetén szembesült a középkorúak vezető halálokát képviselő ér- és szívbillentyű-meszesedéssel, és így több mint 30 évvel ezelőtt kezdte el alapkutatási és transzlációs medicina jellegű vaszkuláris vizsgálatait. Kutatócsoportot alapított, hogy bizonyítsa a hem- és hemoglobinstressz szerepét a mineralizációban és az érfal kompenzációs adaptációjában. Csoportja a terület nemzetközi központja.Feltárta az erek és a szívbillentyűk kóros meszesedésének két új szabályozási alapját, azaz hogy hogyan válnak a rezidens érfali és szívbillentyűsejtek csont- és porcsejtekké, és hogy ezt a folyamatot a ferroxidáz/H-ferritin/cöruloplazmin rendszer megelőzi/gátolja. Leírta a kóros meszesedés új potenciális gyógyítási lehetőségét: mind az érfalban, mind a szívbillentyűkben a rezidens sejtek mineralizációs elkötelezettségű transzdifferenciálódását a kén-hidrogén-gáz gátolja, és feltárta ennek a védelemnek a molekuláris szintű mechanizmusát. Felismerte, hogy a hemoglobinoxidáció az érelmeszesedés progressziójának fontos kóroki tényezője. Igazolta vérzésekben, hemolízisben, különösen dializált vesebetegeknél a hem- és hemoglobinstressz jelenlétét, ahol a hemoxigenáz-ferritin rendszer védelmi adaptációs mechanizmus. Az Excellence in Clinical Research Award, az Akadémiai Díj, a Charles Simonyi kutatói díj birtokosa.

IX. GAZDASÁG- ÉS JOGTUDOMÁNYOK OSZTÁLYA
KOVÁCH IMRE – az MTA levelező tagja

1953-ban született Hajdúnánáson. 2011 óta az MTA doktora. Szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet tudományos tanácsadója, osztályvezető. Nemzetközileg ismert szociológus, fő kutatási területe a vidéki társadalom változása komparatív módon vizsgálja a paraszti társadalmak átalakulását, a tudáshasználat, a szellemi tulajdon, a hatalmi viszonyok, a kulturális tényezők szerepét, szem előtt tartva a rurális térségek fenntartható fejlődését. A társadalmi integráció és a mobilitás szempontjából a társadalmi újratermelés, a hatalom és redisztribúció, a társadalmi tőke és az egyenlőtlenségek összefüggéseit kutatja (Társadalmi integráció. Argumentum, 2017). A magyar társadalom egyenlőtlenségeit és új csoportviszonyait is feltárja műveiben. Iskolateremtő egyéniség, fiatal kutatók sorát nevelte ki az évek során. A Debreceni Egyetem professzoraként a Szociológia és Társadalompolitika Doktori Program vezetője. 28 magyar és 23 nemzetközi kutatást vezetett, ebből 8 EU-pályázatokon elnyert projekt volt. Munkái hat nyelven jelentek meg, 256 közleményére (melyből 48 könyv, 27 önálló szerzőséggel; idegen nyelvű közleményei 24 könyv és 20 folyóiratcikk) 2248 független hivatkozást kapott (ebből 995 külföldi), h-indexe 22, i10-indexe 56. Számos hazai és nemzetközi szakmai folyóirat szerkesztésében vesz részt. Az Európai Vidékszociológiai Társaság (European Society for Rural Sociology, ESRS) elnöke, a Nemzetközi Vidékszociológiai Társaság (International Rural Sociology Association, IRSA) alelnöke. Munkásságát több szakmai és állami elismerés kíséri (pl. MSZT Polányi Károly-díj, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje). Külföldi endégprofesszori meghívásai mellett a Francia Mezőgazdasági Akadémia (Académie d’Agriculture de France) külső levelező tagjává választotta.

I.    NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYOK OSZTÁLYA
CSERNICSKÓ ISTVÁN – az MTA külső tagja

1973-ban született a kárpátaljai Csapon, Ukrajnában. Egyetemi tanár (2018), az MTA doktora (2019), a Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora. Szűkebb szakterülete az alkalmazott nyelvészet, a szociolingvisztika, a dialektológia, a nyelvtörténet és a nyelvpolitika. Tudományos közleményeinek száma 397, ezen belül a szerzőként jegyzett könyvek száma 33, szerkesztőként is jegyez 21 kötetet. Tagja az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságnak (2008–) és az MTA Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottságának (2021–). Fontos szerepet tölt be a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanácsban (alelnök [2015], elnök [2019–]). Maradandó eredményeket felmutató kutató- és tanáregyéniség, akinek teljesítménye nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő.

III.    MATEMATIKAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA
IFJ. SZÉKELYHIDI LÁSZLÓ – az MTA külső tagja

1977-ben született Debrecenben. PhD-fokozatát a Lipcsei Egyetemen (Universität Leipzig) szerezte 2003-ban, majd 2011-ben ugyanitt lett egyetemi tanár és tanszékvezető. Kutatási témája a parciális differenciálegyenletek területéhez, azon belül a rugalmasságtani és a hidrodinamikai egyenletek matematikai elméletéhez tartozik. Kiemelkedő a hidrodinamikában fontos Euler-egyenletrendszerrel kapcsolatos munkássága. Ezen egyenletrendszer a Navier–Stokes-egyenlet egy határesete, és ideális folyadékok viselkedését írja le. Székelyhidi igazolta Lars Onsager kémiai Nobel-díjas kutató ezzel az egyenletrendszerrel kapcsolatos sejtését. Munkája elismeréseként 2014-ben Szöulban az ICM2014, 2021-ben a 8ECM kongresszusok meghívott előadója volt, 2018-ban pedig a német tudományos élet kiemelkedő elismerését, a Leibniz-díjat kapta meg. Többször látogatott el Magyarországra, előadás-sorozataival az oktatásba is bekapcsolódott, így a matematika e fontos területe az ő segítségét is igénybe véve tud hazánkban fejlődni.

V. ORVOSI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA/ VIII. BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA
KARIKÓ KATALIN – az MTA tiszteleti tagja

1955-ben született Szolnokon. PhD, tudományos kutató, a BioNTech RNA Pharmaceuticals (Mainz, Németország) alelnöke, a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Karának (University of Pennsylvania, Perelman School of Medicine) oktatója (adjunct professor). Szűkebb szakterülete abiokémia, amolekuláris biológia, hírvivő-RNS-kutatás és az mRNS humán terápiás célú alkalmazásai. Szakterülete az mRNS-alapú terápiák kifejlesztése (Gene Theraphy, 1999). Kimutatta, hogy az mRNS immunogén hatását az uridin okozza, aminek helyettesítése természetes nukleozidokkal, elsősorban pszeudouridinnel, megakadályozza a gyulladást és az immunreakciót (Immunity, 2005; Molecular Therapy, 2008). Tisztítással a transzlációs potenciál még növelhető volt (Nucleic Acids Research, 2011). Úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség (pl. a rák) kezelésében és megelőzésében. A módosított mRNS-technológia szolgált alapul a BioNTech-Pfizer és a Moderna konzorciumok SARS-CoV-2 elleni mRNS-vakcináinak kifejlesztéséhez, a globális pandémia visszaszorításához, megmentve ezzel milliók életét.

VII. KÉMIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA
LAURENCZY GÁBOR – az MTA külső tagja

1954-ben született Békéscsabán. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett okleveles vegyészi diplomát 1978-ban. A kémiai tudományok kandidátusa fokozatot 1991-ben nyerte el. A svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) professor emeritusa. Szűkebb szakterülete a homogén katalízis, a reakciókinetika, a nagy nyomás alatti spektroszkópiai mérések és a kémiai hidrogéntárolás. Nemzetközi hírnevet a nagy gáznyomás alatt lejátszódó reakciók vizsgálatával, köztük a CO2 redukcióján és a hangyasav bontásán alapuló hidrogéntárolás kiemelkedően sikeres kutatásával szerzett. Számos fémkomplex szerkezetét és katalitikus tulajdonságait határozta meg, és gyakorlati téren is élen jár a kémiai hidrogéntárolás megvalósításában, szabadalma már alkalmazásra került. 184 publikációjára eddig 10 531 független hivatkozást kapott, h-indexe 51. Számos külföldi kutatási együttműködésben vesz részt magyar, német, olasz, spanyol, francia, japán partnerekkel. Jelentős szerepe van a nagy nyomás alatti in situ spektroszkópiai vizsgálati módszerek fejlesztésében és elterjesztésében.

A Magyar Tudományos Akadémia a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként az MTA által Kiválónak Elismert Kutatóhely – röviden: MTA Kiváló Kutatóhely – minősítést adományozta 95 magyarországi tudományos műhelynek és intézménynek, köztük az Atommagkutató Intézetnek és a Debreceni Egyetem számos kara és intézete számára. Az erről szóló okleveleket a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téri székházában adták át ünnepélyes keretek között a rangos minősítést elnyert kutatóhelyek képviselőinek.
 
Az Atommagkutató Intézet az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést először 2019. októberben nyerte el, a címet azóta – a hosszabbításoknak köszönhetően - folyamatosan viselhette.
 A mostani elismerésnek köszönhetően az Atommagkutató Intézet MTA Kiváló Kutatóhely minősítése 2022. május 4-től 2027. június 30-ig érvényes.

A Debreceni Egyetem számos intézete és kara kapta meg az elismerést.

• DE Általános Orvostudományi Kar Belgyógyászati Intézet
• DE Általános Orvostudományi Kar Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
• DE Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet
• DE Általános Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati Tanszék
• DE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet
• DE Általános Orvostudományi Kar Laboratóriumi Medicina Intézet
• DE Általános Orvostudományi Kar Népegészség- és Járványtani Intézet
• DE Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Tanszék
• DE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet
• DE Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet
• DE Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Intézet
• DE Gyógyszerésztudományi Kar
• DE Természettudományi és Technológiai Kar Fizikai Intézet
• DE Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológiai Intézet
• DE Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézet
• DE Természettudományi és Technológiai Kar Matematikai Intézet
• DE Természettudományi és Technológiai Kar Biotechnológiai Intézet Molekuláris Biotechnológiai  és Mikrobiológiai Tanszék

Az MTA Külső Tagok Fórumán Kelet-Ukrajnából, a frontról küldött videóban köszönte meg az MTA Arany János Fiatal Kutatói Díját Traski Viktor kárpátaljai magyar matematikus, az Ungvári Egyetem díjnyertes kutatója és oktatója, aki az ukrán hadsereg katonájaként harcol. Ezért nem tudott jelen lenni. Megható és megrendítő pillanatok.

A Fiatal Kutatók Fóruma is szervezett rendezvényt a közgyűlés alkalmából, május folyamán pedig az MTA Osztályai tartják meg tudományos fórumaikat.