A periódusos rendszer kémiai, tudománytörténeti és
filozófiai jelentősége
A Kémiai Elemek Periódusos Rendszerének
Nemzetközi Éve alkalmából

Előadó:
Posta József
professzor emeritus


Időpont:
2019. december 11. (szerda) 16.00

Helyszín:
MTA DAB Székház
(4032 Debrecen, Thomas Mann u. 49.)

Szervezők:
MTA DAB Kémiai Szakbizottság

Összefoglalás
A kémiai elemek rendszerezéséhez az első fontos lépést Robert Boyle tette lehetővé azzal, hogy az arisztotelészi őselem elmélettel szemben tisztázta a kémiai elemek valódi fogalmát. Döbereiner triádjai, Newlands oktáv törvénye, valamint Berzelius pontos atomsúly meghatározása segítették Mengyelejevet az addig felfedezett 63 elem alapján egy egységes rendszer megalkotásában. Az elemeket relatív atomtömegük alapján állította sorba. Kiderült, hogy az elemek kémiai tulajdonságai az atomtömeggel nem monoton változnak, hanem periódusosan. Ismerve a szomszédos elemek fizikai és kémiai adataiban bekövetkező változásokat, ahol ennél nagyobb ugrásokat vett észre, ott eddig fel nem fedezett elemek jelenlétét prognosztizálta. Egyik ilyen Mengyelejev által előre jelzett elem volt az eka-szilícium (germánium), amelyet Winkler német kémikus fedezett fel. Winkler amellett, hogy a nyugati világban intenzíven hirdette Mengyelejev rendszerének heurisztikus jelentőségét, azt állapította meg, hogy a periódusos rendszer nemcsak strukturális, hanem genetikai rendszer is. Eszerint az elemek egymásból születnek, amelyet a 20. századi kozmokémia igazolt is. A 150 éve felfedezett rendszer mind szakmai, mind filozófiai szempontból azért nagy jelentőségű, mert a 63 elem sokféleségét olyan egységgé tudta formálni, amelybe a még addig ismeretlen elemek mindegyike is pontosan beilleszthető volt, és a táblázat a Világegyetem egészére univerzális érvényű kémiai törvény, strukturális és genetikai rendszer.

További információ:
Dr. Posta József: posta.jozsef@science.unideb.hu