Tudománytörténet
Akadémikusok nyakkendő nélkül
A szegedi Móra Ferenc Múzeumban 2000 óta szervezett Akadémikusok nyakkendő nélkül című tudósportré sorozatban eddig 14 kutatót mutattak be.
2000. április 12-én Kristó Gyula történészt, május 3-án Telegdy Gyula orvost, november 22-én Alföldi Lajos orvos genetikust, december 6-án Tandori Károly matematikust ismerhették meg az érdeklődők. 2001. április 4-én Solymosi Frigyes vegyész, október 3-án Farkas Tibor biológus volt vendég. 2002. február 14-én Leindler László matematikus, március 27-én Róna-Tas András nyelvész, turkológus, május 9-én Venetainer Pál biológus beszélt pályájáról. 2003. február 19-én Bartók Mihály vegyész, március 25-én Keszthelyi Lajos fizikus, december 3-án Dudits Dénes növény-genetikus mutatkozott be. 2008. április 17-én Hatvani László matematikus, november 20-án Dékány Imre vegyész portréja rajzolódott ki.
Akadémikusok
A Szegedi Akadémiai Bizottság születésének évében, 1961-ben az alapító 27 tudós közül 12 volt akadémikus. Az MTA rendes tagja volt: Ábrahám Ambrus, Budó Ágoston, Búza László, Ivánovics György, Jancsó Miklós, Rédei László, Szőkefalvi-Nagy Béla; az MTA levelező tagja: Kalmár László, Kiss Árpád, Kolosváry Gábor, Obermayer Ernő, Szabó Zoltán.
Az MTA SZAB tagságából 2010. május 3-án 28 tudós akadémikus - az MTA rendes tagja: Alföldi Lajos, Bartók Mihály, Bor Zsolt, Dékány Imre, Dobozy Attila, Dudits Dénes, Gécseg Ferenc, Hatvani László, Hetényi Magdolna, Keszthelyi Lajos, Kondorosi Ádám, Leindler László, Ormos Pál, Mészáros Rezső, Papp Gyula, Penke Botond, Róna-Tas András, Solymosi Frigyes, Szabó Gábor, Telegdy Gyula, Totik Vilmos, Venetianer Pál, Vécsei László, Vígh László; az MTA levelező tagja: Fülöp Ferenc, Kondorosi Éva, Mesterházy Ákos, Nagy Ferenc. Kondorosi Ádám váratlan halála miatt az 50 éves jubileumra készült összefoglalóban Dékány Imre, a SZAB elnöke arról beszélt, hogy az 1984 fő kutatót tömörítő intézményhez 27 akadémikus tartozik.
Szakbizottságok 1961-ben és 2011-ben
A Szegedi Akadémiai Bizottság megalakulásának évében elhatározta, hogy feladatainak ellátására szakbizottságokat és ezen belül munkabizottságokat alakít. Ez a szervezeti felépítés olyan jól bevált, hogy 50 év elteltével a SZAB tagjai, napjainkban is ilyen szervezeti formában végzik munkájukat - mondta a SZAB fennállásának 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen Dékány Imre elnök.
A SZAB megalakulásakor 5 szakbizottságot szerveztek. A Társadalomtudományi szakbizottság Buza László elnökletével dolgozott, a Matematika- Fizika - Kémiai szakbizottságot Szabó Zoltán Gábor vezette, az Agrár és Földtudományi szakbizottságot Obermayer Ernő irányította, a Biológiai, Elméleti Orvostudományi és Gyógyszertudományi szakbizottság elnöke Ábrahám Ambrus volt, míg a Gyakorlati (Klinikai) Orvostudományi szakbizottságban Julesz Miklós elnökölt.
Az 50 esztendős MTA SZAB 14 szak- és a 80 munkabizottságban 1984 fő kutató, vagy más tudományos területen dolgozó értelmiségi tevékenykedik. A Biológiai szakbizottságban 191 személy; a Filozófiai és Történettudományiban 97; a Föld- és Környezettudományiban 81; a Gazdaságtudományiban 26; a Gyógyszerészetiben 45; a Jogtudományiban 55; a Kémiaiban 166; a Matematikai és Fizikaiban 99; a Mezőgazdaságiban 72; a Műszaki szakbizottságban 112; a Művészetiben 38; a Neveléstudományi és Pszichológiaiban 168; a Nyelv és irodalomtudományiban 179; az Orvostudományiban 655 személy tevékenykedik.
Anno 1961
A SZAB célja
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 1961-ben alapította meg a Szegedi Akadémiai Bizottságot. Az alapító okiratnak is minősülő határozatban hangsúlyozták: „A bizottság célja a város és a környező vidék akadémiai tagjainak, a tudományosan minősített és más tudományos dolgozóknak összefogása a tudomány művelésének hatékonyabbá tételére, valamint a helyi tudományos élet elősegítésére, a regionális népgazdasági és kulturális tervek megvalósításában való aktív részvétel céljából és nem utolsó sorban annak érdekében, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki a vidéken tudományt művelők és az Akadémia között."
Az első magyar nyelvű kémiai folyóirat
Vegytani Lapok
A szegedi kémikusképzés gyökerei a Szegedi Tudományegyetem jogelődjéig, a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemig nyúlnak vissza. A kémia központi szerepére példa, hogy ott jelent meg először hazánkban magyar nyelvű kémiai folyóirat, a Vegytani Lapok. A szegedi kémia tudományos színvonalát nagy tudósegyéniségek jellemzik, közülük is kiemelkedik Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem Szerves és Gyógyszerészvegytani Intézete vezetője, akinek munkásságát 1937-ben Nobel-díjjal értékelték. További információ az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar honlapján
Anno 1961
„Akadémiai napok kezdődtek Szegeden
Megalakult a Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottsága
Szegeden, az (...) egyetem aulájában tegnap délelőtt 10 órakor nyitották meg az akadémiai napokat, a Magyar Tudományos Akadémia társadalmi-történeti tudományok osztálya és a Szegedi Tudományegyetem rendezésében. A nagy érdeklődéssel kísért plenáris ülésen dr. Antalffy György, a Szegedi Tudományegyetem rektora mondott üdvözlő beszédet.
(...) Ez alkalommal kifejezésre juttatta a Szegeden működő tudományos dolgozók elismerését a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének azért, mert nemrégiben határozatot hozott, hogy Szegeden akadémiai bizottság alakuljon.
Az országban Szegeden alakult először vidéki akadémiai bizottság. - Hogy ez megalakulhatott az elmúlt napokban - mondotta Antalffy György rektor - , abban nagy része van a Szegeden dolgozó tizenkét akadémikusnak, egyetemeink tudományosan minősített professzori és oktatói karának, de a városnak is, amely mindig kitüntető, gondos figyelemmel fordult a tudományos, egyetemi élet felé.
- E bizottság - mondotta - célkitűzéseinek megfelelően elősegíti majd tudományos életünk fejlődését, aktív részvételt vállal a regionális népgazdasági és kulturális tervek megvalósításában. Legfontosabb feladata pedig az lesz, hogy szorosabb kapcsolatot alakítson ki a szegedi tudományos dolgozók és a Magyar Tudományos Akadémia között. (...)"
(1961. május 19., Délmagyarország)
Szegedi tudósok az első embert szállító szovjet űrhajó sikeres útjáról
„A hír lázba hozta a várost. Tegnap mindenütt az embert szállító űrhajó sikeres útjáról beszéltek Szegeden. Erről folyt a szó az iskolákban, az üzemekben, a tsz-ekben, az egyetemek tanár-tudósai körében is. Munkatársunk három kiváló szegedi tudós véleményét kérdezte meg, akik a következő nyilatkozatot adták.
A tervszerű tudományos munka eredménye
- A magyar rádió reggel 8 órakor sugárzott közleményéből értesültem erről a nagyszerű tudományos eredményről - kezdte nyilatkozatát dr. Kalmár László Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, a Bolyai Intézet tanszékvezető professzora -, s előadásom előtt mindjárt be is jelentettem hallgatóimnak ezt a jelentős eseményt. A szovjet tudománynak az űrhajózás terén korszakalkotó jelentőségű eredménye, hogy a világon először sikerült a Föld légkörén kívülre embert juttatnia és élve, egészségesen visszahoznia a földre a világtörténelem első űrhajósát. A szovjet tudomány legkülönfélébb területein működő tudósok tervszerű együttműködésének eredménye ez a siker: a rakétatechnikusok és asztrofizikusok, kémikusok és biológusok, távmechanikusok és automatikusok, számítástechnikusok és kibernetikusok hosszú, de gyümölcsöző közös munkája van ezek mögött a sikeres rakéta-kísérletek mögött. Intézetünk ebből az alkalomból táviratban gratulált e nagyszerű tudományos sikerhez a szovjet tudósoknak.
Várni lehetett e nap bekövetkezését
Dr. Wagner Richárd, az Éghajlattani Intézet vezető professzora nyilatkozatát azzal kezdte, hogy ő számított ennek az eseménynek a bekövetkezésére.
- Számomra döbbenetes tudományos eredményt jelentett három és fél évvel ezelőtt az 1957-ben sikerrel felbocsátott első szovjet szputnyik sikere - mondta. - Az elmúlt évek sikeres kísérletei biztosítékot nyújtottak arra nézve, hogy a közeljövőben az első ember - mégpedig szovjet ember - az űrkutatás keretében valóban végre is hajtja majd első űrrepülését. Nagy meglepetés volt mégis e várt esemény ilyen gyors bekövetkezése. Roppant jelentősége van e kutatásoknak az exoszféra jelenségeinek tudományos vizsgálata, tanulmányozása szempontjából is. Személy szerint is érdekelnének azok a módszerek, amelyek segítségével az űrhajó kabinjában az ember biztonságos űrrepüléséhez szükséges viszonyokat teremtették meg a szovjet tudósok.
A békére vágyó emberiség diadala
- Boldog örömmel hallottam én is a szovjet űrhajós, a világ első űrutazója hőstettének hírét - válaszolta a kérdésünkre dr. Karádi István orvosprofesszor, a Kórélettani Intézet vezető tanára -, s ezen első út mindennél fontosabb eredményének azt tartom, hogy ez a bátor ember épen, egészségesen érkezett vissza egyedülálló föld körüli utazásáról a földre. (...) Óriási jelentőségűnek tartom az embernek ezt a mostani első sikeres űrutazását, s hadd tegyem hozzá mindjárt: a szovjet tudománynak ez a nagyszerű diadala a békére vágyó emberiség győzelme is egyben."
(1961. április 13., Délmagyarország)
Az elsők
A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége 1961. március 3-án határozatot hozott a vidéki egyetemi városokban szervezendő akadémiai bizottságokról. Az első ilyen testületet Szegeden hozták létre. A cél: az akadémia szegedi tagjainak, továbbá a tudományos minősített és más dolgozók összefogása a szegedi tudományos élet fejlődésének elősegítése érdekében. Elnöknek Budó Ágoston akadémikust kérték fel. A SZAB első tagjai: Ábrahám Ambrus, Budó Ágoston, Buza László, Ivánovics György, Jancsó Miklós, Rédei László, Szőkefalvi-Nagy Béla (akadémikusok); Kalmár László, Kiss Árpád, Kolosváry Gábor, Obermayer Ernő, Szabó Zoltán (levelező tagok); Julesz Miklós (az orvostudomány doktora), Antalffy György (a jogtudományok kandidátusa, a Szegedi Tudományegyetem rektora), Kedvessy György (a gyógyszerészeti tudományok kandidátusa), Fodor Géza (a matematikai tudományok kandidátusa, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese), Förgeteg Sándor (a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az Alföldi Mezőgazdasági Intézet igazgatója), Ketskeméty István (a fizikai tudományok kandidátusa), Márta Ferenc (a kémiai tudományok kandidátusa), Mérei Gyula (a történettudományok kandidátusa, a bölcsészettudományi kar dékánja), Petri Gábor (az orvostudományok kandidátusa, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora), Pórszász János (az orvostudományok kandidátusa), Zsoldos Ferenc (a biológiai tudományok kandidátusa), Solymosi Frigyes (a kémiai tudományok kandidátusa), Bódi Árpád (tudományos munkatárs), Hajdu Péter (a nyelvtudományok kandidátusa), Domján Gyula (az orvostudományok kandidátusa).
(Forrás - Minker Emil: A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottságának története 1961-2006)