A Szegedi Akadémiai Bizottság megalakítását követően merült fel annak az igénye, hogy az alapításkor megfogalmazott célok elérésére megfelelő épület, mint infrastruktúra álljon a kutatók rendelkezésére. Szeged városával történt egyeztetést követően 1963 nyarán kapta meg a SZAB elnöksége a Somogyi Béla utca 7. szám alatti épületet, az ún. „Hungária" épületét, amely alkalmasnak bizonyult „tudományos és társadalmi egyesületek, könyvtárak" befogadására. Az épület átalakítása 1967-ben fejeződött be, s az Akadémia elnökségének határozata értelmében a Szegedi Akadémiai Bizottságon kívül két akadémiai kutatócsoport kapott helyet.
Ekkor kerültek kialakításra az első emeleti előadótermek, a földszinti klub, valamint a második emeleten két vendégszoba.
A Szegedi Akadémiai Bizottság munkájába oly sok kutató kapcsolódott be, hogy a rendelkezésre álló épületet a területi bizottság kinőtte, tekintettel arra, hogy a székházat nemcsak a SZAB, hanem akadémiai kutatócsoportok is használták. Mintegy évtizedig tartó „útkeresés" után 1992-re újult meg, s nyerte el azt a belső kialakítását az épület, amely ma is jellemzi a SZAB székházát. Ezt az épületet napjainkban kizárólag a Szegedi Akadémiai Bizottság használja, ahol nemcsak tudományos konferenciákat, felolvasó üléséket, akadémiai könyvbemutatókat rendeznek, hanem egyre nagyobb számban itt rendezik meg a PhD védéseket. Az épület mindennapjai igazolják azt a megállapítást, amely a SZAB székház történetének írójában fogalmazódott meg: „Minden intézmény, közösség tagjainak belső összetartó erejét, hangulatát nagyban befolyásolja a genius loci, a helyiség története, az ahhoz fűződő emlékek." (Szabó Tibor)
Forrás: Minker Emil - A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottságának története 1961-2006