Magyar tudományos akadémia

Szegedi területi bizottsága

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 1961 évben határozatot hozott, amelynek értelmében: „Az országban folyó tudományos munka, valamint a jobb központi irányítás és ellenőrzés elősegítése érdekében kívánatos, hogy egyes vidéki egyetemi városokban (elsősorban Szeged, Debrecen és Pécs, későbbi időpontban esetleg Sopron, Miskolc) akadémiai bizottságok létesüljenek. A bizottság célja a város és a környező vidék akadémiai tagjainak, a tudományosan minősített és más tudományos dolgozóknak összefogása a tudomány művelésének hatékonyabbá tételére, valamint a helyi tudományos élet elősegítésére, a regionális népgazdasági és kulturális tervek megvalósításában való aktív részvétel céljából és nem utolsó sorban annak érdekében, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki a vidéken tudományt művelők és az Akadémia között."

Így született meg a 136/1961. sz. határozat, amely a vidéki egyetemi városok közül elsőként Szegeden állította fel az akadémiai területi bizottságot. Az elnöki teendők ellátásával Budó Ágoston akadémikust bízták meg. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége meghatározta a Szegedi Akadémiai Bizottság Tagjait is:

  • Ábrahám Ambrus akadémikus,
  • Budó Ágoston akadémikus,
  • Buza László akadémikus,
  • Ivánovics György akadémikus,
  • Jancsó Miklós akadémikus,
  • Rédei László akadémikus,
  • Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikus,
  • Kalmár László levelező tag,
  • Kiss Árpád levelező tag,
  • Kolosváry Gábor levelező tag,
  • Obermayer Ernő levelező tag,
  • Szabó Zoltán levelező tag,
  • Julesz Miklós az orvostudományok doktora,
  • Antalffy György a jogtudományok kandidátusa, a Szegedi Tudományegyetem rektora,
  • Kedvessy György a gyógyszerészeti tudományok kandidátusa,
  • Fodor Géza a matematikai tudományok kandidátusa, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese,
  • Förgeteg Sándor a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az Alföldi Mezőgazdasági Intézet igazgatója,
  • Ketskeméty István a fizikai tudományok kandidátusa,
  • Márta Ferenc a kémiai tudományok kandidátusa,
  • Mérei Gyula a történettudományok kandidátusa, a Bölcsészettudományi Kar dékánja,
  • Petri Gábor az orvostudományok kandidátusa, az Orvostudományi Egyetem rektora,
  • Pórszász János az orvostudományok kandidátusa,
  • Zsoldos Ferenc a biológiai tudományok kandidátusa,
  • Solymosi Frigyes a kémiai tudományok kandidátusa,
  • Bódi Árpád tudományos munkatárs,
  • Hajdu Péter a nyelvtudományok kandidátusa,
  • Domján Gyula az orvostudományok kandidátusa.


A Szegedi Akadémiai Bizottság megalakulásának évében elhatározta, hogy feladatainak ellátására szakbizottságokat és ezen belül munkabizottságokat alakít. Ez a szervezeti felépítés olyan jól bevált, hogy 50 év elteltével a SZAB jelenlegi tagjai napjainkban is ilyen szervezeti formában végzik munkájukat.

A megalakuláskor öt szakbizottságot szerveztek:

  •     Társadalomtudományi szakbizottság, elnöke Buza László,
  •     Matematika- Fizika - Kémiai szakbizottság, elnöke Szabó Zoltán Gábor
  •     Agrár és Földtudományi szakbizottság, elnöke Obermayer Ernő
  •     Biológiai, Elméleti Orvostudományi és Gyógyszertudományi szakbizottság, elnöke Ábrahám Ambrus
  •     Gyakorlati (Klinikai) Orvostudományi szakbizottság, elnöke Julesz Miklós


SZAB akadémikusok.jpg

A megalakulást követő tíz év múlva a Magyar Tudományos Akadémia a területi bizottságoknak a működését akként határozta meg, hogy az MTA Elnöksége bizottságaként végezzék munkájukat. 1971-ben a SZAB feladatként kapta, hogy előmozdítsa Szegeden és környékén - elsősorban Csongrád megyében - folyó tudományos tevékenységet, támogassa és koordinálja a Szegeden és környékén működő akadémiai bizottságoknak, a tudományos dolgozóknak az összefogását a tudomány művelésének hatékonyabbá tételére, és a helyi tudományos élet fejlődésére, végül segítse elő a regionális gazdasági és kulturális tervek megvalósítását.

A SZAB tevékenységi köre fokozatosan bővült, tagjainak létszáma emelkedett. A változó társadalmi és gazdasági igényeknek köszönhetően 1983 decemberében akként módosították a szervezeti és működési szabályzatot, hogy működési területét kiterjesztették a dél-alföldi régió három megyéjére. Így vált lehetővé, hogy Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében tevékenykedő kutatók összehangolhassák tudományos kutatásaikat. Ez is ösztönzőleg hatott arra, hogy az akadémiai területi bizottságok szorosabbá fonják együttműködésüket. Ez az igény hívta létre azt a gyakorlatot, hogy az akadémiai területi bizottságok évente felváltva más-más bizottság székhelyén találkozót szerveznek, az akadémiai törvényben meghatározott feladataik összehangolására.

A határon átnyúló regionális tevékenységre 1988-ban nyílt először lehetőség, amikor Grasselly Gyula elnök kezdeményezésére Újvidéken aláírtak egy öt évre szóló együttműködési szerződést a SZAB és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia között. (Sajnos a délszláv háború ezt az együttműködést átmenetileg megakadályozta.)

Mintegy évtizeddel később Telegdy Gyula elnök úr kezdeményezésére lehetővé vált, hogy a regionális keretek között végzett tudományos kutatómunkát kiterjesszék a határon túlra. Ez azt jelentette, hogy a Szegedi Akadémiai Bizottság elsősorban a Szerb Vajdaságban élő tudományos kutatókkal, valamint Marosvásárhely és Temesvár kutatóival építsenek ki, szorosabb együttműködést. Így szervezték meg a Temesvári egyetem - The Interdisciplinary Commission for Research and Development Timisioara Zone, az Újvidéki Egyetem - University of Novi Sad - és a SZAB - Regional Committee of the Hungarian Academy of Sciences, koordinálásával a Nemzetközi Interdiszciplináris Regionális Konferenciát - International Symposium „Interdisciplinary Regional Research". Ennek eredményeként a régió kutatói általában évente, konferencia keretében tájékoztatják egymást elért eredményeikről.

A SZAB megalakulásának pillanatától alapvető feladatának tekintette a fiatal kutatók támogatását. Évente pályázatokat írt ki az élő - és élettelen természettudományok, valamint a társadalomtudományok területén dolgozó fiatal kollégák, sőt középiskolások  számára, ezzel is támogatva őket a tudományos életben való előmenetelben. A területi bizottság ezen törekvését segítette a Magyar Tudományos Akadémia is. Az MTA és a SZAB közös kezdeményezésére jött létre „A Tudomány Támogatásáért a Dél- Alföldön" Alapítvány két és fél milliós alaptőkével 1991-ben. Az alapítvány kuratóriumának elnöki tisztét 1993-ban Tandori Károly látta el, titkára Mészáros Rezső volt. Ez az alapítvány teszi lehetővé napjainkban, hogy minden évben a tudományos fokozatot még el nem ért fiatal kutatók pályadíjat nyerhessenek el a kiírt pályázati témakörökben. A kitüntetettekre a szakbizottságok és az alapítvány kuratóriuma tesz javaslatot. Az alapítvány kuratóriumának jelenlegi elnöke Mészáros Rezső.

A SZAB szűkebb vezetésében az akadémiai ciklusváltások idején következtek be személyi váltások. Az elnöki tisztséget 1961 és 1970 között Budó Ágoston, 1970 és 1985 között Szőkefalvi-Nagy Béla, 1985 és 1990 között Grasselly Gyula, 1990-1999 között Telegdy Gyula, 1999-ben és 2000-ben Burger Kálmán, 2000 és 2003 között Solymosi Frigyes, 2003 és 2008 között Telegdy Gyula töltötte be. Jelenleg Dékány Imre akadémikus a SZAB elnöke.

A MTA határozata értelmében 1990-ig a SZAB elnökét és tagjait az MTA Elnöksége jelölte ki. Az 1990-es tisztújításkor az akadémiai törvény értelmében a Szegedi Akadémiai Bizottság úgy döntött, hogy „a SZAB  tagjai lesznek az MTA rendes és levelező tagjai, a szakbizottságok választás útján delegált, egy-egy tudományosan minősített kutató - oktatója, tovább Bács-Kiskun és Békés megye tudományos minősítéssel rendelkező 3-3 kutatója."

1994-ben az új akadémiai törvény a Magyar Tudományos Akadémiát köztestületté nyilvánította és kimondta, hogy a tudomány művelésével közfeladatot lát el. A SZAB  elnökének - Telegdy Gyula akadémikusnak - 1994-ben tartott  beszámolójában kiemelte, hogy „a köztestületiség azt is jelenti, hogy az Akadémia legfontosabb testületében, a közgyűlésben az Akadémia tagjai mellett a tudományos minősítéssel rendelkezők 200 választott képviselője is szavazati joggal vehet részt. Az akadémiai törvény alapján készült el az Akadémia alapszabálya, melyet az a rendkívüli közgyűlés hagyott jóvá, amelyen már a nem akadémikus tagok is részt vettek." Ezzel vált lehetővé, hogy a Szegedi Akadémiai Bizottság közgyűlésének tagjai legyenek az Akadémia rendes és levelező tagjain kívül a nem akadémikus közgyűlési képviselők, a szakbizottságok választott elnökei és a megyénként választott 2-2 köztestületi tag.


1997-től a Magyar Köztársaság Kormánya november 3-át a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította, amelyről a SZAB  minden évben megemlékezik. Az első években egy hétig tartó tudományos üléseket szerveztek az egyes szakbizottságok, amely ünnep napjainkra már egy egész hónapos rendezvénysorozattá bővült.
 
Az akadémiai törvényben és a SZAB szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatainak ellátása érdekében, de különösen azért, hogy a tudomány, a kultúra értékeit minél szélesebb társadalmi közegben tudja terjeszteni, 1967 decemberében megnyílt a SZAB Klubja: az első klubtanács titkára Alföldi Lajos, majd őt követte Kulka Frigyes. A klub céljai között említették „a Szeged és környékén működő tudományos dolgozók közötti közvetlen ismeretség elmélyítését, a tudomány és baráti kapcsolatok fejlesztését, a tudományos és tudománypolitikai kérdéseknek közvetlen és kötetlen formában való megbeszélését" A SZAB Klub napjainkban Tudósklub néven működik, havonta több tudományos és ismeretterjesztő előadást szervez. Különösen népszerűek az újévi fogadások és a szeptemberben megrendezésre kerülő szalonnasütés.

Forrás: Minker Emil - A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottságának története 1961-2006