A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottsága 2022. február 24-én online módon tartotta meg éves közgyűlését. A szavazásra jogosult közgyűlési tagok Zoom alkalmazás segítségével csatlakozhattak a rendezvényhez, mások a munkaközgyűlést a youtubeon online közvetítéssel követhették.

Krisztin Tibor, a SZAB elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a járványhelyzet ellenére is eredményes évet tudhat maga mögött a SZAB. A sikerek között említette a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmával megtartott több mint 30 rendezvényt, valamint a fiatal kutatók között nagy népszerűségnek örvendő SZAB Tudományos Díjat.

Freund Tamás, az MTA elnöke ez évben is videóüzenetben köszöntötte a területi bizottságokban dolgozó munkatársait. Hangsúlyozta a területi bizottságok Akadémia életében betöltött kiemelt szerepét, küldetését, amely a tudomány és a társadalom közötti kötelék létrehozását, ápolását jelenti. Tájékoztatást adott a rendezvényszervezésre, kiadványtámogatásra, informatikai fejlesztésre és épület felújításokra fordított költségvetési többlettámogatásról. Előre vetítette az MTA 200 éves évfordulójára tervezett ünnepségsorozatot, amelyre a felkészülést az Akadémiai már megkezdte.

A korábbi évek gyakorlatát követve, a közgyűlési meghívó mellékletét képezte az elnöki és a szak- és munkabizottságok beszámolóinak összesítése, ezért a teljesség igénye nélkül ismertette Krisztin Tibor, a SZAB elnöke, vetített képes előadásában a SZAB 2021. évi munkáját és 2022. évi terveit, valamint Görög Márta, a SZAB tudományos titkára összefoglalójában a szak- és munkabizottságok elmúlt évi tevékenységét. Beszámolójukban kiemelték, hogy a koronavírus világjárvány rendkívüli módon megnehezítette a tudományos rendezvények tartását, a személyes kapcsolattartást, azonban pozitívumként említették meg, hogy számos, online rögzített előadás született, amelyek a későbbiekben is visszanézhetők.

A rendezvény Mesterházy Ákos, az MTA rendes tagja „Mikotoxinok a táplálékláncban, mi a megoldás?” című tudományos előadásával folytatódott. Akadémikus Úr előadásában ismertette, hogy „a mikotoxinok világszerte nagyon sokféle növényen előfordulnak, globális jelentőségük elsősorban a gabonafélékben van. Ezeknek közegészségügyi, állategészségügyi, és természetesem növényegészségügyi kártétele van. Járványos években akár 50-100 milliárdos Ft-os kárt is képesek okozni. Ok a forgalomban lévő fajták túlnyomó része fogékony vagy nagyon fogékony. A nagyobb rezisztencia kisebb toxintartalmat eredményez. Ezt hagyományos és molekuláris genetikai eljárásokkal is igazoltuk. Vannak azonban toxin gyárak (20-25 %), a tünetekhez képest akár sokszoros toxin túltermeléssel. A fentiek miatt toxinvizsgálatok nélkül nem szabad fajtákat a köztermesztésben tartani vagy oda beengedni. Mind a búza, mind a kukorica ellenállóságát számos, eltérő funkciójú QTL (gént tartalmazó kromoszómaszakasz) okozza. A hagyományos fenotípusos szelekció ma még hatásosabb, mint a marker támogatta. Míg a búzánál az ellenállóság nem fajspecifikus, a kukoricánál igen, ezért itt a különböző gombákkal szembeni rezisztenciát és toxinérzékenységet külön kell vizsgálni. Minthogy igen jelentős variabilitás van a nem szelektált fajták és hibridek között, ezért a fajták és jelöltek szűrése már rövid időn belül lényeges toxincsökkentést tesz lehetővé kalászosokban és kukoricában. Ezért a legfontosabb feladat a fajtaminősítés reformja, amely lehetővé teszi az alacsony kockázatú fajták előtérbe helyezését és a fogékonyak kizárását. Az ehhez szükséges módszereket kifejlesztettük, és a szükséges tudást öt évtized munkájával megszereztük. Ezzel párhuzamosan, hosszabb távú munka a nemesítés. Itt a legjobb rezisztenciaforrásokéval vetekedő őszibúza növényeket is előállítottunk kiváló egyéb gombabetegségekkel szembeni rezisztenciával kombinálva, jelentős részükben kiváló minőséggel is. Mivel a rezisztencia nem immunitás, az optimális talajművelés, fungicidhasználat, együtt integrált, táblára optimalizált növénytermesztés tudja biztosítani az alacsony toxinkockázatot járványos években is. A szegedi kutatás ma a nemzetközi színvonalat meghatározó munka. Elismertségét a Stanford Egyetem tudománymetriai felmérései is igazolják.”

Az ülés Krisztin Tibor, a SZAB elnöke zárszavával ért véget.