A Szegedi Akadémiai Bizottság 2026. évi közgyűlése
A SZAB munkaközgyűlésén Krisztin Tibor, a SZAB elnöke köszöntőjében elmondta, hogy „A SZAB 1961-es megalakulása óta meghatározó szerepet tölt be a dél-alföldi régió tudományos életének szervezésében. Szoros együttműködésben dolgozunk a térség felsőoktatási intézményeivel, kutatóhelyeivel és közéleti szereplőivel; programjainkkal és pályázatainkkal erősítjük a tudomány közösségformáló és társadalomalakító jelenlétét.
A mögöttünk álló év különleges jelentőségű volt: 2025-ben ünnepeltük a Magyar Tudományos Akadémia megalakulásának 200. évfordulóját. A Magyar Tudomány Éve rendezvénysorozat nemcsak múltunkra irányította a figyelmet, hanem arra is, miként tud az Akadémia és a területi bizottságok hálózata még nyitottabban, a társadalom felé fordulva működni.”
Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében a fák szimbiózisa és az MTA közötti összefüggést, hasonlóságot hangsúlyozta. „A fák társas lények, kölcsönösen segítik egymást. Az erődben gyökérzetük lévén összekapcsolódnak. Egy összefonódó rendszerről van szó, amelyben a tápanyagcsere vagy a szomszédok segítségnyújtása szükséghelyzetben megszokott dolog. De vajon miért ennyire társas lények a fák? Mert közösen jobban megy…”
A nyitóbeszédek elhangzását követően a SZAB elnöksége átadta az MTA SZAB Pro Scientia Életműdíjat, amelyet a hosszú időn át végzett tudományos tevékenység, iskola- és értékteremtő munkásság elismeréseként 2019-ben alapított a területi bizottság. A SZAB Elnöke bejelentette és méltatta az idei díjazott személyét. Az idei elismerést Dudits Dénes magyar növénygenetikus, biotechnológus, az MTA rendes tagja kapta, aki nemcsak kutatóként, hanem oktatóként és tudományszervezőként is a magyar biológia egyik legmeghatározóbb személyisége, aki a molekuláris genetika eszköztárával járult hozzá a jövő mezőgazdaságának megalapozásához.
Ez évben is a közgyűlési meghívó mellékletét képezte a SZAB elnökének, valamint a szak- és munkabizottságok beszámolóinak összesítése, ezért a teljesség igénye nélkül vetített képes előadásában ismertette Krisztin Tibor, a SZAB elnöke a SZAB 2025. évi munkáját és 2026. évi terveit, valamint Vilmányi Márton, a SZAB tudományos titkára összefoglalójában a szak- és munkabizottságok elmúlt évi tevékenységét.
A SZAB Közgyűlésének tagjai a beszámolókat egyhangú igen szavazattal jóváhagyták.
A rendezvény Papp Balázs, az MTA levelező tagja, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa Evolúciós genomikával a szuperbaktériumok ellen című tudományos előadásával folytatódott.
A közgyűlés a földszinti kiállítótérben folytatódott, ahol az MTA fennállásának 200., valamint a SZAB 65. éves jubileuma alkalmából, Dusha Béla fotóművész jóvoltából, a Szegedi Akadémiai Bizottság akadémikusairól szóló portrékiállítást Krisztin Tibor, a SZAB elnöke nyitotta meg.
Az ülés a SZAB elnökének zárszavával ért véget, aki a jelenlévők részvételét megköszönve meghívta a vendégeket egy szerény büfé melletti kötetlen beszélgetésre.
MÉLTATÁS
Dudits Dénes
az MTA SZAB Pro Scientia Életműdíj 2026 díjazottja
„Dudits Dénes, magyar növénygenetikus, biotechnológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
A növényi molekuláris és sejtbiológia, valamint a biotechnológia nemzetközi hírű tudósa. A hazai és nemzetközi növénygenetika és biotechnológia iskolateremtő alakja. Életútja a precíz kutatómunka és a stratégiai tudományszervezés kivételes egysége.
1943-ban Mosonmagyaróváron született. A győri Révai Gimnáziumban érettségizett, majd 1966-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát. Tudományos pályáját a borsó mutációs genetikai és nemesítési kutatásával kezdte. 1970-ben jött Szegedre, az MTA Szegedi Biológiai Központjába. A Genetikai Intézetben megalapította a búza szövettenyésztési és sejtgenetikai laboratóriumot. Az 1982-1983 években a Harvard Egyetem, valamint a Massachusettsi Központi Kórház vendégprofesszora volt.
Hazatérése után, megszervezte a növény sejtosztódási és differenciálási csoportot. 1989-től 10 éven át az SZBK Növénybiológiai Intézetének igazgatója. 1997-től 2009-ig főigazgatóként irányította a Kutatóközpont működését. Vezetése alatt az intézmény a régió egyik legmodernebb molekuláris biológiai centrumává vált, elnyerte az Európai Unió Kiválósági Központja címet.
Tudományos eredményei elismeréseként az MTA 1990-ben levelező, 1995-ben pedig rendes tagjává választotta. Tudományszervező munkásságának elismeréseként 2008-ban az MTA élettudományi alelnökévé választották, mely tisztséget 2014-ig töltötte be.
Munkássága alapvetően határozta meg a modern növényi sejtbiológia hazai fejlődését. Főbb kutatási irányai: Szomatikus hibridizáció. Stresszbiológia és klímaadaptáció. Géntechnológia és etika.
Tudományos közleményei a világ vezető szaklapjaiban jelentek és jelennek meg. 272 tudományos közleményére több mint 11 ezer hivatkozást kapott.
Tudományos eredményeit világszerte elismerik: az Academia Europaea és az EMBO tagja. Kimagasló munkásságáért 1994-ben a rangos Körber Európai Tudományos Díjban részesült, majd egy évre rá, 1995-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2001-ben Jedlik Ányos-díjban, míg 2003-ban Szeged Városának, a Szegedért Alapítvány Tudományos Kuratóriumának Szőkefalvi-Nagy Béla díjában részesült.
Dudits Dénes nemcsak kutatóként, hanem oktatóként és tudományszervezőként is a magyar biológia egyik legmeghatározóbb személyisége, aki a molekuláris genetika eszköztárával járult hozzá a jövő mezőgazdaságának megalapozásához.”
REZÜMÉ
Evolúciós genomikával a szuperbaktériumok ellen
Papp Balázs
az MTA levelező tagja, , a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa
„Az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok terjedése korunk egyik fő egészségügyi kihívása. De mit tehetünk, ha a hagyományos gyógyszerfejlesztés nem tart lépést a gyorsan kialakuló, sokféle szernek ellenálló szuperbaktériumokkal? Milyen új stratégiákat kínál a genomika?
Az előadás azt mutatja be, hogyan válaszol ezekre a kérdésekre az evolúciós genomika: a genetikai információ nagyléptékű elemzése modern evolúciós módszerekkel. Két, egymást kiegészítő kutatást ismertet, amelyek egyszerre segítik a szuperbaktériumok kialakulásának előrejelzését és célzott terápiák fejlesztését.
Először azt vizsgálja, hogy előrejelezhető-e, mely baktériumváltozatokból alakulnak ki a jövő veszélyes szuperbaktériumai. Kutatócsoportja a kólibaktérium evolúciós történetét elemezve kimutatta, hogy a baktériumok „életmódja”, azaz hogy generalista vagy specialista kórokozóról van-e szó, alapvetően meghatározza, milyen gyorsan válnak ellenállóvá. Ez fontos támpontot nyújt a nagy kockázatú változatok korai felismeréséhez.
Az előadás második része a fágterápia egy új, genomikán alapuló stratégiáját mutatja be. A fágterápia ígéretes alternatívát kínál a hagyományos gyógyszereknek ellenálló fertőzések kezelésére. A terápia során a baktériumokat célzottan elpusztító, de az emberre ártalmatlan vírusokat, úgynevezett bakteriofágokat vetnek be. Klinikai alkalmazását azonban erősen korlátozza, hogy egy-egy bakteriofág csak nagyon kevés baktériumváltozat ellen hatásos. A kutatás genomikai adatok elemzésével mutatta ki, hogy egy adott földrajzi régióban valójában csak néhány uralkodó baktériumváltozattal kell számolni. Ez a felismerés lehetővé teszi a régiókra szabott fágkészítmények fejlesztését, utat nyitva ezzel a fágterápia széles körű klinikai alkalmazása előtt. A kutatás jól példázza, hogyan hozhat áttörést két, korábban távoli tudományterület, az evolúciós genomika és a fágterápia, összekapcsolása.”
Sajtóhivatkozások:
SZTE sajtó:
https://u-szeged.hu/sztehirek/2026-marcius/eletmudij-dudits?objectParentFolderId=19396
szeged.hu:
https://szeged.hu/cikk/szab-kozgyules-dudits-denes-kapta-az-iden-a-pro-scientia
