A Szegedi Akadémiai Bizottság 2018. február 19-én tartotta éves közgyűlését

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottsága 2018. február 19-én megtartotta éves közgyűlését. Lovász László, az MTA elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Fülöp Ferenc, a SZAB Elnöke beszámolt a SZAB 2017 évi munkájáról és 2018 évi terveiről. Az elnöki beszámoló után Görög Márta, a SZAB tudományos titkára röviden összefoglalta a szak- és munkabizottságok elmúlt évi tevékenységét.

Szajbély Mihály az MTA doktora, egyetemi tanár megtartotta tudományos előadását Jókai pozíciója kora kulturális térképén címmel.

Negyedik alkalommal került sor a SZAB Médiapályázat eredményhirdetésére, amelynek nyerteseit Csernus Sándor, a SZAB Tudósklub titkára, a Médiapályázat bírálóbizottságának elnöke ismertette. Négy kategóriában hirdettek győzteseket az alábbiak szerint:

Írott kategóriában:

1. helyezett: Tóth Marcell– „Az írás számomra önvallomás” – 75 éves Pálfy Miklós, a Francia Tanszék professzora című cikke.

2. helyezett: Hegedűs Márk– Isten és a tudomány – A teremtés szépségét látja mikroszkópjában című cikke.

Díszoklevél: Bokor Dóra – „Minőségi kutatómunka nélkül nincs minőségi oktatás” 60 éves a Szegedi Gyógyszerésztudományi Kar című cikke.

A díjakat az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont támogatta és Nagy Ferenc akadémikus,az MTA SZBK főigazgatója adta át.

Rádióriport kategóriában:

1. helyezést ért el: Hegedűs Márk – Isten és a tudomány – Gémes Antal és mesterecímű riportja.

2. helyezést ért el: Lauscher Zoltán József: Minimál invazív tüdőműtétek Szegeden című munkája
   
   

A díjat az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága támogatta és König Marianna, az MTA TABT igazgatója adta át.

Mozgókép kategóriában:

1. helyezett: Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft.– a Szeged Televízió Kvantum szegedi tudósok magazinja - 2017. október 24-i hírműsorban megjelent Dr. Tóth Szilvia Zitával, az SZBK tudományos főmunkatársával, a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért díjazottjával készült portré.

A díjat a Bucó Kft. támogatta és Szeri István, igazgató adta át.

Fotó kategóriában:

1. helyezett: Dobóczky Zsolt – Oszlopok, Reflektorfényben, Műszak vége című fotósorozata.

2. helyezett: Frank Yvette – Szent-György özvegye Szegeden című fotósorozata.

A díjakat „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány támogatta és Dr. Molnár Árpád, a Kuratórium elnöke adta át.

Az ülés Fülöp Ferenc zárszavával ért véget, aki a jelenlévők részvételét megköszönve meghívta a vendégeket egy szerény büfé melletti kötetlen beszélgetésre.

REZÜMÉ

Jókai pozíciója kora kulturális térképén

Szajbély Mihály (az MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár)

SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék

Jókai Mór 1825. febr. 18-án született – születésnapja a Magyar Írószövetség kezdeményezésére a Magyar Széppróza Napja. Ez mintegy kifejezi azt a tényt, hogy Jókai és életműve a magyar irodalmi kánon része, emberemlékezet óta általános és középiskolai kötelező olvasmány. A „nagy mesemondó” a magyar elit kultúra történetének meghatározó szereplője, ezt a státuszát azonban inkább csak élete végén, még inkább halála után sikerült kiérdemelnie. Népszerűsége ugyan az olvasók körében írói jelentkezésétől, az 1840-es évek közepéről kezdve egészen a 20 század utolsó harmadáig töretlen volt, de korának meghatározó kritikusa, Gyulai Pál, éppen az olcsó népszerűség hajhászását szemére vetve kérdőjelezte meg munkái értékét, miközben regényei könyv alakban élete során viszonylag alacsony példányszámban jelentek csak meg. Az előadás e paradoxonokra magyarázatot keresve igyekszik meghatározni Jókai viszonyát kora magas és populáris kultúrájához.