A tehetségfejlesztés és a társadalmi eredményesség, hatékonyság összefüggései
Program:
Duró Zsuzsa: Bevezető gondolatok
Egyre szélesebb körben válik nyilvánvalóvá, hogy a tehetséges gyerekek speciális fejlesztése, nevelése mindannyiunk érdeke. Ezek a gyerekek a jövő vezetői lesznek, akikre majd a világ különféle, sokszor bonyolult problémáinak megoldását bízzuk. Nem mindegy hát, hogy hogyan készítjük fel őket. Ma már általánosan elfogadott, hogy a tehetséggondozás nem luxus, ami csak a jobb helyzetben lévőknek hoz előnyt, hanem olyan közérdekű befektetés, ami nagyon jól megtérül.
Berki Tibor: Tehetséggondozás és a sors – Esetismertetés
Kitti 11. évfolyamon vegyésztechnikusnak készül egy szakképzőiskolában. Története jól lázhatóvá teszi Czeizel Endre (1995) „2 x 4 + 1” faktoros modelljének működését, különösen a az általa javasolt „sors faktor” szerepét egy konkrét tehetségígérettel kapcsolatban. Az eset bemutatása során kitérek – a Czeizel tehetségmodellnek megfelelően – Kitti személyes adottságaira (általános értelmi-, speciális értelmi-, kreativitási- és motivációs adottságaira), környezetének (család, iskola, kortárs csoportok, általános társadalmi helyzet) hatásaira és részletesebben bemutatom a sors kiszámíthatatlanságából származó előnyöket és hátrányokat is.
Dudok Réka: A serdülők pszichológiai jólléte. A szociális készségek és a társas támogatás szerepe
A serdülők mentális jóllétének és egészségének előmozdítása, valamint mentális zavaraik megelőzése érdekében elengedhetetlen olyan modellek kidolgozása, amelyekre alapozva megelőzési és beavatkozási programok építhetők. A modern társadalmakban az egyén pszichológiai jóllétének egyik fő tényezője a szociális készségek és az ezekkel összefüggő személyközi kapcsolatok minősége. Kutatások igazolják, hogy a serdülők elégedettebbek és boldogabbak az életükkel, ha pozitívan értékelik szociális életüket. Így a szociális problémamegoldás kiemelt szerepet játszik az interperszonális kapcsolatok minőségében, amely közvetlenül befolyásolja a pszichológiai jóllétet. A tehetséggondozás során kialakított támogató hálózatok és a szociális készségek fejlesztése hozzájárulhatnak a fiatalok stabil és kielégítő társas kapcsolataihoz, amelyek közvetlenül befolyásolják pszichológiai jóllétüket. Ennek fényében kutatásunk célja a serdülők pszichológiai jóllétének feltárása, továbbá annak vizsgálata, hogy a személyes jellemzők mellett milyen szerepet játszanak az olyan interpszichés tényezők, mint a szociális problémamegoldás, a társas támogatás és az iskolai kötődés a pszichológiai jóllét előrejelzésében. A keresztmetszeti, online kérdőíves kutatásunkban 652 középiskolás diák vett részt, az átlagéletkor 16,45 év volt (SD = 1,36 év). Az adatok gyűjtésére a Serdülőkori Pszichológiai Jóllét Kérdőív (EPOCH-H), az Élettel Való Elégedettség Skála (SWLS), a Szociális Problémamegoldás Kérdőív (SPSI-R), az Észlelt Társas Támogatás Kérdőív (MSPSS), az Iskolai Kötődés Kérdőív és az Önkontroll Kérdőív
szolgáltak.
Eredményeink szerint a lépésenkénti regresszióelemzés alapján az élettel való elégedettség, az iskolai kötődés, a családi társas támogatás, az impulzív problémamegoldási stílus, a pozitív orientáció a problémamegoldásban, valamint a negatív orientáció a problémamegoldásban szignifikánsan hozzájárultak a serdülőkori pszichológiai jólléthez.
Eredményeink rávilágítanak a közeli szociális környezet és a szociális problémamegoldás fontosságára a serdülők pszichológiai jóllétének szempontjából, továbbá hangsúlyozzák ezen területek fejlesztésének szükségességét a serdülők mentális egészségét célzó beavatkozási programokban.
Békési Eszter: A drámapedagógia kiemelt fontossága. Drámatagozat indítása Szegeden
30 éve vagyok pedagógus, valamennyi iskolatípusban dolgoztam az alsótagozatos napközizéstől a gimnáziumon át, elit és a szakmunkásképzéssel együtt, írtam tankönyvet, fejlesztettem tananyagot, voltam elismert és elkülönböző tanerő, és részt veszek immár tíz éve mindig tehetséggondozó pedagógus konferenciákon, de elértem a felsőoktatást is a tanári pályámon. Voltam egy évig pályaelhagyó, külföldön dolgozó értelmiségi, akit visszahív a pálya és egy nagyreményű ambíció: Szegeden drámatagozatot indítani. Hát így, mindezekkel együtt teszem fel a kérdést, miért lehet ez társadalmi szempontból érdemleges?
A dráma reformpedagógiaként csúszott be a pedagógia mainstreambe a 90-es években. Az elsők között voltam, akik erre rámozdult.
A játék volt akkoriban a kulcsszó, ez jelentette a flow érzést. Visszaintegrálni az oktatónevelő munkába a játékot, mert elfelejtettük, mit jelent játszani. Fejtörést jelent most nekem visszaemlékezni, miért volt ennek az szónak akkoriban olyan mágikus hatása, talán azért, mert a világunk olyan nagyot változott az ezredforudló előtt, és ebből szükségszerűen kikacsinatni igyekeztünk, amit a a játszással volt a legegyszerűbb megtennünk.
Hol vagyunk már ettől? Messze!
Ma mást jelent a dráma a nevelésügyben. A hangsúly az önismeretre, a konfliktuskezelésre, a fókuszdramturgiára, az érzelmi intelligencia fejlesztésére, vagyis a siekresebbé válás remélhetőségére terelődött.
Mindezekkel együtt a társadalmi hasznossági szempont világosabban körvonalazódik. Ebben reménykedem.
A szentesi hagyományokat folytatva, Szegeden indulóban van egy olyan tagozat, mely a nevelésügy teljes spektrumában, óvodától az érettségiig drámapedagógiai módszerekkel kíván nevelni és oktatni.
Ennek a kialakítási folyamatáról, a tervekről szeretnék beszámolni a novemberi konferenciánkon. Cél: 2025 őszére meghirdetni a drámatagozatot, ennek előkészítő tanéve lesz a 2024/25-ös év.
Baraldó Kiss Erzsébet: A Boldogságóra Programban rejlő lehetőségek
„Boldogságot hozó cselekedetek boldog embereket teremtenek. Boldog emberek pedig boldog családokat, boldog közösségeket és boldog társadalmat hozhatnak létre.” - írja Bagdi Bella, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke, a Boldogságóra program megálmodója és vezetője. Ezt a hitvallást követve a 2023/24-es tanévben kiléptünk a kollégium boldogságóra szakköri kereteiből és elkezdtük a programot minél szélesebb körben terjeszteni, a Szegedi Városi Kollégium többi tagintézményébe is, az Agórában zajló nyári táborokba, más oktatási intézményekbe is, pl. óvodákba. Ebben segítségemre voltak szakkörös diákjaim, négy boldogságóra diáknagykövetem, pedagógus kollegáim.
A Boldogságóra Alapprogram kiegészült két további programmal, a Boldogságóra Erősség Programmal, amely Magyarország első, tudományosan megalapozott karaktererősségfejlesztő programja oktatási intézmények számára. Továbbá az előző tanévben indult Önbizalom Programmal, melynek célja, hogy „a pozitív pszichológia kutatási eredményeire építve és annak módszereit alkalmazva a gyermekek csoportosan és egyénileg is megismerjék az önbizalom fő összetevőit: hogy megtanuljanak hinni saját képességeikben és képesek legyen szembenézni az őket körülvevő kihívásokkal”.
Szeretném bemutatni a hallgatóságnak az elmúlt tanév boldogságóra eseményeit és eredményeit, ezúttal arra fókuszálva, hogyan kapcsolódik össze a boldogságóra programban a társadalom és a tehetség. Itt a tehetséget nem hagyományosan egy veleszületett képességként értelmezve, hanem fejleszthető képességként, melynek segítségével más perspektívából láthatjuk az élet dolgait és újat tudunk létrehozni.
Duró Zsuzsa: Záró gondolatok
Munkabizottságunk tagjai a tehetségfejlesztés folyamataihoz kapcsolódóan újszerű pedagógiai-pszichológiai ismereteket vezettek be gyakorlati munkájukba. Napjainkra elfogadottá vált az a szemlélet, mely szerint a legjobb befektetés azoknak a gyerekeknek a fejlesztése, akik az átlagosnál jobb potenciállal rendelkeznek.
Lassan vált evidenciává, hogy más módszerekkel kell fejleszteni azokat, akiknek több „adatott”, hogy legjobb lehetőségeiket megvalósítva valamennyiünk hasznára legyenek. A döntéshozók egy része már felismerte, hogy a tehetséges gyerekek megfelelő fejlesztésével saját leendő vezetőinket neveljük. A tehetségek fellelése és kibontakoztatása nemzeti ügy, a teljes nemzetnek többlet lehetőségeket teremt. Így tehát hasznosuló befektetésnek tekinthető.
szervezi: SZAB Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottság Tehetségfejlesztés Munkabizottsága
kapcsolattartó: Dr. Duró Zsuzsanna, a Munkabizottság elnöke – e-mail: durozsuzsa@gmail.com