Előadások:

Raucsik Béla: Nagyléptékű folyamatok apró szószólói: agyagásványok, a földi környezet változásának ujjlenyomatai

Tölgyesi Csaba: Ökovoltaikus parkok a zöld energia és a természetvédelem szolgálatában

Maák István Elek: A szociális szerveződés jellegzetességei hangyáknál

szervezi: SZAB Föld- és Környezettudományi Szakbizottság
kapcsolattartó: Dr. Kovács Ferenc, a Munkabizottság titkára – e-mail: kovacsf@geo.u-szeged.hu

Összefoglalók

Raucsik Béla: Nagyléptékű folyamatok apró szószólói: agyagásványok, a földi környezet változásának ujjlenyomatai

Földünk egy állandó változásban lévő rendszer. A jelenkori földi környezetben a technikai társadalom környezetalakító tevékenységének a következményei is tetten érhetők. Ezeknek a folyamatoknak a megértése és a jövőbeli változások esetleges előrejelzése a tudomány egyik fő kihívása. Az antropogén környezeti változások értelmezéséhez szükséges a természetes háttérfolyamatok megismerése, ami a földi környezet földtörténeti léptékű vizsgálatával lehetséges. A szükséges információk földtani folyamatok (pl. mállás intenzitás, üledékképződés dinamika) eredményeként „kódolódnak” a geológiai rekordban, ami többnyire tengeri üledékes rétegsorok anyagában válik vizsgálhatóvá. Az említett folyamategyüttes fontos szereplői az agyagásványok, amelyek (bizonyos előfeltételek esetén) érzékeny hordozói a kémiai mállás megváltozásában testet öltő, földtörténeti időskálán értelmezhető környezetváltozásoknak. Az előadás áttekintő jelleggel és konkrét esettanulmányok segítségével mutatja be az őskörnyezet kutatásának eszközeit, különös tekintettel az agyagásványokra, alkalmazásuk lehetőségeire és korlátaira.

Tölgyesi Csaba: Ökovoltaikus parkok a zöld energia és a természetvédelem szolgálatában

A klímaváltozás lassítása érdekében az energiaszektor zöld átállása fontos feladat, mely a jelenlegi trendek szerint a napenergia széles körben való felhasználásával fog megvalósulni. Minden megújuló energiaforrásnak vannak hátulütői, mely a napenergia esetén a nagy területigény. Fotovoltaikus panelek jelentős mennyiségben kerülnek a talajra, több hektáros naperőművek formájában. Ezek exponenciális terjedésével a napenergia egy új földhasználati formává nőtte ki magát globálisan és hazánkban is, így verseng a földterületért az egyéb felhasználásokkal, különösen a mezőgazdasággal, erdészettel, a természetmegőrzéssel és élőhely-helyreállítással. Utóbbira szolgálhat kompromisszumos megoldásnak, ha intenzíven kezelt, degradált növényzet helyett jól megtervezett, őshonos fajokból álló, ún. ökovoltaikus parkokat hozunk létre. Hazánkban elsőként kutatócsoportunk alakított ki három ilyen parkot, melyekbe 52 őshonos, jó kompetíciós képességű (magasra növő gyomokat kiszorító), de alacsony termetű virágos növényfajt telepítettünk. Első évben tapasztaltuk, hogy a degradált, kontroll napelemparkrészekhez képest nagyobb lett a természetvédelmi szempontból értékes növények fajszáma és borítása és a hozzájuk köthető beporzó rovar-mennyiség. Második évben több helyen a vetett fajok váltak dominánssá, és ugyan az érintetlen ősgyepek, melyeket referenciának használtunk, fajgazdagságát nem érik el, mégis a megelőző állapotokhoz képest biodiverz oázisok alakultak ki. Az alacsonyabb növényzet miatt kevesebb kaszálást és herbicides kezelést igényelnek, így természetvédelmi szempontból is kívánatos az ökovoltaikus koncepció, és költséghatékonyabbá teszi a parkok fenntartását. E működőképes üzleti modell szélesebb körben való elterjesztése minden résztvevő számára előnyös.

Maák István Elek: A szociális szerveződés jellegzetességei hangyáknál

A szociális életmód egyik nagy előnye a munkamegosztás következményeként jelentkező megnövekedett forráskiaknázási és feladatvégzési hatékonyság. Ez számos kollektív viselkedés megjelenésével válik lehetővé, melyeket központi irányítás hiányában az egyedek közötti interakció eredményez úgy egyéni, mint kolónia szinten. Ezen viselkedések jelentős hatással lehetnek a fitneszre, így megjelenésüket az eltérő környezeti feltételek mellett számos más tényező is befolyásolhatja, mint a csoport összetétele és a csoportot alkotó egyedek személyisége. Továbbra sem világos azonban, hogy milyen kapcsolat van az egyéni és a kollektív viselkedések között. Ennek köszönhetően az euszociális rovarok ideális modelljei lehetnek a kooperatív egyedek kaszt- vagy kolóniaszintű viselkedésének tanulmányozására. Ezt számos különleges viselkedés jelenléte is elősegíti, mint a folyékony táplálék fészekbe szállítását lehetővé tevő eszközhasználat. Előadásomban ezen viselkedésekkel kapcsolatos vizsgálataink eredményeit szeretném bemutatni, amely érinti az eltérő környezeti feltételek hatásait a dolgozók és a kolónia személyiségére, az egyedi személyiség szerepét az eszközhasználat során jelentkező munkamegosztásra, valamint hogy a csoportot alkotó egyedek közötti különbségek hogyan befolyásolják a csoport sikerességét. Ezen euszociális csoport különböző szinteken jelentkező hatékony szerveződési mechanizmusainak tisztázása lehetővé teszi a hangyák sikerességének mélyebb megértését és esetleges alkalmazását különböző helyzetek megoldására