Szekernyés János: Temesvár kövei - Préselt virágszirmok az Erzsébetvárosból
SZEKERNYÉS JÁNOS
TEMESVÁR KÖVEI
PRÉSELT VIRÁGSZIRMOK AZ ERZSÉBETVÁROSBÓL
című könyvének bemutatója
Szekernyés János művészeti író, helytörténész legújabb könyve Temesvár legrégebbi, napjainkban is létező és tovább terebélyesedő külnegyedének, a kertek és parkok zöldítette Erzsébetvárosnak a múltját és jelenét vázolja fel, tekinti át szubjektív látószögből, egyéni megközelítésben és értelmezésben. A Béga-parti város legidősebb negyede, ugyanakkor a Bánság fővárosa legfiatalabb, a legdinamikusabban élő és fejlődő fertályának számít. Városképét és szellemiségét a hagyományok ápolása és a korszerűség iránti hatványozott fogékonyság avatta és teszi jellegzetessé, specifikussá. Megvalósította és céltudatosan, rendkívül eredményesen tovább erősíti a tradíció és a korszerűség, a modernizáció szimbiózisát.
A tanyabokrokból a várfalakon kívül formálódott külnegyedet hivatalosan is Majoroknak hívták 1896-ig, amikor átbérmálták I. Ferenc József császár és király hitvesének nevére. Területe nagyobb részén intenzív mezőgazdálkodás, állattenyésztés és kertészkedés folyt a közelmúltig. Családi házak jelentek meg, nőttek ki egymástól jókora távolságra a Béga-csatorna balpartján alakulgató városrészben, amelyben évtizedeken át az elemi iskolák szerény hajlékait leszámítva egyetlen középület sem állt.
Gyökeresen megváltozott a helyzet a 20. század elejétől, derekától kezdve. Az Erzsébetváros napjainkban a Bánság fővárosában az oktatás, a tudomány és a kutatás legfőbb gócának, erőteljes bástyájának számít. Az 1920-ban alapított Temesvári Műegyetem központi pavilonját, étkezdéjét és kollégiumát az Erzsébetvárosban, a korábbi labdarúgó pálya helyére építették fel 1928-ban. Az 1950-es években ugyancsak az Erzsébetvárosban került tető alá a Temesvári Tudományegyetem első épületszárnya, hogy aztán később kiegészüljön a Hans Fackelmann (1933–1979) műépítész tervezte több szintes központi tömbbel, amelyhez utoljára – pár esztendős késéssel – az egyetemi könyvtárat is hozzáragasztották. Az épületegyüttes belső udvarain neves tudósok, feltalálók, gondolkodók mellszobrai sorakoznak. Közöttük a magyar matematikus, Bolyai János Vetró Artúr szobrászművész megmintázta büsztje. Az 1960-70-es és 1980-as években kiépült a műegyetem gépészeti kara újabb épületeinek nagy kiterjedésű negyede. Közelében emelkedik a Román Akadémia temesvári kutatóbázisának székháza. Erzsébetvárosban fejti ki áldásos tevékenységét a Közegészségi Intézet, a csillagvizsgáló valamint szeizmológiai központ.
Sok kutatónak, egyetemi oktatónak, mérnöknek, vezető értelmiséginek nemcsak a munkahelye, hanem otthona is az Erzsébetvárosban található.
A könyvet bemutatják:
Borsi-Kálmán Béla történész, műfordító, az MTA doktora,
a kiadó részéről Szabó Zsolt irodalomtörténész, a Kolozsvári Művelődés Egyesület elnök
szervezi: SZAB Művészeti Szb.
kapcsolattartó: Aranyi Sándor, a Szb. elnöke - e-mail: aranyis.49@gmail.com
A rendezvény meghívója ide kattintva megtekinthető.