Magyar tudományos akadémia

Szegedi területi bizottsága

Az ember és a természet

Konferencia
14:00

MTA SZAB Neveléstudományi - Pszichológiai Szakbizottság

Szociális képességek munkabizottsága

Az ember és a természet c. konferencia

 

Időpont: 2021. április 14. 14 óra (szerda)

Helyszín: online, Zoom-on keresztül:

https://zoom.us/j/99820790873?pwd=dXRJZ1JNZW1DQ2lxckpHOXRpWWw0dz09

Meeting ID: 998 2079 0873

Passcode: 145808

Üléselnök:

Dr. Hekáné Dr. Szondi Ildikó PhD munkabizottság elnöke

 

Megnyitó: Prof. Dr. Szalay István C.Sc.- egyetemi tanár, matematikus

14:00 – 14:40:Dr. Ottlecz Anna PhD.- Patofiziologus

Az ember és természet közötti kapcsolat és annak befolyása az egészségre

14:40 – 15:20: Dr. Diószegi Szabó Pál PhD. - SZTE-ÁJTK, tud. mtsa Szegedi ÍrókTársasága elnöke, a Magyar Írószövetség tagja

Égi harmóniáim

15:20 - 16:00: Dobó Mariann - tanácsadó, pszichológus

Az emberi természet és természetes környezete.

16:00 - 16:40: Prof. Dr. habil Szabó TiborC.Sc. egyetemi tanár, filozófus politológus, festő, grafikus

A természet és az ember kapcsolata

16:40 – 17:20: Dr. Bogoly József Ágoston C.Sc.- irodalomtörténész és kultúrakutató

A szociális képesség- és egészségfejlesztés stíluskommunikációs értéklánca. 

Kapcsolattartó: Dr. Baloghné Baricz Valéria munkabizottság titkára

e-mail:bvm8@t-online.hu, mobil: 06/20/474-2720

 

Dr. Ottlecz Anna PhD. :Az ember és természet közötti kapcsolat és annak

befolyása az egészségre

 Az elmúlt évszázad során a kutatás egyre inkább az emberi természet megértésére irányult, és feltárta az emberek sokféle kapcsolatát a természeti környezettel. A városiasodás (urbanizáció) előrehaladásával az élettereinkből kezd teljesen kiszorulni a természetes környezet, pedig mélyen belül bennünk lakozik a természet közelségére való törekvés, amit E. O. Wilson (1984) amerikai biológus biofíliánaknevez. Ez egy belénk kódolt, veleszületett igény és érzelmi vonzódás az élet és más élőlények iránt.Kiértékelő tudományágak mint evolúciós biológia, szociálökonomia, evolúciós pszichológia és környezetvédelem témakörök együttesen próbálják igazán megismerni az ember és természet kapcsolatának részleteit, megérteni a természet behatásainak fontosságát az emberi jólét, egészség számára. Mindezek fontos információkat juttatnak az orvostudomány számára is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az „egészséget” egyszerűen az emberiség fizikai, társadalmi és mentális jólétének határozta meg. A Föld lakosságának 55%-a él városokban, metropoliszokban, melyeknek kétségtelen előnyeit és ugyanakkor emberi életekre kifejtett hátrányait körvonalazza az előadás anyaga. Konklúzió: a) a nagyvárosi élet bizonyos vitathatatlan előnyök mellett jóval több emberéletet követel mint a föld összes természeti katasztrófája együttvéve; b) a természettel való közvetlen kapcsolat nemcsak érzelmileg van jó hatással a szemlélőre, hanem hozzájárul a testi jó közérzetéhez, mivel hatásosan csökkenti a modernkori megbetegedések számát. A járvány korlátozza az emberek közti mozgásteret, kapcsolatokat, viszont kinyitotta a természetre nyíló  kaput, arra szabad az út!

 Dr. Diószegi Szabó Pál PhD.: Égi harmóniáim

 A természeti törvények nemcsak az Univerzumban hatnak, hanem –annak részeként– az emberi motivációinkat is áthatja. Az előadás a verseken keresztül közelít egyfajta személyes és poétikai kozmikus harmóniához. Bemutatja azokat a motívumokat, amelyek főleg a csillagokhoz, bolygókhoz és azok geometriai-matematikai-zenei rendjéhez igazodva adnak biztonságot, szabályszerűséget, rendet. A szerző az eddig megjelent köteteiből illusztrált példáin keresztül hozza szinkronba a személyes és a kozmikus struktúra iránti vágyat, amely az antikvitástól kezdve, a humanizmus kultúrtörténetén át, annyira emberi, és amely a Diószegi verseknek is alapvető Harmonia Caelestis-e.

 Dobó Mariann: Az emberi természet és természetes környezete.

Arra kerestem a választ, hogy: Mi lehet az ember alaptermészete? Jó az ember? Mik lehetnek az eredeti tulajdonságai, amelyek értékrendszerét alkotják?

 Tanulmányozva a reklámpszichológiát, a marketing szakemberek munkáját megfigyelhettem, hogy összekapcsolják az eladandó termékeket egy-egy alapvető emberi szükséglettel, igénnyel. Azért teszik ezt, hogy jó érzést váltsanak ki belőlünk a termékeik iránt. Ilyen volt egy reklámban például a egy kávéféle is, amit egy gyengéd, odafigyelő, intim párkapcsolati jelenettel, életstílussal kapcsolt össze az egyik forgalmazó marketingese. Egyértelműen kiderült számomra, hogy a reklámok fókuszba helyezik azokat a szükségleteinket, amelyek egy egészséges ember számára értéket jelentenek. Ezek szerint értékrendszerük részeit képviselik a következők: Igény a harmóniára a kapcsolatokban. Családra, gyermekek szeretetére. Igény a rendezettségre, szépségre. Környezetünk tisztaságára. Természet szeretetére, védelmére. Állatok szeretetére, védelmére. Mindezek fontos részei az életünknek. Ha alapvetően ilyen jellegű igényei, értékrendszere van egy egészséges embernek, akkor hol a probléma? Hiszen az előzőekből világosan kitűnik, hogy ott vannak az emberekben ezek az értékeket képviselő igények. De akkor mi okozhatja az elakadást, mi miatt nem tudnak mindezek az igények teljes mértékben kiteljesedni személyiségünk fejlődése során? Pszichológiai szempontból hogyan lehetne erre magyarázatot adni? Előadásom során ezekre a kérdésekre szeretnék választ adni.

Prof. Dr.habil Szabó Tibor C.Sc. : A természet és az ember kapcsolata

Ez a viszony kezdetben praktikus, gyakorlati jellegű volt. Az ember a természetben él, javait a természetből veszi: táplálkozik, lakik stb. Az első természet (a Föld vízzel, erdővel, sivataggal stb.) borított része korábban a maga „természetességében” volt jelen az ember számára. A kölcsönviszony természet és ember között kezdetben többé-kevésbé megfelelő volt. Ahogyan a nemzetköziesedés beindult, az ember egyre nagyobb területeket vont be tevékenységi körébe, uralma alá kezdte vonni a természeti erőforrásokat. Ez a viszony a reneszánszban erősödött fel, amikor az „ember került a világmindenség középpontjába”, s ezzel együtt – különösen az iparosítás idejétől kezdve – hatalmába is kerítette: úgy gondolta, hogy a természettel bármit megcsinálhat, ami az ő javát szolgálja. S megkezdődött a természeti környezet lerombolásának ma is tartó folyamata. Az ember a XX. század elejétől különösen gyorsan kezdett bele a globális erőforrások mérhetetlen kizsákmányolásába. Ennek az emberre nézve rendkívül negatív hatását csak későn, az 1970-es években ismerte fel. Mára pedig az ember sorsa a Föld nevű bolygón teljesen instabil lett. A krízis helyzet elméleti felismerése szükségessé tenné a globális politikai döntéshozóknak a hathatós beavatkozását a folyamat visszafordítása érdekében.

Dr. Bogoly József Ágoston C.Sc: A szociális képesség- és egészségfejlesztés stíluskommunikációs értéklánca.

 (Social Skill, Social Competence, Communication, Cultural Studies, Life Style, Mental Health)

Stílus, egészség, életminőség. Szociális képesség- és egészségkommunikáció. Milyen kulturális feltételrendszerei vannak az egészségtudatos életstílusnak? Milyen szociális képességek fejlesztése mozdítja elő az életstílus oktatás gyakorlatban megvalósuló sikerességét? Milyen mentalitási előzményeket tárhatunk fel, ha az egészségkommunikáció, a stíluskommunikáció és a szociális képességfejlesztés világát tanulmányozzuk? Milyen párbeszéd bontakozik ki az egészségkommunikáció a stíluskommunikáció és a szociális képességfejlesztés között? A test és a lélek egészsége és a formaadó szellemiséget közvetítő életstílus és a szociális képességek fejlesztése hogyan kommunikálható? A kulturális magatartási-viselkedési értékeinket hogyan nyilvánítja meg a stílus- és egészségkommunikáció és a szociális képességfejlesztő tevékenység? Bogoly József Ágoston előadásában ezekre a kérdésekre keresi a választ.

A kultúrakutatás területén, egy sajátos értékláncba szerveződve, az ember egészségtudatos fejlesztése, gyógyítása, az életmód és az egészségi kulturális szintek tanulmányozása során, az életstílusokban megnyilvánuló deviancia jelenségekre is kiterjed az érdeklődés. Család- és lelki egészség; család és devianciák: ezek a kutatási problémakörök is jelen vannak.

Bogoly József Ágoston előadásában a szociális képességek fejlesztése, az egészségfejlesztés, a viselkedésfejlesztés, az egészségtudatos életstílus kommunikációja, a stíluskommunikáció szerepének hangsúlyozása során foglalkozik az alábbi témakörökkel.

A mentálhigiénés problémák a lelkileg feldolgozatlan ellentmondások, a hiedelmek és a társadalmi-lelki interferenciák mentén keletkeznek. Stressz, társadalmi anómia, depresszió, melankólia. Az egyensúly elvesztése nyomán fellépő tünetek közül az önsorsrontó deviáns viselkedés gyakori.

Amikor a személyiség természetet átélni képes egységélménye megsérül, akkor

környezetkultúra fejlesztésre, hatékony egészségkommunikációra és életstílus fejlesztésre van szükség. Ezen a problémakörön belül az életmódszervező értékeket közvetítő stíluskommunikáció képességfejlesztő szerepe növekszik. A szociális képességfejlesztés, a viselkedésfejlesztés és az életstílus oktatás, az egészségkommunikációval karöltve, a helyzet orvoslásához hatékony hozzájárulást nyújt. Bogoly József Ágoston előadásában összefoglalja az egészségmegőrző életstílust közvetítő, szociális képességet és viselkedést fejlesztő stíluskommunikátor üzenetét.