Analóg ingerület átvitel az agy működésében: farmakológiai és klinikai aspektusok
16.00 óra – 103-104 előadóterem
Időpontváltozás!!!
- március 20. (kedd) – 16.00 óra – 103-104 előadóterem
Szerethető tudomány
Vizi E. Szilveszter (MD, PhD, DSc, MHAS, HonFBPhS, az MTA korábbi elnöke, a TIT t. elnöke,Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet MTA) előadása Analóg ingerület átvitel az agy működésében: farmakológiai és klinikai aspektusok címmel
A megismerés legfontosabb eszközéről, az emberi agyról még nagyon keveset tudunk. Ugyanakkor a civilizáció fejlődése, valamint az információs forradalom eredményeképpen ez a szervünk van legjobban terhelésnek kitéve. Ezzel van szoros összefüggésben, hogy az idegrendszeri megbetegedésekben, kóros lelki elváltozásokban (neurózis, szorongás, depresszió stb.) szenvedők száma világszerte állandóan növekszik. A XXI. század nagy kihívása egyrészt a különböző idegrendszeri és elmekórtani megbetegedések terápiájának megoldása, másrészt − de ez már nem csak orvos-biológiai szempontból, hanem filozófiai szempontból is fontos −, hogy választ tudjunk adni az agy és a tudat kapcsolatára.
A neurokémiai, farmakológiai és a funkcionális neuroanatómiai technikák robbanásszerű fejlődése az elmúlt évtizedekben folyamatosan változtatta meg az idegrendszerről és az agy működéséről vallott elképzeléseinket. Az agyban és a perifériás idegrendszerben a ma már tankönyvi adattá vált jelátviteli modell, a szinaptikus, digitális, igen-nem rendszerben működő és a másodpercek milliomod része alatt lezajló információáramlás mellett bebizonyosodott, hogy az idegsejteknek egymás közötti kommunikációjának van egy másik formája is, amire az analóg-rendszer elve a jellemző. Bebizonyítottuk, hogy az idegsejtek kémiai anyagok segítségével, az extracelluláris teret (agytérfogat 20-25%-a) felhasználva diffúzió révén nem-szinaptikus kapcsolatokat tudnak létrehozni, és ezzel extraszinaptikusan elhelyezkedő magas érzékenységűjelfogó fehérjéken,receptorokon, transzporterekenkeresztül sok millió idegsejtet tudnak tartósan befolyásolni. Agyunk ezen tulajdonságát valószínűleg filogenetikailag örököltük.
A nem-szinaptizálónoradrenerg, dopaminerg, szerotoninerg, kolinerg idegvégződésekből nagy mennyiségben felszabaduló kémiai ingerületátvivő anyagok vagy a nitrogén monoxid több száz mikrométer távolságra is diffúzióval eljutva másodpercekre, órákra neuronhálózatok és immunsejtek működését gátolni, illetve fokozni tudják.
A digitális és analóg rendszerek egymás melletti működése és kölcsönhatása a biztosíték, hogy nincskét egyformán működő agy a világon. A mai napig nem született két egyformán gondolkodó ember.
Ez az egyedi különbözőség, ez a másság, gondolataink, érzéseink egyedenként eltérő megformálása a világ fejlődésének igazi forrása. Ez az oka, hogy a világ elgépiesedése, Madách falanszterének víziója, Huxley Szép új világa, a mesterséges intelligenciával felruházott spielbergi robotok uralma nem valósulhat meg. Nem következhet be a világ történéseinek teljes dehumanizálódása.
szervezi: TIT, Közéleti Kávéház
elérhetőség: Dr. Szalay István, a Közéleti Kávéház kuratóriumának elnöke – e-mail: szalay@jgytf.u-szeged.hu