Időzavar: Asszimiláció és avagy autonómia c. konferencia

Üléselnök: Dr. habil Balogh Tibor D.Sc.

 

Program:

16.00-16.30 Jenei János - A globális nemzetközi migráció feminizációja

16.30-17.00 dr. Baloghné Baricz Valéria - Torlódó kultúrák; halmozódó ellentmondásos normák, értékek

17.00-17.30 Lénárt Anna - Az idő vonzásában

17.30-18.00 Fenyősi András - A női nem szerepe, helyzete és megítélése civilizációnk állandóan változó világában

 

Jenei János - A globális nemzetközi migráció feminizációja

A globalizált világunkban zajló nemzetközi migrációban egyre nagyobb arányban jelennek meg a nők, aminek következménye, hogy a társadalmi nem (gender) fogalma folyamatosan egyre jobban a migrációval kapcsolatos kutatások középpontjába kerül. Az 1960-as évekig a migrációval kapcsolatos elemzések nem tartalmaztak adatokat nemek szerinti bontásban, a kutatásokban a nők még nem jelentek meg, mint a nemzetközi vándorlással kapcsolatos önálló döntéshozók. Korábban a nők a családfő/férj mellett főként, mint passzív követőként vettek részt a transznacionális vándorlási folyamatokban. A nők passzív követő magatartásformája a migrációval kapcsolatos adatgyűjtések módszertanában is megnyilvánult, a nők statisztikailag a „migráns és családja” kategóriájába estek, önállóan nem jelentek meg. Az egész világra kiterjedő folyamatos vándorlás szétrobbantotta a családok tradicionális kereteit létrehozva a transznacionális családokat megváltoztatva a családokon belüli nemi szerepeket, a transznacionális apaság mellett egyre nagyobb a transznacionális anyák létszáma.

 

dr. Baloghné Baricz Valéria - Torlódó kultúrák; halmozódó ellentmondásos normák, értékek

Az európai értékrend - Spenglert parafrazálva - a vége felé sodródik: az iszlám kultúra rátorlódik folyamatosan, s a megoldás egyfajta kompromisszumként tételezhető – a hagyomány próbálja megőrizni magát, identitását, másrészt egy kölcsönös asszimiláció sodrában fogadja el (legalább bizonyos mértékig) az iszlám sajátosságait.

Véleményem szerint a migránsok csoportosíthatók, különböző kategóriákba sorolhatók. Migráns lehet az

a)        aki életét mentendő hagyja el hazáját;

b)       aki hite, vallása, hagyományai, szokásai terjesztése kedvéért merényleteket követ el, erőszakoskodik, saját küldetésének késztetése által (őket gyakorta „az inga visszaleng” minősítéssel lehetne illetni: a volt gyarmatosítók eljárásait is kompenzálják tetteikkel;

c)        a „jobban élés” sarkallja őket (tipikusan bármiféle vallási, politikai implikációk nélkül). Róluk írhatta József Attila

„Múltunk mind össze van torlódva

s int szorongó kivándorlókra,

ránk is úgy vár az új világ.”

Magyarországot egyre többen hagyják el, az a paradox helyzet állt elő, hogy védekezünk a migránsok ellen, legalább a b) csoportba sorolhatók ellen, ugyanakkor szemforgató módon hallgatunk arról, hogy mi magunk „gyártunk” migránsokat.

De hogyan is mutatkozik meg mindez a nők esetében?

Ami specifikusan a nőket illeti: a nők hosszú ideje folytatják harcukat a különböző társadalmi korokban. Egyenjogúságért vívott harc pl. az oktatásban való résvételért, vezető állásban szerephez jutás, azonos végzettségért azonos bér, beleszólás a politikába.

Koronként más-más problémákkal szembesültek a nők, ma talán nem is kizárólag az egyenjogúság, hanem identitásuk megőrzése a cél.

Kell-e változtatni, alkalmazkodni a megváltozott világhoz? Új világ értékeit elfogadni, vagy elutasítani –hiszen minden kultúrának vannak értékei, amit tudomásul kell venni, akár tetszik, akár nem.

A nők szerepe  más szemléletmódba kell hogy folytatódjék. Új elvárások, kihívások előtt áll a mai generáció.

Európában különösen szűkül a hasznosítható terület, a környezeti hatások miatt, a munkaerő piacon é. í. t. A megosztó válhat közelítővé egy okos asszimiláció processzusának kölcsönös realitását belátva, felismerve a kikerülhetetlen kényszert: gondoljunk csak - többek között- az ijesztő vízhiányra, a szárazságra, a termőföld beszűkölésére.

 

Lénárt Anna - Az idő vonzásában

Amikor 1857. március 8-án New York utcáin megjelent a sok elégedetlen textiliparban dolgozó nő, azt követelve, hogy javítsák munkafeltételeiket és magasabb fizetést kapjanak, senki sem gondolta, hogy ezzel a tettükkel elindítanak egy új mozgalmat. Tüntettek a nők az elismerésért, a megbecsülésért és a tiszteletért. A férfiakkal azonos jogokért és lehetőségekért küzdöttek. Azóta eltelt százhatvan év, de vajon a nők azt kapták, amiért harcoltak? Ha szétnézünk a világban, akkor láthatjuk, hogy nagyon sok ország van, ahol a nők helyzete nem sokat javult az elmúlt évszázadokhoz képest. Amikor konferenciánk címét olvastam: Időzavar: Asszimiláció és avagy autonómia – elgondolkodtam. Most tekintsünk el a szavak eredeti jelentésétől. A nők társadalmi, politikai, szociológiai helyzetét képzeljük a szavak mögé. Az idő szakrális természete sok embernek gondot okoz, de az embereken túl magában a társadalomban is frusztrációt vált ki. Az időzavar nemzetközileg is megnyilvánul…

 

Fenyősi András - A női nem szerepe, helyzete és megítélése civilizációnk állandóan változó világában

Nemek közti különbségek, legyen szó megítélésről, szerepkörről, jogi státuszról, mindig is voltak az emberiség története során. Az évezredek alatt azonban sokat változott a nők helyzete. Hosszú időn keresztül a nők jelentették az emberi csoportok, törzsek életében az összefogó erőt, a vezető szerepet is ők töltötték be. A technológia fejlődése aztán a patriarchális rendszer felé vitte a társadalmakat, természetesen időben és térben más és más mértékben, illetve módon.

A nők mai helyzete, leginkább a görög-római kultúrkörön nyugvó társadalmakban a 19. század végén és 20. század elején meginduló egyenjogúsági mozgalmak sikeres fellépésének eredményeként többé-kevésbé normalizálódott. Vannak még kérdések, megoldásra váró problémák, de hogy ezekre mikor és milyen válaszokat ad majd a világ, az még a jövő zenéje.

 

szervezi: SZAB Neveléstudományi Szb. A nők helyzete Mb.

kapcsolattartó: Dr. Baloghné Baricz Valéria, a Mb. elnöke – e-mail: bvm8@t-online.hu