A Magyar Tudományos Akadémia a tudomány hatékonysága és regionális súlyának növelése érdekében 1961-től kezdte meg a területi bizottságok országos hálózatának kialakítását. Az MTA Elnöksége 1969-ben másodikként létesítette a Pécsi Akadémiai Bizottságot a dél-dunántúli régió tudományos életének összefogására, koordinálására.
A PAB, mint a régió szellemi közéletének fóruma fontos szerepet vállal a térség tudományos bázisainak megerősítésében, a tudomány iránt érdeklődők, annak művelésével foglalkozó szakemberek aktivizálásában.
E célkitűzésének megfelelően Baranyában, Somogyban, Tolnában és Zala megyében együttesen mintegy 1500 tudós és kutató vállal aktív tudományos közéleti szerepet a PAB működési területén, szakbizottságaiban és munkabizottságaiban. Az Akadémiai Bizottság fontosnak tartja, hogy ezek a szakemberek fórumot kapjanak a régióban és saját tudományos közéleti tevékenységük kibontakoztatására kapcsolatot találjanak a Magyar Tudományos Akadémiához és így a lehetőségekhez mérten minél hatékonyabban működjenek közre a Dél-Dunántúl fejlesztésében. Ezzel a szellemi potenciállal igyekszik a PAB betölteni katalizátor szerepét a Dél-Dunántúlon.
Az Akadémiai Bizottság kiterjedt pályázati rendszerével is igyekszik élénkíteni működési területének szellemi életét.
Feladatainak megvalósítását segíti kitűnően felszerelt központja, a PAB Székháza, az 1884-ben épült Vasváry-Villa.