A Pécsi Akadémiai Bizottság az országos megnyitót követően 2023. november 6-án tartotta ünnepi nyitó eseményét az idei „Tudomány: válaszok a globális kihívásokra” c. mottóval meghirdetett Magyar Tudomány Ünnepe 2023 kapcsán.

A ünnepi rendezvényen a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége részéről Kollár László Péter főtitkár úr vett részt, aki egy kiváló zenei felvezető előadást követően köszöntötte a programot, a résztvevőket. Főtitkár úr üdvözlő gondolatait Vörösmarti egyik verse Palesztinára utaló soraival indította, s Navid Kermani író hitről és az élet alapvető kérdéseiről szóló könyve mondanivalójával folytatta. Főtitkár úr hangsúlyozta, az MTA a körülöttünk jelenleg zajló háborúkat elítélte. Kermani szerint ha gyökereinket feladatnak tekintjük, az kötelességet ró ránk, nem korlátozza nyitottságunkat, mindez segítheti gondolkodásunkat.      

Főtitkár úr párhuzamot lát e gondolatsor és a magyar tudomány között. Nyitottság, másoktól tanulni, máshol tudást szerezni és azt beépíteni aztán a saját munkába, a saját nemzeti közösségbe.

A tudományt az áltudománytól nem az különbözteti meg, hogy igaza van, hanem az hogy nemzetközileg elismert tudományos módszert alkalmaz. A tudomány nem tévedhetetlen, a tudósok a politikának nem azt sugalmazza, hogy mit kell tenni, hanem, ha ezt teszi, ez lesz a következménye. A társadalom a tudományba kell hogy megbízzon, az orvos, a tanár, a kutató kell, hogy fókuszban legyen. Az Akadémia ennek okán a legutóbb megjelenő predátor jelenség ellen lép fel, hiszen az MTA alapításától fogva felvállalta, hogy a nemzet tanácsadója legyen.

Főtitkár úr Széchenyi István gondolatára hívta fel a figyelmet: „...az ifjúság nevelése tökéletes kell, hogy legyen…”

Főtitkár úr a maga és az Akadémia vezetése nevében tisztelete és megbecsülése kifejezését adta mindenkinek, aki a régió tudományos fellendítésén dolgozik. Különösen méltó az a törekvés a PAB szintjén, hogy a kutatók, a tudósok megszólítják a fiatalokat, a középiskolásokat, sőt még az általános iskolásokat is a tudomány szeretetére hívva őket. Ilyen lehetőség a Diákok a PAB-on programsor. A Magyar Tudomány Ünnepe feladat és kötelesség is egyben, de a mi fontosabb újra és újra felkínált lehetőség is.  

Feladat és kötelesség  megmutassuk egymásnak és a társadalomnak a tudomány értékeit a társadalom égető kérdéseire adott válaszait, adott esetben a válaszok keresésének nehézségeit, a kutatás során megtapasztalható szépséget és harmóniát.

Főtitkár úr megköszönte a Pécsi Akadémia Bizottság korábbi és jelenlegi tagjainak a tudományért tett munkáját.

 

Miseta Attila a Pécsi Tudományegyetem rektora Apáczai Csere Jánost idézve köszöntötte az egybegyűlteket: „Tudomány felső polcára nem hág az, aki a múló idővel nem él.” Rektor úr szerint a régiónkban komoly eredmények születtek, születnek. Pécs városában az Akadémia és az Egyetem vállvetve halad előre. Közös erőforrások felhasználásával lehet eredményes a tudományos közösségünk. Nem tehát a ’falak ereje’, hanem a kutatók, oktatók ereje, munkája az igazán meghatározó. S itt a kapcsolatrendszer fontossága is előtérbe kerül, sőt a személyes kapcsolatépítés fontossága, erősítése elengedhetetlen.

Rektor úr hangsúlyozta a helyes megoldások keresése a tudósok feladata. S ezek megfelelő módon legyenek kommunikálva a döntéshozók irányába. Reményét fejezte ki, hogy az Egyetem együtt az Akadémiával előrébb tudja lendíteni a tudomány szekerét. A két újdonsült  magyar Nobel-díjas példáján elgondolkodva Rektor úr megállapította, tehetség van országunkban, de talán a tehetség gondozásáért többet, sokkal többet lehetne tennünk. A feladatok adottak, amelyhez a Magyar Tudomány Ünnepe is hozzá tud tenni.

 

Kovács L. Gábor a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke ünnepi gondolatkörét a tudomány értelmezésével kezdte; köztudottan a tudomány a világ megismerését szolgáló lehetőség, tevékenység ezeknek a rendszerezett eszmevilágát, gondolati rendszerét jelenti.

3 történelmi esemény közös fókuszpontjában vagyunk, ez teszi lehetővé, hogy itt most ünnepeljünk.

Az első történés az a XIV. században Orbán pápa engedélye a Pécsett induló studium generale ügyében, egyetem létrehozása. E mozzanat végig kísérte Pécs történelmét és így 100 évvel ezelőttre alakult ki az az egyetem, amely ma is él és működik. A második sík a Széchenyi István által indított Akadémia létrehozása, melynek 200 éves alapítását bő egy év múlva fogjuk ünnepelni remélve méltó körülmények között. A harmadik sík pedig már nem országos, de számunkra mégis fontos, az, hogy létrejöttek a területi bizottságok vidéken, s így 1969-ben másodikként a Pécsi Akadémiai Bizottság is megalakulhatott. Elődeinknek is köszönhetjük, hogy jelenleg is élő aktív testület a PAB, 1500 fő aktívan részt, vállal tudományos tevékenységet a bizottságban. E hármas síkon gondolkodva érthetjük meg szerepünket, létünket látva, hogy bizottságunk tudja az Akadémia filozófiáját a helyi nyelvre lefordítani, adaptálni, s visszafelé hatóan pedig a helyben, az egyetemek szférájában keletkezett értékeket az Akadémia, s így a társadalom irányába közvetíteni. Elnök úr kívánta, hogy ezen ünnepség is az említett tevékenységet szolgálja.

 

 

A Pécsi Akadémiai Bizottság évente általában egy alkalommal adja át díjait, kívánja elismerni a régió kutatóinak, oktatóinak kiemelkedő munkáját, a PAB tagjainak tudományos tevékenységét. Ezen alkalomra idén is a Magyar Tudomány Ünnepe nyújtott lehetőséget. A PAB elnökség a tudományos teljesítmény és a PAB életében való aktivitás figyelembevételével hozta meg döntését a díjazottakról.

 A díjakat Kovács L. Gábor akadémikus úr, a PAB elnöke adta át.

 

2023-ban a PAB legmagasabb díját, a PAB Ezüst Plakettjét FONT MÁRTA professzor asszony kapta.

Font Márta életútjának döntő része Pécs városához kötődik. Itt született 1952. április 28-án, általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. Ezután közel másfél évtizedes szegedi kitérő következett. 1970–1975 közt a József Attila Tudományegyetem történelem-orosz szakos hallgatója, majd később oktatója volt, ugyanis az egyetem Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékén kapott tanársegédi állást.

1983-ban tért vissza szülővárosába, s a Pécsett meginduló egyetemi tanárképzés egyik alapítója lett, az akkor még Tanárképző Karnak nevezett szervezeti egység Történelem Tanszékén. Szakmai karrierje ettől kezdve szorosan egybefonódik a pécsi egyetemi történészképzés és a későbbi bölcsészkar történetével.

Font Márta már kezdettől fogva nemcsak az oktatásból vette ki aktívan a részét, hanem a hallgatói tudományszervezésből is: sokáig ő volt a történész Tudományos Diákkört koordináló oktató. Tehetséggondozó tevékenységét jól jelzi, hogy egykori tanítványai közül ma már többen kollégái a Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéken, melynek 1995–2017 közt megszakítás nélkül a vezetője volt, 2020-tól professor emerita: e terén végzett kimagasló munkájának köszönhetően e tanszék a Történettudományi Intézet legmagasabb minősítettséggel rendelkező egysége lett.

Az irányítása alatt működő tanszék felfejlesztése mellett természetesen nem feledkezhetünk meg tudományos, valamint országos tudományszervezői tevékenységéről sem, továbbá kari, egyetemi és akadémiai megbízatásairól. 1990-ben szerzett kandidátusi címet, 1997-ben habilitált, 1998-ban pedig egyetemi tanári kinevezést kapott. Az MTA doktora címet 2003-ban nyerte el.

Számos monográfiát publikált az Árpád-kori magyar történelem, a Kijevi Rusz és a „Köztes –Európának nevezett” régió korai történetének tárgykörében magyar, orosz, angol és német nyelven. Imponáló mennyiségű tanulmányt jegyez rangos külföldi kiadványokban, nemzetközi konferenciák, szimpóziumok meghívott előadója. Két ízben elnyerte a jogot akadémiai kutatócsoport vezetésére, továbbá másfél évtizede programvezetője A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak 900–1700 közt című doktori programnak.

Font Márta a kari és az egyetemi közélet aktív tagja volt évtizedeken át, számos fontos megbízatása közül kiemelendő, hogy 1998–2005 között a (J)PTE Bölcsészettudományi Karának dékánja volt, 2007–2010 között pedig az egyetem általános és oktatási rektorhelyettesi teendőit látta el, továbbá alapítója, majd 2014–2017 között vezetője volt a PTE Tanárképző Központjának.

Font professzornő ugyanakkor meghatározó személyisége a régió és az ország tudományos fórumainak és tudományos minősítő testületeinek. Számos választott pozíciója közül csak a legfontosabbakat megemlítve: az MTA PAB II. Filozófia-, Történettudomány- és Néprajztudományok Szakbizottság elnöke volt 1996–2014 közt, 2017-től pedig a PAB alelnöke; alelnöke volt a Magyar Akkreditációs Bizottság Bölcsészettudományi Bizottságának, jelenleg az MTA Történettudományi Bizottságának egyik alelnöke; ugyancsak alelnöke a Magyar–Orosz Történész Vegyesbizottságnak.

Tudományos tevékenységét olyan rangos elismerések fémjelzik, mint a Széchenyi Professzori Ösztöndíj, különösképpen pedig az, hogy 2002-ben a mainzi Akademie der Wissenschaften und Literatur levelező tagjai közé választotta.

A Bölcsészettudományi Kar érdekében végzett kiemelkedő munkájáért 2012-ben megkapta a Pro Facultate kitüntetést, 2013-ban pedig kimagasló tudományos és közéleti munkásságért a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje (Polgári Tagozat) elismerésben részesült, 2014-ben Pécs megyei jogú város Pro civitate kitüntetésben részesítette. 2021-ben pedig a Pécsi Tudományegyetemért végzett áldozatos tevékenységéért Nagy Lajos Király-díjban részesült.

PAB Zsolnay Tudományos Díj

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és a PAB évtizedekkel ezelőtt megállapodást kötött arról, hogy a Zsolnay Gyár egy olyan tudományos díjat alapít, amelyet a PAB ítél oda évente egyszer egy kutató számára a Magyar Tudomány Ünnepén. A díjat a PAB régiójában dolgozó kutató kaphatja, aki tudományos és szervező munkájával a térség fejlesztésének elősegítésében kiemelkedő eredményt ért el. A díj 26. alkalommal került átadásra.

A PAB Elnökségének döntése alapján a díjat 2023-ban ORBÁN JOLÁN professzor asszony kapta.

Orbán Jolán a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar professzora. Kiváló kutató és szenvedélyes tanár. Alighanem az intézmény egyik legnépszerűbb oktatója. Egy tudós nagyságát szokás mérni publikációinak, az azokra adott magyar és nemzetközi hivatkozások számával. Nagy divatja lett ennek manapság egyetemi körökben. A Magyar Tudományos Művek Tára, vagy a Doktori.hu azonban nem mutat teljes képet. Orbán Jolán professzorasszony valódi tanárszemélyiség. Mestere az irodalomelméletnek, a filozófiának, művészetelméletnek, de mestere a tudás közvetítésének is. Mestertanár. Erről egyébként papírja is van. Még a múlt évezredben kapta, azóta tanítványainak száma megsokszorozódott. Magyar és külföldi egyetemeken tanítanak, kutatnak, kiváló tanárok általános és középiskolákban, de neves szerkesztők, díjakkal kitüntetett művészek és kulturális szakemberek is vannak köztük szép számmal. Bizonyára mindannyian másként fogalmaznák meg, mit is tanultak Mesterüktől, de egy valamiben egyetértenének: Orbán Jolán nyitottsága a világra, alázata a megismerés, a tudomány iránt, az a megfellebbezhetetlen tisztelet, amivel a világban fellelhető egyedihez és a sokféleséghez fordul, mint az elvetendő magok, mindannyiunkban kicsíráznak, akik olvassuk, hallgatjuk őt.

Hogy miből fakad személyiségének, világlátásának nyitottsága? Életrajzírói majd megfejtik. Erdélyi gyökerei, európai és tengerentúli egyetemeken szerzett tapasztalatai, azok a világhírű tudósok, például Jacques Derrida, valamint Richard Rorty, akiktől tanult, s akiket ő Mestereiként szokott emlegetni, jó eséllyel okolhatók ezért.

Van ugyanakkor, amit nem lehet másoktól megtanulni, ami a személyiségből fakad. Aki ismeri Orbán Jolán professzor asszonyt, követi igen széles horizontba ágyazott tudományos, kulturális és közéleti munkásságát, megtapasztalhatta vitalitását. Orbán Jolán professzor asszony kiapadhatatlan erőforrásokkal rendelkezik. Mindegy, hogy tanulmányt ír, előadást tart, kiállítást vagy konferenciát szervez, tárlatvezet vagy interjút ad, olyan energiákat szabadít fel, melyekből részesedni egyszerre öröm és megtiszteltetés.

Professzor Asszony 1996 óta vezeti a Nyelv- és Irodalomtudományok Szakbizottságán belül az Irodalomelméleti Munkabizottságot egy-egy ciklus megszakítással. A szakbizottságot elnökként 2008-2014 között irányította, szervezte, s ekkor a PAB szűkebb bizottságának is taja volt. Jelenleg is az Irodalomelméleti Munkabizottság elnöke, a PAB Tudós Klub elnökségi tagja.

Munkásságát fémjelzi:

- Az irodalomtudomány műhelyei könyvbemutató sorozat szervezése, 2009 óta

- 17 témavezetett doktori hallgató, ebből 9 már védett

- 2023 április Diaszpóra, Határtalan közösségek

- számos magyar, nemzetközi és külföldi konferencia szervezője, társszervezője, köztük a 2006 óta minden évben megrendezésre kerülő Jacques Derrida emlékkonferencia-sorozat

- fotóiből kiállítás: 2022. szept. 25. — október 17-ig kiállítás Gebauer Galéria. Orbán Jolán Fotógrammák c. kiállítása

 

A kiemelkedő tudományszervező tevékenység elismeréseként a PAB alapítványa, a Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány Tudományszervezési díjat adományozott HÁMOS GÁBOR munkabizottsági elnök úr részére.

Hámos Gábor okleveles geológus-geomorfológus 1984-től., azaz közel 40 éve a MÉV (Mecseki Ércbányászati Vállalat) és utódvállalata (MECSEKÉRC Zrt.) földtani munkájának meghatározó egyénisége, sikereinek kiemelkedő munkabírású kovácsa.

1984-89. években az uránbányászat távlati tervezésében (un. VI. üzem), földtani kutatásában vett részt, elsősorban a mélyfúrások földtani dokumentálásában, tervezésében és a szelvények, térképek földtani szerkesztésében. Ezenkívül egyéb földtani szerkezet- és vízkutató fúrások földtani feldolgozásában is közreműködött.

1989-től részt vett, mint meghatározó egyéniség, a Bodai Agyagkő Formáció vizsgálatában. A felszíni mélyfúrások (BAT-4, -5), majd 1990-től az uránbánya IV. üzemi légaknájából kihajtott Alfa kutatóvágat (742 m hosszban) és 1994-től az ebből kiágazó Alfa-1 kutatóvágat (520 m hosszban) földtani dokumentálását, komplex, több szakmai terület szoros együttműködését igénylő, összetett tervezési, kivitelezési és koordinációs tevékenységét végezte.

A ’90-es évek végén kiemelkedő érdeme van a MÉV által mélyített magfúrások (közel 1 millió fm) maganyagának rendezésében és az értékes információk utókor számára elérhető formájú megőrzésében.

Nagy szakmai tapasztalatát létesítendő tavak környezetének földtani, talajmechanikai értékelésében, ivóvízbázisok és vízfeltárási lehetőségek földtani-vízföldtani környezetének jellemzésében, ásványi nyersanyagok (homok, agyag, mészkő, homokkő stb.) rekultivációs célú felhasználásának földtani, ásvány-kőzettani vizsgálataiban a rá jellemző alapossággal hasznosította.

Mint földtani szakember (és mint munkahelyi vezető) a radioaktív hulladékok potenciális befogadó képződményeinek földtani kutatásában a már említett (és azóta folytatódó) BAF kutatáson túl jelentős szerepet vállalt és vállal a Mórágyi-rög területén Bátaapáti környezetében folytatott felszíni (2002-2005) és a felszín alatti (2005-2016) kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére irányuló kutatásokban és az NRHT kialakításában az első négy kamra kihajtásáig és a jövőbeli kamrák helyének előkészítésében.

Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság X. sz. Föld- és Környezettudományok Szakbizottsága Földtani és Bányászati Munkabizottságának 12 éve, az MFT Dél-Dunántúli Területi Szervezetének 10 éve elnöke. Rendkívül nagy munkabírású, szerény szakember. Jellemző rá az alaposság, széles látókör és az új ismertek befogadása. Mintegy 111 publikáció, jelentés, szakértői anyag társzerzője.

 

 

A vidéki tudományos élet kiemelkedő teljesítést nyújtó fiatal kutatói közül a szakbizottságok javaslatára a PAB Elnökség döntése alapján a PAB Tudományos Díjat ketten vehettek át.

EGERVÁRI DÓRA

Egervári Dóra (1985) 2004-ben kezdte meg tanulmányait a PTE TTK FEEFI-n művelődésszervező ‒ informatikus könyvtáros szakon. 2009-ben diplomázott, majd folytatta tanulmányait az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolában, a Könyvtártudományi Alprogramban. 2012-ben abszolutóriumot, 2015-ben PhD fokozatot szerzett. Doktori értekezésének témája az információs műveltség fejlesztése. Disszertációja tudományos szempontból és gyakorlati hasznosításai miatt is fontos, amelyért 2015-ben elnyerte az MTA PAB régió legjobb PhD munkája díjat.

Egervári Dóra az egyetemi évei alatt demonstrátorként dolgozott a PTE FEEK-en, 2009 óta főállású tanársegédje a PTE-nek. 2015 óta adjunktusi, 2020 óta pedig oktatási intézetigazgató-helyettesi, 2022-től tanszékvezetői munkakörben (is) tevékenykedik a PTE BTK Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézetben. 2011 óta a PAB Könyvtár- és Művelődéstudományi Munkabizottságának titkára. 2020-tól a PTE-n újonnan megalakult Digitális Oktatás- és Tanulástámogató Központ szakértő munkatársa, tananyagfejlesztője és tutora. Tevékenységi körébe tartozik a PTE oktatóinak továbbképzése a blended learning módszertanban és egyéb digitális eszközök alkalmazásában.

Egervári Dórát 15 éve, hallgató kora óta ismerem, több egyetemi kurzus keretében tanítottam. Feladatait minden esetben megbízhatóan, szakszerűen, pontosan végezte, illetve végzi jelenleg is. Az évfolyama legjobb teljesítményt nyújtó diákjai közé tartozott. Adjunktusként és oktatási intézetigazgató-helyettesi munkájában is az oktató kollégák és a hallgatók megelégedésével végzi feladatait. Oktatói pályája során mindig nagy figyelemmel fordult a tehetséges hallgatók felé, TDK-n, OTDK-n is sikerrel indított informatikus könyvtáros hallgatókat, több esetben volt témavezetője a Nemzeti Kiválósági Programban résztvevő fiataloknak. 14 éves egyetemi pályafutása alatt 47 tudományos publikációt írt (ebből 5 angol nyelvű), valamint 41 konferenciaelőadást (ebből 8-at angol nyelven) tartott, több konferencia szervezőbizottságában tevékenykedett, 5 alkalommal szekcióvezető is volt, több hazai felsőoktatási pályázat (NTP-OKA, TÁMOP) lebonyolításában is részt vett, emellett számos ismeretterjesztő előadást tartott (Kutatók Éjszakája, KREAtábor, Bölcsész Akadémia, Arts and Science programsorozat). Egervári Dóra saját nevelésű hallgatónkból lett tanszékvezető és a pécsi könyvtárosképzés meghatározó alakja, 12 tárgy tantárgyfelelőse, számos szak- és diplomadolgozat témavezetője vagy opponense. A 2023-as Országos Tudományos Diákköri Konferencia PePAK Szekción belül működő Könyvtártudományi Alszekció szervező titkára volt, illetve állandó felkért lektora a Tudásmenedzsment c. folyóiratnak. Jelenleg a habilitációs folyamatának előkészítésén fáradozik.

 

 

SZATMÁRI DÁVID

Szatmári Dávid 1984-ben született Kazincbarcikan. Okleveles biológusi diplomát szerzett 2007-ben a PTE TTK-án. PhD tanulmányait 2008-ban kezdte meg a PTE ÁOK, lnterdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskolában. 2012-től két éven át az A*STAR, IMCB, Robert Robinson Laborjában dolgozott. PhD fokozatot szerzett 2018-ban.

Ugyanezen évben önálló kutatási témát kezdett el, ami az apoptotikus és stresszelt sejtek citoszkeletalis rendszerének spektroszkópiás/mikroszkópiás vizsgálatával és evoluciós értelmezésével foglalkozik. A munka sikerességét bizonyítja, hogy 2020 óta, nyolc darab Q1-es cikk jelent meg, amibőI hét esetben első vagy utolsó szerzőként szerepel. Amibíciózus és szorgalmas munkájának köszönhetően háromszor nyerte el a PTE ÁOK, Dr. Szolcsányi János Kutatási Alap pályázatát. Az MTA Pécsi Területi Bizottsága, Spektroszkópiai Munkabizottságának tagja 2022 februárja óta.

Eddigi munkája során tapasztalatot és jártasságot szerzett in vitro molekuláris és sejtes vizsgalatokban, a fluoreszcencia-, az erőspektroszkópiában, a termálanalízisben és a fluoreszcencia mikroszkópiában. Rövid ideig foglalkozott krisztallográfiával és struktúrbiológiával is.

Folyóirat cikkek száma: 14,  Citációk száma: 177,  H-index: 6, IF: 53.28

Jelenleg a  PAB  Fizikai és Csillagászati Tudományok Szakbizottságának megüresedett titkár posztjának jelöltje. 

 

A díjátadásokat követően Lénárd László korábbi PAB elnök bronz domborművének avatására került sor a székház emeleti közösségi terében, a Pécsi Akadémiai Bizottság eddigi elnökeit bemutató portrésorozat legújabb alkotásaként. A domborművet Kovács l. Gábor akadémikus, a PAB elnöke leplezte le elődje méltatása mellett. A dombormű Hajduné Szrapkó Judit szobrászművész alkotása.

Az ünnepi program tudományos előadással folytatódott. Fedeles Tamás, az MTA doktora, PAB szakbizottsági elnök "Az országban kevés tekintélye van". Tévhitek és tények a Jagellók koráról. címmel tartott értékes történelmi előadást. A hallgatóság izgalmas betekintést kapott ezen történelmi időszakról uralkodói szemszögből nézve. Professzor úr a legújabb kutatások eredményeként adott ismertetést az uralkodók belpolitikai, katona, anyagi helyzeteit átfogóan a tévhiteket is cáfolva helyenként. A közérthető, érdekfeszítő előadást hallhatott az ünneplő közönség.

Köszönjük az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. támogatását, mellyel nagyban hozzájárultak a Pécsi Akadémiai Bizottság közéleti tevékenysége segítéséhez. Az ünnepi ülés kötetlen beszélgetéssel zárult.