A Pécsi Akadémiai Bizottság nyitó ünnepsége a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

A Pécsi Akadémiai Bizottság nyitó ünnepsége a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

A Pécsi Akadémiai Bizottság a Magyar Tudomány Ünnepe 2021 – „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz” mottójú régiós ünnepi rendezvényét 2021. november 5-én tartotta a PAB székházában hibrid szervezésben, így az, online az interneten élő időben is nyomon követhető volt az érdeklődők számára.

A résztvevőket elsőként Kosztolányi György akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke köszöntötte a tudós társaság nevében. Alelnök úr elmondta az ünnep mindig fontos üzenetet közvetít, a Magyar Tudomány Ünnepe is, majd kiemelte a tudomány fontosságát, a tudományt művelők szerepét hangsúlyozta különösképp a mai időszakot meghatározó világméretű problémák feloldása látószögéből tekintve. Alelnök úr a meghirdetett MTÜ mottó mély mondanivalóját azzal egészítette ki, hogy a tudomány nem csak a jövőt meghatározó tényező, hanem a jelen motorja és egyben a múlt szondája is. Alelnök úr záró gondolataiban említést tett a november hónap egészében futó számos programról megjegyezve, hogy mindannyiunk feladata tudományt emelt fővel hirdetni, minél szélesebb körben közreadni.

Lénárd László, a PAB elnöke ünnepi beszédében a tudomány és a bizalom kölcsönhatására hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva a tudományos eredmények közreadásának kiemelt fontosságát, melyben az Akadémiára, s így benne a területi bizottságokra is jelentős szerep hárul. Elnök úr a transzlációs kutatások felértékelődésére, a kutatási eredmények mielőbbi hasznosulását elváró társadalmi, gazdasági hatások erősödésére hívta fel a figyelmet. Elnök úr véleménye, hogy a transzlációt a kultúrára is alkalmaznunk kell. A zene, az irodalom, a képzőművészet erős jelenléte tulajdonképpen innováció a lakosságba. A kultúra és a gazdaság növelése, emelés holisztikus szemléletben együtt kell, hogy mozogjon. Elnök úr két feladat fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét, az egyik az áltudományok elleni küzdelem - itt fontos feladat hárul a kutatói társadalomra, a Pécsi Akadémiai Bizottságra, a másik pedig az edukáció, a társadalmi nevelés feladata.

Lénárd László elnök úr örömmel jelentette be elkészült a Pécsi Akadémiai Bizottság 50 éves jubileuma alkalmából szerkesztett kötet. Külön köszönetet mondott a Pécsi Tudományegyetem Általonos Orvostudományi Kar dékánjának, Nyitrai Miklós dékán úrnak a kötet jelentős anyagi támogatásáért. Elnök úr a októberi felvezető és a novemberre tervezett programok rövid ismertetésével zárta köszöntőjét.

A köszöntő után a tudományos teljesítmény és a PAB életében való aktivitás elismeréseként díjátadásokra került sor. Több, a régióban dolgozó oktató, kutató vehetett át rangos elismerést a tudós közösség nyilvánossága előtt köszönetet kifejezve azon kollegák munkáját, akik az elmúlt években különösen figyelemre méltó tudományos teljesítményt nyújtottak, illetve tudományszervező tevékenységet végeztek.

2021-ben a PAB legmagasabb díját, a PAB Ezüst Plakettjét Visy Zsolt professzor úr kapta.

Visy Zsolt a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa, az MTA doktora, régész, muzeológus. Középiskolai tanulmányait Szegeden végezte. 1967-ben szerzett diplomát az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán régészet–latin szakon. 1967–1983 között muzeológusként dolgozott a szentesi Koszta József Múzeumban, majd a dunaújvárosi Intercisa Múzeum igazgatója. 1984-től kezdett adjunktusként a régészeti kutatások mellett oktatói munkát a Pécsi Tudományegyetemen, ahol 1995-től docens lett, 1998-tól pedig egyetemi tanár. 1994–1996 között a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese, majd két éven keresztül dékánja. 1993–1998 között az Ókortörténeti Tanszék, 2003–2011 között a Régészeti Szeminárium, Régészeti Tanszék tanszékvezetője. 1998–2000 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium kulturális helyettes államtitkára, 2016–2019 között a dunai limes világörökségi pályázatának miniszteri biztosaként „a római birodalom határai - A dunai limes magyarországi szakasza” világörökségi várományos helyszín világörökség jegyzékébe történő jelölésével és a Hajógyári-szigeten fekvő helytartói palota bemutatásával összefüggő feladatok koordinációjáért volt felelős.

Kutatási területe: Római provinciális régészet és császárkori történet. Római határvédelem, csapattörténet, romanizáció, epigrafika, technikatörténet, római fürdők, a dákok története és régészete, légi régészet, műemlékvédelem.

Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja. Jelenleg is elnöke az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kulturális Szakbizottságának, Magyar Limes Szövetség alapító tagja és elnöke. Több díj kitüntetettje, 2011-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztje elismerésben részesült. Több évtizede meghatározó tagja a Pécsi Akadémiai Bizottságnak.

PAB Zsolnay Tudományos Díj

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és a PAB évtizedekkel ezelőtt megállapodást kötött arról, hogy a Zsolnay Gyár egy olyan tudományos díjat alapít, amelyet a PAB ítél oda évente egyszer egy kutató számára a Magyar Tudomány Ünnepén. A díjat a PAB régiójában dolgozó kutató kaphatja, aki tudományos és szervező munkájával a térség fejlesztésének elősegítésében kiemelkedő eredményt ért el. A díj 24. alkalommal kerül átadásra.

A díjat átadja a manufaktúra képviseletében Treitz Ferenc igazgató, valamint Lénárd László a PAB elnöke.

A PAB Elnökségének döntése alapján a díjat 2021-ben Lőrinczy Dénes professzor úr kapta.

Lőrinczy Dénes – a PTE ÁOK Biofizikai Intézet professor emeritusa. 1968-től tagja a Biofizikai Intézetnek. Tigyi József akadémikus munkatársaként kezdett, így a PAB 1969-es megalakulása előtt már bekapcsolódott annak szervezési munkáiba. A Sport és Mozgásbiológiai bizottságban dolgozott először, mivel kutatási témája a harántcsíkolt izom hőtermelése volt, a bizottság elnöke pedig korábbi úszóedzője, Szigeti Lajos. Több cikket közölt Katics Lászlóval a különböző sport mozgásformák vizsgálata témakörében. Ez a munka négy közösen írt könyvben teljesedett ki, amelyek közül kettőt az Akadémiai Kiadó magyar és angol nyelven jelentetett meg.

Kandidátusi értekezését az általa tervezett és épített mikrokaloriméterrel végzett mérésekből írta „A harántcsíkolt izom hőtermelése” címmel. A 90-es évek elején Világbanki pályázaton nyert támogatásból SETARAM Micro DSC-II típusú kalorimétert nyert, amely révén termikus analitikai labort hozott létre igen kiterjedt kooperációs tevékenységgel. Alapkutatásként a harántcsíkolt izom ATP hidrolízis ciklusának köztes állapotait vizsgálta kalorimetriás és EPR spektroszkópiai módszerek segítségével. Ebből a témából írta és védte meg MTA doktori értekezését, valamint tagja lett a PAB Spektroszkópiai bizottságának is.

A 90-es évek közepétől R&D együttműködésben élelmiszerfizikai vizsgálatokat végzett a Pécsi Tejipari Kutatóintézettel, amelyek során hidegen kenhető vajat, probiotikus tejtermékeket stb. fejlesztettek ki. Ennek kapcsán a PAB és az MTA Élelmiszerfizikai bizottságaiban is dolgozott. Termoanalitikai eredményei alapján a J. Thermal Analysis and Calorimetry (Springer) folyóirat szerkesztőbizottsági tagja lett. Párhuzamosan dolgozott az MTA és MKE Termoanalitikai bizottságában, utóbbinak két cikluson keresztül az elnöke volt. A PAB székházban nemzetközi élelmiszerfizikai kongresszust (elnökként) valamint nemzetközi Biológiai Kalorimetrás kongresszust szervezett. Utóbbi nemzetközi társaság elnöke volt egy cikluson át.

Szinte a teljes klinikai vertikummal dolgozik közös kutatási témákon, amelyekből eddig 9 szakdolgozat/diploma munka, 11 TDK előadás és 24 sikeresen védett PhD értekezés született. A graduális képzésben, kredit és PhD kurzusokban magyar-angol-német nyelven előadásokat tart. Jelenleg a PAB Fizikai és Csillagászati Tudományok Szakbizottságának elnöke a második ciklusban.

A kiemelkedő tudományszervező tevékenység elismeréseként a PAB és a Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány Tudományszervezési díjat adományozott:

Molnár F. Tamás professzor úr részére.

Molnár F. Tamás 1979-ben kapott általános orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Öt évvel később Pécsett a Megyei Kórházban kezdte a mellkassebészeti gyakorlatát, ennek a területnek lett a szakorvosa 1986-ban. Ezt követően több, kitűnő németországi, skóciai és angliai mellkassebészeti központban szerzett nagyon értékes tapasztalatokat. 1994 óta a pécsi egyetem dolgozója. 2012-ben lett az MTA doktora, ezután a győri Petz Aladár Kórházban több éves munkával létrehozta a mellkassebészeti osztályt. A győri munkájával szimultán a pécsi Általános Orvostudományi Karon megalapította a Műveleti Medicina Tanszéket is. Molnár F. Tamás professzor tudományszervezői, és egyetemi oktatómunkája rendkívülien szerteágazó. Elsősorban a tudományágak és művészetek határterületei és egymásra hatása foglalkoztatja. Kutatja a katonaorvoslás történetét, érdekli a sebészet valamint az irodalom és a festészet kapcsolata, könyvet írt „Histhorax – kultúrorvostani barangolások a mellkasban” címmel, kiállításokat szerkesztett a hadiorvoslás bemutatására, kétnyelvű kötet társszerzője, amelyben Báthory István, erdélyi fejedelem és lengyel király litvániai halálának orvosi tényezőit boncolgatja. A legújabb könyve a „PhD vademecum” a doktori fokozata készülőknek ad nagyon hasznos tudnivalókat. A 2018-as Semmelweis emlékév kapcsán megjelenő PAB kiadvány szerkesztője. 2008-tól igen aktív tagja PAB szervezetének, jelenleg az Operatív orvosi Tudományok Munkabizottság elnöke.

Különlegesen eredményes oktatói, orvoskutatói és tudományszervezői munkássága.

Ötvös Károlyné pedagógus, környezetvédelmi szakértő asszony részére.

Ötvös Károlyné 1951-ben született Felsőmocsoládon. Itt is nőtt fel, a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumban érettségizett, biológia-mezőgazdasági ismeretekből az egri Ho Si Minh Tanárképzőn diplomázott, majd földrajzból elvégezte Szegeden a tanári szakot. Bicsérden kezdett tanítani, Komlón folytatta húsz éven át, aztán a Környezetünkért Közalapítványhoz került és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság oktatási központjában tanított 15 évig, nyugdíjazásáig.

Ötvös Károlynénak évtizedek óta hivatása a gyermekek természet- és
környezetvédelmi oktatása, nevelése. Nyugodtan mondhatjuk, hogy több ezer
gyermek környezeti szemléletét formálta munkája során, melyet sohasem tekintett
napi nyolcórás, elvárt munkának. A természet- és környezetvédelem ügyének
fontosságát úgy hozta a gyerekek tudomására, hogy azt ők sohasem kötelességnek
tekintették azután, hanem természetes életformának. Tettrekész optimizmusa,
kitartása, a jóért és a jövőért folytatott küzdelme méltán emeli Őt azon
kollégáink közé, akik elismerést érdemelnek tevékenységükért.

Éredményes, kitartó környezetvédelmi, nevelési, oktatási munkáját Városháza emlékéremmel jutalmazták 2018-ban. Pécsett elsőként megszervezte a városi intézmények szelektív hulladékgyűjtését. Rengeteg szakköri tevékenység, gyermekfoglalkozás, szakvezetéses foglalkozás vezetője. Több, mint 25 éve titkára a Pécsi Akadémiai Bizottság Környezetvédelmi, Oktatási és Nevelési Munkabizottságának.

A Pécsi Akadémiai Bizottság 2017-ben adományozott először PAB Határon Túli Tudományért Díjat, amelyet a PAB annak ad, aki a régiójához tartozó, határon túli területen él, és sikeres tudományos, kutatói és közéleti tevékenységet folytató magyar kutatók közé tartozik. Ennek elismeréseként a díjat idén Varga Mária festőművész kapta.

Varga Mária Laskón (a Drávaszögben) született 1936-ban. 1949-53-ban a szabadkai Tanítóképzőben szerzett oklevelet, 1955-57-ben a karlsruhei (NSZK) Akademie der bildenden Künstében tanult Karl Hubbuch mesternél; 1958-ban a párizsi École National Supérieure des Beaux Arts hallgatója. 1959-61-ben a bécsi Akademie der bildenden Künste hallgatójaként szerzett oklevelet. 1962-től a Jugoszláv Képzőművészek Szövetségének, 1976-tól a Malerkollegium Zürcher Oberland festőcsoport tagja. 1985-ben Új-Guineában, a Melanéziai szigeteken, a Salamon-szigeteken; 1990-ben Egyiptomban járt tanulmányúton. 1960-tól mintegy negyven csoportos kiállításon (Berlin, Karlsruhe, Leiden, Boston, Bécs, Zürich, Pécs, Szekszárd, Zágráb, Eszék) vett részt. Első, művészetét meghatározó élményeit a Drávaszög tájaitól kapta. Festészetének egyik állandó témája a tárgyak ábrázolása – a csendéletek, de nem a megszokott módon; képein minden felesleges elemet elhagy, egyszerű, zárt, sűrített, funkcionalitásukat, általunk megszokott arányaikat is elhagyó formákkal ábrázolja a tárgyakat nyitott térben, ahol fontos szerepe van az átszűrt, a tárgyakat elborító fénynek. Ábrázolt valóságos tárgyai egy irracionális világ részeivé válnak. A formák és azok egymáshoz való viszonya, valamint a tárgyak és a tárgyakat körülvevő tér egymásra hatása foglalkoztatja. Képeire a harmónia jellemző.

Tudományos munkássága a horvátországi magyar művészet leírása és elemzése alkotja, valamint a művészek életének és munkásásságának dokumentálása. Leghíresebb munkája Berger Otti drávaszögi, csúzai Bauhaus művésznőről készített monográfia.

Varga Mária a közösségnek ajándékozott művészeti alkotásaival gazdagította a kortárs horvátországi magyar művészetet, legutóbb Szegedi Kis Istvánt és Sztárai Mihályt ábrázoló bronz mellszobrait ajándékozta a laskói református egyháznak.

A vidéki tudományos élet kiemelkedő teljesítést nyújtó fiatal kutatói közül a szakbizottságok javaslatára a PAB Elnökség döntése alapján a PAB Tudományos Díjat hárman vehették át.

Dombi Judit

Dombi Judit egyetemi docens, 2008-ban szerzett angol és történelem szakos bölcsész és tanári diplomát, 2013-ban ösztöndíjasként PhD fokozatot, majd 2019-ben habilitált a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában. Óraadóként kezdte oktatói munkáját a PTE-n, majd a Károli Gáspár Református Egyetem, BTK, Tanárképző Központjában lett adjunktus 2015 januárjában, ősztől pedig a PTE Anglisztika Intézetének adjunktusa volt 2020 augusztusáig, ahol kiemelkedő munkája eredményeként, szeptembertől docenssé lépett elő 35 évesen.

46 tudományos közlemény, valamint 3 egyetemi tankönyv (társ)szerzője. Hirsch indexe 5, hivatkozásainak száma a mai napon 90. Publikációi angolul és magyarul jelentek meg külföldön és idehaza. Kutatási témái az interkulturális kommunikatív kompetencia fejlődésének modellezésétől, az angol szakos tanárképzésen át, az angol nyelvészet és alkalmazott nyelvészet széles skáláját ölelik fel. Külön említést érdemel a Q1-es Intercultural Pragmatics folyóiratban 2020-ban megjelent legutóbbi közleménye. Megjelent munkái kutatásai egyre szélesedő spektrumát jelzik: oktatásinformatikáról szóló magyar nyelvű kézikönyve (L'Harmattan Kiadó), angol nyelvű monográfiája, amely Integrating Individual Differences and Intercultural Communicative Competence: A Model for Advanced EFL Learners címmel a Cambridge Scholars Publishing-nél, valamint az amerikai Educational Testing Service (ETS) munkatársaival közös publikációja a nyelvtudás automatikus értékeléséről a szintén Q1-es System c. folyóiratban jelent meg.

Egy sikeresen végzett doktorandusz témavezetője volt. Nemrégiben a PAB Nyelvtudományi Munkabizottsága titkárává választották.

Teljesítménye magasan kiemelkedő is példamutató három területen: (1) oktatóként az angol szakos programokban, (2) kutatóként a hazai és nemzetközi angol alkalmazott nyelvészeti, pragmatikai és nyelvpedagógiai kutatások területén, valamint (3) tudományszervezőként idehaza és külföldön egyaránt.

Molnár Dénes

Molnár Dénes 2012-ben szerezte meg erdőmérnöki oklevelét a Nyugat-magyarországi Egyetemen. Ezt követően 3 éven keresztül a Soproni Egyetem Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskolájában folytatta tanulmányait, mellyel párhuzamosan az erdészeti növényvédelmi szakmérnöki képzésen másoddiplomát szerzett. A doktori képzés keretében részt vett az Erdőművelés Tanszék kutatási és oktatási feladataiban. 2015-től dolgozik a Mecsekerdő Zrt-nél. 2018-ban summa cum laude minősítéssel védte meg doktori disszertációját, mely keretében a vegyes korú erdők kialakításának legrégebbi hazai kísérleti területén, a Roth-féle szálaló erdőben végzett részletes faállomány-felvétel alapján keresett összefüggéseket a faállomány mennyiségi és minőségi paramétereinek térbeli eloszlásában.

Terepi felméréseivel az 1937 óta folyó kísérletet a mai kor minőségi elvárásainak megfelelően megújította; rámutatott azokra a gyakorlati lépésekre, amelyek az erdőszerkezetet változatossá vagy homogénné teszik; hazánkban elsőként vizsgált olyan mutatókat, amelyek a faegyedek törzspozíciói és minőségi paramétereinek ismeretében egzakt módon összehasonlítható szerkezeti leírást adnak az egyes állományokról, állományrészekről.

2016-tól tagja az MTA Pécsi Területi Bizottsága Agrártudományok Szakbizottságának Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottságának. Gyakorlati munkájában a természetközeli erdőgazdálkodást, erdeink klímaváltozásra való felkészítését támogatja, kutatja és oktatja az örökerdő-gazdálkodás módszereit.

Polyák Petra

Polyák Petra 2009-ben szerzett német nyelv és irodalom, valamint történelem szakos bölcsész és középiskolai tanári diplomát. Doktori tanulmányait a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola „Európa és a magyarság a 18–20. században” című doktori programjában folytatta. Hallgatók a diktatúrában. Fegyelmi eljárások a Rákosi-korszak felsőoktatási intézményeiben (1948–1956) című PhD-disszertációját 2020-ban védte meg summa cum laude minősítéssel. Főbb kutatási területei: a magyar felsőoktatási intézmények 20. századi története, az egyetemi emlékezetkultúra, valamint az indoktrináció és hétköznapi ellenállás a Rákosi-korszakban. Jelenleg főlevéltáros a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

Doktori tanulmányai során négyszer részesült kutatói ösztöndíjban. Kutatási eredményeit számos nemzetközi rendezvényen is bemutatta. Ezidáig 40 tudományos közleménye jelent meg, köztük egy önálló kismonográfia, amely a Rákosi-korszak felsőoktatási felvételi rendszerét vizsgálta.

Aktívan közreműködik a pécsi egyetem 20. századi történetének feltárásában. 2014-ben a PTE „Az Év Kiemelkedő Publikációja” díját nyerte el. A PTE BTK Történettudományi Intézet külső óraadója. Alapításától, 2013-tól tagja a Per Aspera ad Astra, a Pécsi Tudományegyetem művelődés- és egyetemtörténeti közleményei című folyóirat szerkesztőségének, 2019 óta főszerkesztőként irányítja a szerkesztőség munkáját. 2018 óta a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Jog- és tulajdonfosztás, identitástörés a vidéki Magyarországon a kommunista diktatúrában című kutatócsoportjának tagja. 2006 óta tagja, 2012 óta titkára a Történészcéh Egyesületnek, 2017-től aktív tagja az MTA PAB Neveléstörténeti Munkabizottságának.

A PAB a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Határokon Túli Magyarságért Alapítványt is elismerésben részesítette.

A Pécsi Akadémiai Bizottság számára mindig örömteli, ha a határon túli magyarságért érdemlegesen tehet nemcsak tudományos, hanem akár kulturális körben egyaránt. Az Alapítvány e lehetőséget nyitja szélesebbre a PAB számára.

A Pécsi Akadémiai Bizottság ebben a formában is szeretné megköszönni a Határokon Túli Magyarságért Alapítványnak a hosszú évek óta tartó gyümölcsöző együttműködést, a kulturális és tudományos tevékenységek határokon átnyúló szervezését és a határokon túli magyarság identitása erősítésében végzett önzetlen és kitartó munkáját.

Az elismerést az alapítvány kuratóriumának elnöke, Dr. Bokor Béla úr vette át Lénárd László elnök úrtól.

Az ünnepi ülés tudományos előadással folytatódott, melyet Felinger Attila, az MTA levelező tagja, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese tartott. A közérthető, de egyben érdekfeszítő előadásban - "A Kromatográfia néhány újabb alkalmazásáról" - Akadémikus úr a kémia elválasztástudományáról adott átfogó betekintést a legújabb eljárások, módszerek és technikai eszközök bemutatásán keresztül

Az ünnepi program kötetlen beszélgetés, eszmecsere lehetőségével zárult.