A Pécsi Akadémiai Bizottság november 7-én ünnepi tudományos üléssel nyitotta meg a Magyar Tudomány Ünnepe idei rendezvénysorát

 

 

A Pécsi Akadémiai Bizottság az országos megnyitót követően 2022. november 7-én személyes jelenlét mellett tartotta ünnepi nyitó eseményét az idei „Tudomány: út a világ megismeréséhez” c. mottóval meghirdetett Magyar Tudomány Ünnepe 2022 kapcsán.

 

A ünnepi rendezvényt Hudecz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke is megtisztelte személyes részévtelével. Alelnök úr megköszönte a kiváló zenei felvezető előadást a fiatal művészeknek, köszöntötte az egybegyűlteket, valamint e program támogatóinak is köszönetet mondott, úgymint a Paksi Atommerőműnek és a Zsolnay Porcelánmanufaktúrának.

Alelnök úr az idei mottóból kiindulva fejtette ki gondolatait, arról az útról tett említést, amely a megismeréshez vezet. Az ösvényen a kutatásban résztvevőknek és támogatóknak látniuk kell, tudniuk kell a forrást megtalálni. Ezt a képesség, készséget kell átadni a következő generáció számára, s ebben a feladatban az Akadámiának is óriási felelőssége van, mint ahogy minden embernek felelőssége van társadalmunkban.

 

Lénárd László, a PAB elnöke ünnepi beszédét egykori tanára, Grastyán Endre professzor szavainak idézésével nyitotta: „Az új, az ismeretlen megismerése a legnagyobb boldogság.”

Elnök úr hangsúlyozta a társadalmakat is a megismerés viszi előre. Így tehát különösen fontos szerepe van a felismerés és innováció kapcsolatának. A Covid időszakában fél éven, egy éven belül vakcinának örülhettünk a tudomány, az innováció munkájának  eredményeként. Micsoda technikai és civilizációs felfedezés szükségeltetik ennek háttereként. A mozgató rugója az új keresése, az ismeretlen felfedezése, ez a vágy nem öncélú dolog. Az Akadémia alumni programját a PAB Jurisics akadémia rendezvénye – mely már közel 15 éve fut – megelőzte, s idén novemberben is három további diákoknak szóló tudományos előadást is szervez bizottságunk. Elnök úr röviden a teljesség igénye nélkül említette meg a bizottság további MTÜ-s rendezvényeit az Akadémia országos rendezvényei mellett. Elnök úr e gondolatsorral zárta köszöntőjét: remélhetően az Akadémiának sikerül megtartania azt a közbizalmat, amelye a társadalom viszonyul a tudós társaság felé és továbbra is sikerül felkelteni a tudományban és a felfedezésekben lévő értékek megbecsülését, ami a fejlődés és hazánk boldogulásának záloga.

 

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke videóüzenete lejátszását követően  a tudományos teljesítmény és a PAB életében való aktivitás elismeréseként díjátadásokra került sor. Több, a régióban dolgozó oktató, kutató vehetett át rangos elismerést a tudós közösség nyilvánossága előtt köszönetet kifejezve azon kollegák munkáját, akik az elmúlt években különösen figyelemre méltó tudományos teljesítményt nyújtottak, illetve tudományszervező tevékenységet végeztek.

 

A Pécsi Akadémiai Bizottság évente általában egy alkalommal adja át díjait, kívánja elismerni a régió kutatóinak, oktatóinak kiemelkedő munkáját, a PAB tagjainak tudományos tevékenységét. Ezen alkalomra idén is a Magyar Tudomány Ünnepe nyújtott lehetőséget. A PAB elnökség a tudományos teljesítmény és a PAB életében való aktivitás figyelembevételével hozta meg döntését a díjazottakról.

 

A díjakat Lénárd László akadémikus úr, a PAB elnöke adta át.

 

2022-ben a PAB legmagasabb díját, a PAB Ezüst Plakettjét

SZENDRŐ ZSOLT akadémikus úr kapta.

Szendrő Zsolt Gödöllőn született. 2016-ban lett levelező tagja az Akadémiának, idén pedig rendes taggá választották. A MATE professor emeritusa. Az MTA Agrártudományi Osztályának osztályelnök-helyettese, több bizottság tagja. Szűkebb szakterülete a kisállattenyésztés, azon belül a nyúltenyésztés (szelekció, tartás, viselkedés és állatjóllét, reprodukció, hústermelés és hús-minőség).

Vezetésével fontos megfigyeléseket tettek a nyulak tartásának az állatjóllétre gyakorolt hatásáról. Megállapították, hogy szelekcióval hatékonyabban lehet a zsírtartalmat növelni, mint csökkenteni. Több gyógy- és fűszernövény kedvező hatását kimutatták a termelésre és a húsminőségre. Vizsgálták a hőstressz hatását a nyulakon. Bebizonyították, hogy már a fiatal szopósnyúl is képes szilárd takarmányt fogyasztani.

Scopus-hivatkozásainak száma évente 100 és 250 közötti, h-indexe 19. Vezetésével 15-en szereztek PhD-fokozatot. Tanítványai és munkatársai közül négyen az MTA doktorai, öten egyetemi tanárok lettek. Szendrő Zsolt sok ciklus óta aktív tagja PAB-nak, melyben korábban az Agrártudományok Szakbizottság elnöki feladtait is ellátta, jelenleg is tagja a szakbizottságnak. 

 

PAB Zsolnay Tudományos Díj

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és a PAB évtizedekkel ezelőtt megállapodást kötött arról, hogy a Zsolnay Gyár egy olyan tudományos díjat alapít, amelyet a PAB ítél oda évente egyszer egy kutató számára a Magyar Tudomány Ünnepén. A díjat a PAB régiójában dolgozó kutató kaphatja, aki tudományos és szervező munkájával a térség fejlesztésének elősegítésében kiemelkedő eredményt ért el. A díj 25. alkalommal került átadásra.

A díjat a manufaktúra nevében Lénárd László a PAB elnöke adta át.

 

A PAB Elnökségének döntése alapján a díjat 2022-ben

HOLLÓ GABRIELLA egyetemi docens kapta.

Holló Gabriella jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campus docense. 2002-ben csatlakozott a Kaposvári Egyetem Állattenyésztési Kar Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet munkatársaként a Pécsi Akadémiai Bizottsághoz, mint az Állattenyésztési és Takarmányozási Munkabizottság tagja. Szintén ebben az évben szerezte meg PhD fokozatát. Kutatási témái: Képalkotó eljárások felhasználása a vágóérték és a húsminőség meghatározására, CT-re alapozott testösszetétel fejlődés vizsgálatok, Húsminőség és egészség, Őshonos állatok húsminősége.

A Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja Agrártudományok Osztályához tartozóan, ahogy a Pro Scientia Aranyérmesek Társaság tagja is 1997 óta. Korábbi Bolyai ösztöndíjas. Holló Gabriella a Pécsi Akadémiai Bizottság Agrártudományi Szakbizottsága titkári feladatait látta el 2008 – 2017 között 3 akadémiai cikluson keresztül, majd 2020-tól kezdődő jelen akadémiai ciklusban elnöke a szakakbizottságnak. Holló Gabriella lelkiismeretesen, hatékonyan, s régiós szemléletben szervezi a szakbizottsága tudományos tevékenységét hozzájárulva a térségfejlesztés jelentős előmozdításához.  Az általa rendezett programokról már nem először jelenik meg összefoglaló kiadvány, mint az idei novemberi tudományos ülésről is készül.

A kiemelkedő tudományszervező tevékenység elismeréseként a PAB

 

Tudományszervezési díjat adományozott:        

FEDELES TAMÁS professzor úr részére.

Fedeles Tamás Dombóvári születésű, általános iskolai tanulmányait Pécsett végezte. Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban tett érettségi vizsgát követően teológiai tanulmányokba kezdett. A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán folytatott stúdiumaival párhuzamosan kezdte meg történelmi ismereteinek elmélyítését a Pécsi (akkori nevén Janus Pannonius) Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Egyetemi diplomaszerzését követően felvételt nyert a Szegedi Tudományegyetem Medievisztika Doktori Programjára, ahol 2005-ben védte meg értekezését (témavezető: FONT MÁRTA) summa cum laude minősítéssel. Tudományos pályájának kezdetétől érdeklődése középpontjában a késő középkori magyar egyháztörténet áll.  Doktoranduszként, majd doktorjelöltként szemináriumokat tartott a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemeken, valamint a Pécsi Hittudományi Főiskolán. 2004-től a PTE BTK Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszékének munkatársa, 2011 májusától egyetemi docensi, majd 2020 szeptemberétől egyetemi tanári munkakörben. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem oktatási ügyekért felelős rektorhelyettese. Korábban a Bolyai ösztöndíjat két alkalommal is elnyerte.

Számos szerkesztői munkát vállalt. 2022-ben nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia doktori fokozatát. 10 éven keresztül a PAB Egyháztörténeti Munkabizottság titkári teendőit látta el. A 2014-től a PAB Filozófia-, Történettudomány- és Néprajztudományok Szakbizottsága elnöki teendőit látja el. Az egyetemi és a tudományos közélet aktív résztvevője. Eddigi oktatói-kutatói munkáját több alkalommal is méltatták.

 

JENEI SÁNDOR professzor úr részére.

Jenei Sándor a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai és Informatikai Intézet egyetemi tanára. Jelenleg az Informatikai tanszéket vezeti az intézeten belül.

Professzor úr kutatási területei: algebra, nem-klasszikus logikák, mesterséges intelligencia, reziduált félcsoport.

PhD tudományos fokozatát 1999-ben szerezte az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Habilitációját 2006-ban matematika és számítástudomány témában a Debreceni Egyetemen védte. 2013-től az MTA doktora. Az Akadémia köztestületének tagja. Számos kutatói ösztöndíjban részesült tudományos karrierje során. Kiváló oktató.

A Pécsi Akadémiai Bizottsághoz 1999-ben csatlakozott a Matematikai Munkabizottság tagjaként. A következő akadémiai ciklusban már tagja a Matematikai és Fizikai Tudományok Szakbizottságának, valamint a Számítástudományi és Informatikai Munkabizottság titkára. 2011-ben átveszi e munkacsoport elnöki tisztjét, majd 2014-es ciklustól kezdve a Matematikai és Informatikai Szakbizottság elnöke. A bizottság munkáját, a szakmai közegét kimagasló módon vezeti.

 

A Pécsi Akadémiai Bizottság 2017-ben adományozott először PAB Határon Túli Tudományért Díjat, amelyet a PAB annak ad, aki a régiójához tartozó, határon túli területen él, és sikeres tudományos, kutatói és közéleti tevékenységet folytató magyar kutatók közé tartozik. A PAB és a Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány

elismeréseként a díjat idén

ZSIHA KÁLMÁN professzor úr kapta. (Távolléte okén a díjat később veszi át.)

Zsiha Kálmán 1948-ban született Zomborban.

A Zágrábi Egyetem Gépészeti és Hajóépítészeti Kar Hajóépítési és Nyílttengeri Mérnöki Tudományok Tanszékén szerzett diplomát 1973-ban. Ezt követően, mint fiatal mérnök dolgozott a Spliti Hajógyárban. Majd 1975-1990-ig a Zágrábi Egyetemi Számítóközpontban dolgozott, mint informatikus és kutató. PhD dolgozatát 1989-ben védte meg a Zágrábi Egyetemen. Tanársegéd 1982-től, adjunktus 1990-től, docens 2000-től valamint egyetemi tanár 2006-tól. 2014-ben vonult nyugdíjba, mint a Zágrábi Egyetem emeritus professzora.

Kutatási területei: a hajó szilárdsága és biztonsága, építészeti anyagok a hajógyártásban, az anyagfáradság, hajógyár technológia és vezetés, információs rendszerek és virtuális modellezés a hajó építészetben, optimalizálás, valószínűség, entrópia és az információ szerepe a mechanikai rendszerékben.

Több mint 100 tudományos és szakmai publikáció, 80 konferencia közlemény, 3 könyv, 3 könyvfejezet és 3 egyetemi jegyzet kiadása mellet mentora volt 53 diplomamunkának, 5 Rektori díjjal jutalmazott munkának, egy MSc és egy PhD munkának. Négy horvátországi projekt vezetője és egy nemzetközi projekt résztvevője volt.

A Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társasághoz alapító tagja, 1996-tól Elnökségi tag. Munkájával támogatta a Társaság tevékenységét a tudományok, az oktatás és a könyvkiadás területén, melynek a fő súlypontja a zágrábi magyar kisebbségi szervezetek közötti együttműködés elősegítése és támogatása. A Magyar Tudományos Akadémia 2018-ban Arany János éremmel díjazta.

Munkája mellett termékenyen részt vesz a Zágráb Város Magyar Kisebbségi Tanács valamint az Ady Endre Magyar Kultúrkör munkájában is.

Zsiha Kálmán kiemelkedő módon járult hozzá a horvátországi magyar kisebbség tudományos és művészeti életének fejlesztéséhez, cselekvőül részt vett a horvát és a magyar kutatók együttműködésében több éves oktatói és tudományos munkássága mellett.

A külhoni magyar tudományos munka előmozdításában végzett jelentős eredményei, valamint a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság elnökségének munkájában végzett eredményes tevékenysége jelentősen elősegítette a horvátországi magyar nyelvű tudományos és művészeti élet mai színvonalát.

 

A vidéki tudományos élet kiemelkedő teljesítést nyújtó fiatal kutatói közül a szakbizottságok javaslatára a PAB Elnökség döntése alapján a PAB Tudományos Díjat ketten vehették át.  

 

PETI ERZSÉBET

Peti Erzsébet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészeti Intézet Gyümölcstermesztési Kutató Központ, a Ceglédi Kutató Állomás kutatója, tudományos munkatársa.

Peti Erzsébet olyen környezetgazdálkodási agrármérnök, aki az elméleti munkásságán túl a szakma gyakorlati oldalát is jól ismeri. PhD fokozatát 2022-ben védte meg a Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskolájában „A csírázóképesség vizsgálata kultúrnövények vad rokonfajain” c. témájával Summa cum laude eredménnyel.

2007-2010       között a Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály, Natura 2000 Osztály – környezetgazdálkodási referense volt. Ezt követően 7 éven át osztályvezetői feladatokat látott el a MATE Növényi Diverzitás Központjában.

Jelen kutatási tevékenységei több téma köré is csoportosulnak: a törzsültetvények fenntartása, fejlesztése: bázis fokozatú szaporító- és ültetési anyag előállítása, Alanymagtermő törzsgyümölcsös fenntartása, fejlesztése, In vitro mikroszaporítási módszer kidolgozása a kiválasztott csonthéjas alanyfajtákra, új vegetatív alanyfajták előállítása: In vitro hajtástenyészetek indítása, alanyfajták hajtáskultúráinak felszaporítása, többszöri átpasszálással, szubkultúrák létesítése, az alkalmazott táptalajok összetételének továbbfejlesztése.

Tudomáyos közleményeinek száma 36. Peti Erzsébet aktív tagja a Pécsi Akadémiai Bizottság Kertészeti Munkabizottságának.

 

PONGRÁCZ PÉTER

Pongrácz Péter a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Szervetlen Kémia Tanszékének egyetemi adjunktusa.

Pongrácz Péter 2014-ben szerezte meg PhD fokozatát. Az azóta eltelt időben kutatói önállóságát több, homogén katalitikus karbonilezési reakciók és átmenetifémek koordinációs kémiája területén született levelező-szerzős közleménnyel bizonyította. A zöldkémiai vonatkozású, önálló kutatási témai rendkívül sikeresek. Ezt jól mutatják tudománymetriai paraméterei: 25 angol nyelvű, referált folyóiratokban megjelent közleményének kumulatív hatástényezője 72, ezekre 170 független hivatkozást kapott.

Egy fokozatot szerzett, angol nyelvü képzésben részt vett PhD hallgató társ-témavezetője volt, öt diplomázó hallgató munkaját irányította. Jelenleg két diplomázó és egy PhD hallgató témavezetője.

Több hazai és egy nemzetközi kutatási együttműködés motorja. A PAB keretében megrendezésre kerülő szemináriumok, előadások aktív résztvevője, szervezője, a PAB

Szerves és Gyógyszerkémiai Munkabizottságának tagja.

 

 

Az ünnepi program hagyományos módon tudományos előadással folytatódott. A PAB elnöksége erre az alkalomra Reglődi Dóra akadémikus asszonyt kérte fel, aki a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Anatómiai Intézetének vezető professzora. A közérthető, de egyben érdekfeszítő előadása „Egy neuropeptid védő hatásainak vizsgálata: gerinctelenektől az emberig” témakört mutatta be.

A hallgatóság megtudhatta, hogy a PACAP peptid védő szerepének bemutatása infarktusos betegek esetében  50 %-os védő hatást elérhet, ha időben kezelik a beteget. A széles sejt védőhatást indukáló PACAP-val kapcsolatosan a sok kollaborációs munka között a szem védőhatása és a sejtek öregedésének gátló hatása is bemutatásra került az előadásban, mint ahogy a peptid hatása a Parkinson kórban szenvedők esetében is.

 

Az ünnepi program kötetlen beszélgetés, eszmecsere lehetőségével zárult.