A PAB ünnepi ülése a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

 

A Pécsi Akadémiai Bizottság a Magyar Tudomány Ünnepe 2020 – „Jövőformáló tudomány” mottójú központi rendezvényére 2020. november 4-én került sor. 

A résztvevőket Lénárd László, a PAB elnöke köszöntötte. Elnök úr beszédében kiemelte, a jelen vírushelyzet okán rendkívüli, különleges helyzetben rendezte meg az Akadémia tegnapi országos nyitó ünnepségét, mint ahogy azt most mi is tesszük. Ennek ellenére a tudomány halad, s ezt jól fejezi ki az MTÜ idei mottója is; Jövőformáló tudomány. Elnök úr hangsúlyozta, a területi bizottságok feladata a közjó javára a tudomány művelése, a tudományos eredmények népszerűsítése, a tudományos kollaborációk összehozása, a régióban a Tudományos Akadémia megjelenése az egyetemekkel együtt. A határon túli magyar tudományosság segítése, mint missziós feladat szintén kiemelt.

A tudomány, az alapkutatás és az alkalmazott kutatás szerves kapcsolódását, fontosságát jelzi, hogy a felfedező kutatások jelenleg napi száz új tudományos cikk megjelenését hozzák a koronavírussal kapcsolatban, ami szinte már kezelhetetlenül sok eredmény. A pécsi Szentágothai János Kutatóközpont a COVID vírus kutatásában, mint alkalmazott kutatási folyamatba jelentős mértékben bekapcsolódik Jakab Ferenc professzor vezetésével - s itt a kapcsolódás valós példája – teszi ezt sikerrel a korábbi alapkutatása mentén, eredményeként.

Elnök úr megköszönte az ünnepi program technikai segítségét a PTE rektorának, az egyetemi TV munkatársainak.

Elnök úr záró gondolatában megemlítette a vidék törekvését, a vidék tudományossága ne sorvadjon el, hanem ugyan olyan erővel kapcsolódjon az ország, a világ tudományos vérkeringésébe, mint fővárosunk teheti.

 

Freund Tamás az MTA elnöke videóüzenetben elmondta az kutatóintézetek kikerülésével a területi bizottságok szerepe még hangsúlyosabbá válik. Elnök úr kiemelte az egyetemek, kutatóintézetek és innovatív vállalkozások bevonásával tervezi létrehozni a konzultatív fórumot, mely a szereplők kutatási tevékenységeinek együttműködését, összhangját lenne hivatott előmozdítani. E fórum munkájához a területi bizottságok is hasznos támogatással tudnának hozzájárulni szak- és munkacsoportjaikon keresztül egyaránt.  A területi bizottságok a tudomány népszerűsítése mellett az áltudományok elleni hatékony fellépés terén is fontos szerepet kapnak, illetve a fiatalok megszólítása, tudományos érdeklődésének felkeltése okán a jövő tudós generációjának táplálásában szintúgy jelentős és szép feladattal bírnak.  

 

 

A köszöntő után a tudományos teljesítmény és a PAB életében való aktivitás elismeréseként díjátadásokra került sor. Több, a régióban dolgozó oktató, kutató vehetett át rangos elismerést a tudós közösség nyilvánossága előtt köszönetet kifejezve azon kollegák munkáját, akik az elmúlt években különösen figyelemre méltó tudományos teljesítményt nyújtottak, illetve tudományszervező tevékenységet végeztek.

A díjakat Lénárd László a PAB elnöke adta át.

2020-ban a PAB legmagasabb díját, a PAB Ezüst Plakettjét SZABÓ LÁSZLÓ GYULA professzor úr kapta.

Szabó László Gyula az MTA doktora, a PTE Természettudományi Kar nyugalmazott oktatója, a Gyógyszerésztudományi Kar professor emeritus-a. Gyógyszerésztudományi szak megalapítása óta részt vesz a pécsi gyógyszerészképzésben. A Gyógyszerésztudományi Kar alapítása előtt biológus és biológia tanár szakos hallgatókat oktatott. Nyugdíjba vonulása óta is részt vesz mind a graduális, mind a posztgraduális képzésben. 1974-től kezdve tevékenykedik a MTA Pécsi Területi Bizottságának valamely szakbizottságában. Munkakapcsolat fűzte a Környezetvédelmi és Urbanisztikai, a Biológiai, az Agrártudományi és az Orvostudományi Szakbizottságokhoz, ezen belül a Botanikai és Gyógyszerészeti Munkabizottságokban fejtett ki tevékenységet.

Kutatási területe széles skálán mozog, így az agrobotanika, farmakobotanika, farmakognózia, fitoterápia, alkalmazott növényélettan (kultúrnövények és vadon termő növények csírázásélettana), fitokémia (speciális növényi metabolitok kimutatása).

Több találmány fűződik nevéhez, valamint számos gyógynövénytermék kifejlesztője. Szabó László a Szent István Tudományos Akadémia r. tagja, akinek szakmai elismertsége európai szintű.

 

PAB Zsolnay Tudományos Díj

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és a PAB évtizedekkel ezelőtt megállapodást kötött arról, hogy a Zsolnay Gyár egy olyan tudományos díjat alapít, amelyet a PAB ítél oda évente egyszer egy kutató számára a Magyar Tudomány Ünnepén. A díjat a PAB régiójában dolgozó kutató kaphatja, aki tudományos és szervező munkájával a térség fejlesztésének elősegítésében kiemelkedő eredményt ért el. A díj 23. alkalommal került átadásra.

 

A PAB Elnökségének döntése alapján a díjat 2020-ban

SZEKERES JÚLIA professzor asszony kapta.

Szekeres Júlia a PTE ÁOK professzora, a MTA doktora. Pályafutása során igen sokféle feladatot látott el, felsorolását is csak a teljesség igénye nélkül tehetjük meg. A professzor asszony volt a POTE tudományos rektorhelyettese, Mikrobiológiai Intézet igazgatója, Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola vezetője, az angol nyelvű orvosképzés programjának elnöke. Országos szinten volt a MAB plénum tagja, az Orvosi Bizottság elnöke, tagja és elnöke volt a MAB Felülvizsgálati Bizottságnak. Elnöke volt az MTA Általános Immunológiai Bizottságának. Jelenleg a PTE ÁOK Doktori és Habilitációs Tanácsának elnöke és az Előmeneteli Bizottság tagja.

Tudományszervezési tevékenysége rendkívül aktív, és szerteágazó mind a mai napig. Az utánpótlásnevelésben is kiemelkedő munkáját jelzi 14 végzett PhD hallgatója, valamint TDK témavezetőként kiérdemelt Mestertanár címe.

Kutatási területe az immunológia. Nemzetközi szinten is kiemelkedő tudományos munkájáról tanúskodnak a sikeres pályázatok, szerkesztőbizottsági tagságok és tudományos testületekben betöltött funkciói. (Közleményeinek száma 170, idézettsége meghaladja az ötezret, Hirsch-indexe 45).

A professzor asszony több mint 30 éve tagja a Pécsi Akadémiai Bizottságnak.

 

 

A kiemelkedő tudományszervező tevékenység elismeréseként a PAB és a Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány

 

Tudományszervezési díjat adományozott

        

NAGY GÉZA professzor úr részére.

Nagy Géza  1993-ban lett a kémiai tudomány doktora, 1994-ben habilitált a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1997-ben alapította meg a PTE Természettudományi Karán az Általános és Fizikai Kémia Tanszéket, amelynek vezetője volt 2014-ig. Nagy Géza kiemelkedő eredményeket ért el a kémiai szenzorok fejlesztése és az elektrokémia alapvető fontosságú folyamatainak feltárása területén.

Dolgozott az OTKA Kémia zsűri tagjaként, szakmai bíráló testületek munkájában, a MAB Kémiai és Vegyipari Bizottságában, majd a Természettudományi Bizottságban. Jelenleg tagja az MTA Analitikai és Környezeti Kémiai Tudományos Bizottságának és Kémia Doktori Bizottságának. Nemzetközi kooperációban 2011-ig a Physiological Measurements szerkesztőbizottságának tagja volt, az Analytical Letters folyóirat szerkesztésében pedig jelenleg is közreműködik.

Témavezetésével heten szereztek PhD fokozatot, jelenleg is témavezetője magyar és külföldi hallgatóknak. (189 tudományos közlemény, 8 könyvfejezet, 3250 hivatkozás, Hirsch-indexe 35). A professzor úr húsz éven keresztül (1997-2017 között) a PAB Kémiai Szakbizottságában az Elektrokémiai és Szenzorikai Munkabizottság elnöke volt. Ebben az időszakban több alkalommal szervezett a „Kémiai Szenzorok Kutatásának Eredményei” címmel Workshop-okat és számos más konferenciát.

 

 

A Pécsi Akadémiai Bizottság 2017-ben adományozott először PAB Határon Túli Tudományért Díjat, amelyet a PAB annak ad, aki a régiójához tartozó, határon túli területen él, és sikeres tudományos, kutatói és közéleti tevékenységet folytató magyar kutatók közé tartozik. Ennek elismeréseként a díjat idén

 

PETRIK JÓZSEF professzor úr kapta.

Petrik József a Zágrábi Tudományegyetem Gyógyszerészeti és Biokémiai Karának Orvosi Biokémiai és Hematológiai tanszék professzora és a kar Alkalmazott Orvosi Biokémiai Központjának vezetője. Kutatási területe széleskörű, többek között kiterjed a sejtkárosodási mechanizmusokra, a molekuláris patológiára, a rákos megbetegedések diagnosztikájára.

A HMTMT alapító tagja, 1996-tól elnökségi tag. 2014-ben átvette a HMTMT népszerűsítő tudományos előadássorozatát szervezését a "Magyar Tribünt", ennek a sorozatnak a Zágráb Város Magyar Kisebbségi Tanácsa a támogatója, az Ady Endre Magyar Kultúrkör pedig a Tribün társszervezője. Az Ady Endre Kultúrkör elnökségi tagja. A 2006 óta részt vállal a Zágráb Város Magyar Kisebbségi Tanács munkájában. A külhoni magyar tudományos munka előmozdításában végzett jelentős eredményei, valamint a HMTMT elnökségének munkájában végzett eredményes tevékenysége jelentősen elősegítette a horvátországi magyar nyelvű tudományos és művészeti élet mai színvonalát.

MTA Magyar Tudományosság Külföldön EB zágrábi tagja, a MTA Pécsi Területi Bizottság határon túli köztestületi tagok zágrábi területi képviselője több ciklus óta. Tagja a PAB V. Orvosi Tudományok Szakbizottságnak. Petrik József kiemelkedő módon járult hozzá a horvátországi magyar kisebbség tudományos és művészeti életének fejlesztéséhez, aktívan részt vett a horvát és a magyar kutatók együttműködésében több éves oktatói és tudományos munkássága mellett.

 

 

A vidéki tudományos élet kiemelkedő teljesítést nyújtó fiatal kutatói közül a szakbizottságok javaslatára a PAB Elnökség döntése alapján a PAB Tudományos Díjat öten vehették át.

 

BALATONYI JUDIT

Balatonyi Judit néprajzkutató, PhD-disszertációját 2016-ban kiemelkedő eredménnyel védte meg „Közös kultúra és partikuláris identitások. A gyimesi magyar és román lakodalmak és lakodalmasok vizsgálata” c. dolgozatával. Dolgozatának monográfiává érlelt változata 2017-ben jelent meg a „Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából” sorozat 5. köteteként. A magyarság és a románság, a nyugati kereszténység és az ortodoxia ütközési zónájában végzett kutatása a házasságkötés, illetve a házasságkötés folklorisztikus reprezentációinak teljes körű társadalmi és kulturális elemzése: ilyen vizsgálat a magyar kutatásban még sehol nem zajlott. Módszerét, tematikáját és vizsgálati eredményeit tekintve egyaránt fontos hozzájárulás a hazai néprajzi, antropológiai és folklorisztikai kutatásokhoz.

Balatonyi Judit jelenleg a PTE BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékének munkatársa. Több mint 40 (magyar és angol) tudományos közleményt jegyez; magas idézettséggel. A Magyar Néprajzi Társaság 2018-ban Jankó János díjjal tüntette ki.

2009 óta folyamatosan tanít, 2016 óta két doktori iskolában is: PTE IDI Néprajz – Kulturális Antropológia Doktori Programban, valamint az "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskolában, ahol két PhD hallgató doktori témavezetését látja el. A PAB Etnológiai munkabizottságának tagja.

 

GYERGYÁK JÁNOS

Gyergyák János okleveles településmérnök, építésztervező művész, a PTE Műszaki és Informatikai Kar egyetemi docense. Építőművész DLA fokozatát 2011-ben szerezte. Oktatási tevékenységét magyar és angol nyelven végzi a kar Építészeti és Várostervezési Tanszékén. Kutatási területeit az épített környezeti elemek szerepe közösségek formálásában - közösségi terek építészete, periféria-fejlesztés, élettér – lakótér témakörök adják fókuszálva a közterek, a települések publikus felületeinek kialakításának lehetőségei a társadalmi interakciók elősegítésére, a településfejlesztés a peremterületek illetve belső elzárt területek aktivizálására, az ideális lakókörnyezet, lakótér-kutatásra település léptéktől a legkisebb élhető egységig, komplexen kiegészítve az ehhez társuló funkciókkal.

Országos szinten vett részt fontosabb építészeti-városépítészeti munkákban, több alkalommal külföldi megbízásokban is. Tudományos-közéleti életben tevékenyen vesz részt: tagja a Kultúraktív Egyesületnek, a Magyar Építőművészek Szövetségnek, a Magyar Urbanisztikai Társaságnak, a Magyar Építész Kamarának. Vizsgázott főépítész. 2011 óta dolgozik a PAB Tér- és Településtudományi Munkabizottságában.

 

 

KEMENESI GÁBOR

Kemenesi Gábor virológiai kutatásait 2010-ben kezdte, tudományos diákköri hallgatóként, a PTE Természettudományi Kar Biológiai Intézetének Virológiai Kutatócsoportjában. A TTK Biológiai Doktori Iskolájának ösztöndíjas hallgatójaként a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjában szerzett kutatói tapasztalatokat. Munkájának eredményeként 2013-ban elnyerte a Nemzeti Kiválósági Program Eötvös Lóránd Hallgatói Ösztöndíjat, 2016-ban és 2017-ben pedig az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében sikeresen folytatta munkáját. PhD fokozatát 2018-ban summa cum laude védte meg.

Kemenesi Gábor jelenleg két fontos témában dolgozik párhuzamosan: 1. denevérek által terjesztett ritka, olykor magas fertőzőképességű, veszélyes vírusok kutatása; 2. a szúnyogok által terjesztett kórokozók vizsgálata. Mindkét esetben feladata a vírusok felkutatása, leírása, molekuláris karakterizálása mellett fertőzési stratégiájuk és a vírus állatról-emberre történő terjedése. Munkája áldozatkész is, mert az általa vizsgált vírusok jelentős része komoly egészségügyi, járványügyi kockázattal is jár. Azon néhány szakember közé tartozik hazánkban, aki hivatalosan is munkavégzésre jogosult magas biztonsági szintű (BSL 3/4) laboratóriumban. Jelenlegi járványügyi helyzetben is kimagaslóan teljesít, részt vesz a betegellátásban, klinikai diagnosztikai tevékenységben és maximálisan kiveszi részét a kutatásból is, irányítja hallgatók tudományos munkáját.

A PAB Biológiai Tudományok Szakbizottságának titkára már a második akadémiai ciklusban.

 

 

MINIER TÜNDE

Minier Tünde 2006-ban fejezte be egyetemi tanulmányait Marosvásárhelyen. Ezt követően kezdte meg a PTE Reumatológiai és Immunológiai Klinikán PhD tanulmányait. Fokozatát 2011-ben szerezte. 2013-ban reumatológiai, 2015-ben immunológiai szakvizsgát tett. Fiatal kora ellenére kifejezetten nagyszámú nemzetközi kapcsolattal rendelkezik: nemzetközi pályázatokban, kutatási projektekben vezetőként is szerepel. A közvetlen betegellátásban az egyik aktív osztály vezetése mellett nagyszámú igen súlyos beteget gondoz, melynek sikerességét jelzi az is, hogy a leggyakrabban konzíliumba hívott kolléga. Emellett a tudomány és a klinikum gyors integrálásában is vezető szerepet játszik: 100-as nagyságrendben kér évente egyedi méltányossági kérelmet a betegek jobb ellátása érdekében. Fiatal kora ellenére elérte a habilitáció követelményeit, Hirsch-indexe 12.

 

 

SCHLÉGL ÁDÁM,

Schlégl Ádám már orvostanhallgatóként csatlakozott a PTE KK Ortopédiai Klinika alsó végtagi munkacsoportjához, az itt megkezdett munkát PhD hallgatóként és rezidensként is folytatta. Fő érdeklődési területe az ultra-alacsony dózisú biplanaris radiográfia alkalmazása gyermekkori ortopédiai eltérések vizsgálatában. Kutatócsoportjának munkájában kiemelendő az alsó végtag fejlődése során változó biomechanikai paraméterek leírása modern képalkotó módszer segítségével, nagy populáción vizsgálva. E témákból védte meg sikeresen PhD dolgozatát 2016-ban, (kumulatív impact faktora 21, idézettsége 42, Hirsch indexe 5). Fiatal kora ellenére több szakmai és tudományos elismerést kapott, pályázati aktivitása is jelentős.

A kutatási munka mellett az tudományos utánpótlás nevelésből is kiveszi részét: TDK hallgatói sikerrel szerepelnek helyi és országos megmérettetéseken. Szerkesztésében oktatásmódszertani kézikönyv jelent meg és egyetemi jegyzet is előkészületi fázisban van.

 

 

A díjátadásokat követően az ünnepi ülés tudományos előadására került sor. Felkért előadó Szabó László Gyula emeritus professzor úr volt. Professzor úr ünnepi tudományos előadását a  "Botanikus elődök és a növénytan oktatása Pécsen"

címmel élőben tartotta meg a jelenlévők és az online csatlakozók számára. Az előadásban Professzor úr a 18. századi gyökerektől kezdődően – Kitaibel Pál munkásságától elindulva kronológiai sorrendben adott betekintést a botanika és a növénytan területén jeleskedő, meghatározó kutatók, oktatók - példának okán  Horvát Adolf Olivér - jelentős munkásságát bemutatva. A sort többek közt olyan személyek megemlítésével zárta, akik a PAB életének is meghatározó alakjai voltak, illetve jelenleg is aktívak. A teljesség igénye nélkül; Kurnik Ernő akadémikus, aki a növénynemesítés, a fenomólia, a citológia és növényélettan terén, Diófási Lajos szőlészeti intézet vezetőjeként a szőlőművelés, nemesítés, génbank állomány, ökofiziológia terén alkotott jelentőset. Borhidi Attila jelenleg is aktív akadémikushoz köthető a botanikai, ökológiai kutatások fénykora Pécsett. A botanika, a növénytan egyetemi oktatásának elindítója. Az előadás izgalmas betekintést és átfogó keresztmetszetet adott a pécsi növénytan, botanika kutatási folyamatába, eredményeibe, jelen helyzetébe.

 

Az ünnepi program Font Márta, a PAB alelnökének köszönő szavaival zárult.    

 

Az ünnepi programról készült felvétel az alábbi linken megtekinthető:

https://www.youtube.com/watch?v=LXqYOgx9EZE