A PAB ünnepi ülése a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

 

A Pécsi Akadémiai Bizottság a Magyar Tudomány Ünnepe 2019 – „Értékteremtő tudomány” mottójú központi rendezvényére 2019. november 5-én került sor. 

A résztvevőket Lénárd László, a PAB elnöke köszöntötte. Elnök úr beszédében röviden megemlítette a pécsi bizottság idei évben megvalósított tudományos programjait, melyek közül kiemelten szólt a bizottság 50 éves jubileumi ünnepségéről, amely program április hónapban valósult meg. Bokor József, az MTA alelnöke távolmaradása okán Lénárd László elnök úr az Akadémia jelen helyzetéről is kifejtette gondolatai. Kiemelte, a területi bizottságon végzett munka talán jelen struktúrában még nagyobb figyelmet kaphat. Továbbra is komoly láncszem a területi bizottságok tevékenysége az Akadémia társadalmi kapcsolatok dimenziójában. Fiatalok motivációjának növelésében, a tudományos utánpótlás biztosítása érdekében, a határon túli magyar tudományossággal való közös munka terén a területi bizottságokra is fontos feladat hárul. Elnök úr véleménye szerint Akadémiánknak – s így a Pécsi Akadémiai Bizottságnak is – a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat régiós szinten is jelentős, meghatározó eleme a társadalom felé való nyitás eszköztárában. Elnök úr a PAB tevékenységének méltató gondolatai mellett további ünnepi rendezvényeket is a jelenlévők figyelmébe ajánlotta.

 

 

A köszöntő után a tudományos teljesítmény és a PAB életében való aktivitás elismeréseként díjátadásokra került sor. Több, a régióban dolgozó oktató, kutató vehetett át rangos elismerést a tudós közösség nyilvánossága előtt köszönetet kifejezve azon kollegák munkáját, akik az elmúlt években különösen figyelemre méltó tudományos teljesítményt nyújtottak, illetve tudományszervező tevékenységet végeztek.

A PAB legmagasabb díját, a PAB Ezüst PlakettjétKovács Melinda kapta.

Kovács Melinda professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kaposvári Egyetem rektora. Állatorvosi diplomája megszerzése óta a Kaposvári Egyetemen, illetve jogelődjeinél dolgozik. Felkészült, a hallgatók által elismert és kedvelt oktató. Több jelentős kutatási téma vezetője. Korábban sertésen és házinyúlon végzett emésztésélettani vizsgálatokat, az utóbbi időben elsősorban a mikotoxinok állat- és humánegészségügyi vonatkozásait vizsgálja. Mindkét területen nemzetközi szinten is jelentős eredményeket ért el. Több egyetemmel együttműködve indította el a One heath programot. Másfél évtizede sikeresen vezet egy MTA által támogatott kutatócsoportot. Az MTA Agrártudományok Osztálya elnökhelyettese. 

 

A kiemelkedő tudományszervező tevékenység elismeréseként a PAB és a Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány Tudományszervezési díjat adományozott:

Halas Veronika részére.

Halas Veronika a Kaposvári Egyetem docense. PhD fokozatát a Wageningeni Egyetemen, Hollandiában szerezte 2004-ben. Részt vesz az oktásban.

2013 óta a Kaposvári Egyetem Állattenyésztési-tudományok Doktori Iskola titkára, 2015 óta az Agrár- és Környezettudományi Kar Tudományok Diákköri Tanácsának elnöke. Az MTA köztestületi tagja.

Fő kutatási területe a sertés és baromfi takarmányok táplálóértékének vizsgálata különös tekintettel a táplálóanyagok bélszakaszonkénti emészthetőségére és hasznosíthatóságára, a sertések energiaforgalmának vizsgálata, valamint a monogasztrikus állatok teljesítményének
matematikai modellezése és a precíziós takarmányozás. Részt vett továbbá takarmányozás-immunológiával foglalkozó kutatásokban is. 2005-2008. közötti időszakban elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját.

Jelenleg részt vesz egy, az Európai Unió Horizon 2020 programja által támogatott nemzetközi kutatócsoport munkájában, melynek célja precíziós takarmányozási rendszerek kidolgozása. A Feed-a-Gene projektben a modellezésseI foglalkozó (WP3) munkacsoport vezetője. Halas Veronika 2005-től tagja a PAB Állattenyésztési és Takarmányozási Munkabizottságnak.

 

Kupa László részére

Kupa László professzor jogász és szociológus. Akadémiai pályáját a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián kezdte 1987-től több mint három évtizeden át oktatott a Pécsi Tudományegyetemen a Bölcsészettudományi Kar szervezeti egységeiben.

Kupa László a Pécsi Tudományegyetem Interdisziplináris Doktori Iskolájának témakiírója és a Demográfiai és Szociológiai Doktori Iskola oktatója. Témavezetői tevékenysége nyomán a PTE Interdiszciplináris Doktori Iskolájában eddig 5 hallgató szerzett tudományos fokozatot.

Kutatási területe a magyar szociológiatörténet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek határon innen és határon túl.

2002 óta tagja a Magyar Professzorok Világtanácsnak. 2003-tól 2009-ig tagja volt a Magyar Szociológiai Társaság Elnökségének. 2003 óta tölti be a Magyar Szociológiai Társaság Etnikai Kisebbségkutató Szakosztályának elnöki tisztjét. 2007-ben ő alapította a Pécsi Akadémiai Bizottság Kisebbségkutató Munkabizottságát, melynek 2014-ig elnöke volt, azóta pedig társelnöke. Tagja a PAB Politikatudományi Munkabizottságának. 1993 óta tagja a „Holocaust” című folyóirat szerkesztőbizottságának.

Kupa László tudományszervezői tevékenységét az eddig felsoroltak mellett fémjelzik azok a konferenciák is, melyeket a Pécsi Akadémiai Bizottság általa alapított Kisebbségkutató Munkabizottságának elnökeként szervezett 2008 és 2014 között minden évben. A konferenciákon elhangzott előadásokat az általa szerkesztett könyvekben publikálták itthon, illetve két alkalommal Németországban is.

 

A vidéki tudományos élet kiemelkedő teljesítést nyújtó fiatal kutatói közül a szakbizottságok javaslatára a PAB Elnökség döntése alapján a PAB Tudományos Díjatketten vehettek át:

Lemli Beáta,

Lemli Beáta 2010-ben "Anilin származékok és egyfalú szén nanocsövek kölcsönhatásának fluoreszcenciás és elméleti kémiai vizsgálata" című munkájával szerzett PhD oklevelet. Az egyetemi tanulmányai alatt TDK hallgatóként megkezdett eredményes kutatási tevékenységét mindvégig az elméleti és kísérleti, elsősorban fluoreszcenciás módszereket alkalmazó kutatási eszközpark együttes használata jellemezte. Tudományos közéleti tevékenysége során számos tudományos szervezet, ill. rendezvény titkári teendőit látta el. A PAB Kémiai Tudományok Szakbizottsága Fizikai Kémiai Munkabizottságának titkári teendőit annak 2012-es megalakulása óta végzi. Konferencia-titkárként aktív szerepet töltött be a kétévente Weak Molecular Interactions címmel megrendezésre kerülő, 2013 -ban első alkalommal Pécsett, a PAB Székházban rendezett nemzetközi szimpózium-sorozat elindításában. Tudományos érdeklődési területe a gyenge molekuláris kölcsönhatások, az azonos nevű kutatócsoport tagjaként ezen belül az antibiotikumok transzferéhez, lehetséges szelektív érzékeléséhez, valamint oldhatóságuk ciklodextrinekkel történő szabályozásához kapcsolódóan alakított ki önálló kutatási területet.

Számos tudományos elismerésben részesült, tudományos tevékenységét legutóbb két
periódusban is Új Nemzeti Kiválósági Program, Felsőoktatási Posztdoktori Kutatói
Ösztöndíjjal (adományozó: Emberi Erőforrások Minisztériuma) jutalmazták.

 

Tóth Dávid,

Tóth Dávid a PTE ÁJK Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék adjunktusa. Tudományos fokozatát 2018-ban szerezte meg summa cum laude minősítéssel. Doktori értekésének a címe "A pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények büntetőjogi és kriminológiai aspektusai". Rendkívül aktív kutatómunkát végzett doktoranduszi és doktorjelölti évei alatt. Kutatási tevékenységéért és eredményeiért több díjban is részesült. 2015-ben Pécs városának önkormányzata munkájának elismeréseként polgármesteri ösztöndíjban részesítette. 2017 júliusában az Igazságügyi Minisztérium ,,A bélyeghamisítás hazai és külföldi szabályozása" című tanulmányát publikációs ösztöndíjban részesítette. 2017 szeptemberétől az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2018 június végéig az Új Nemzeti Kiválósági Program keretében doktorjelölti kutatói ösztöndíjban részesítette 10 hónapra. Az ÚNKP kutatási programjának címe: "A bankkártya csalások elleni küzdelem jogi és nem jogi eszközei" címet viselte, és a szakmai záró beszámolóját kiválóra értékelték.

Tóth Dávid a PAB Bűnügyi Tudományok Munkabizottságának tagja.

Eredményes kutatási tevékenysége mellett már közel 5 éve aktívan oktat a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.

 

A Pécsi Akadémiai Bizottság 2017-ben adományozott először PAB Határon Túli Tudományért Díjat, amelyet a PAB annak ad, aki a régiójához tartozó, határon túli területen él, és sikeres tudományos, kutatói és közéleti tevékenységet folytató magyar kutatók közé tartozik. Ennek elismeréseként a díjat idén Lábadi Károly kapta.

Lábadi Károly Bácsgyulafalván született 1950-ben. A Pécsi Janus Pannonius Egyetemen szerzett oklelevelet magyar nyelv és irodalom szakon, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajztudományból szerzett PhD fokozatot.

Igen gazdag tudományos és szakmai tevékenysége:

A J. J. Strossmayer Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék egyik fő kezdeményezője és alapítója, tanszekvezető és egyetemi professzor nyugdíjba vonulásáig.

Az eszéki Magyar Képes Újság főszerkesztője, a pécsi Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztály kutatója, a Gödöllői Városi Múzeum igazgatóhelyettese, a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója. A gödőllői Szent István Egyetem docense (2000-). Alapító szerkesztője a Horvátországi Magyarságnak (1994-2002, 2013), az Acta Hungarica Universitatis Essekiensis fő- és felelős szerkesztője (2008-2013), alapító fő- és felelős szerkesztője a Rovátkák horvátországi magyar tudományos és művészeti folyoiratnak (2011-).

Fő kutatási területe a Drávaszög népélete és művelődéstörténete.

Az MTA köztestületének és több tudományos és szakmai szervezet tagja.  

Munkásságát több szakmai és állami díjjal ismerték el. Gazdag tudományos publikációival rendelkezik.

Kiemelkedő jelentőségű és számos újdonságot hordozó munkái között többet is horvát nyelvre lefordítottak, ez által a drávaszögi és a szlavóniai magyar kisebbség története, illetve öröksége átlépve a nemzeti és nyelvi határokat szélesebb körben is ismerté vált.

A határon túli köztestületi tagok eszéki képviselője volt a PAB-ban a 2011-14-es akadémiai ciklusban.

 

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és a PAB között létrejött megállapodás értelmében a Zsolnay Gyár egy díjat alapított PAB Zsolnay Tudományos Díj, melyet évente egy fő kap a Magyar Tudomány Ünnepén. A díjat a PAB régiójában dolgozó kutató kaphatja, aki tudományos, szervezési munkáival a térség fejlesztésének elősegítésében kiemelkedő eredményt ért el. A díj 22. alkalommal került átadásra.

A PAB Elnökségének döntése alapján a díjat Bogár Lajos kapta.

Bogár Lajos a PTE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet igazgató professzora, valamint a Műveleti Medicina Tanszék vezetője. 

Kutatási területe: Az emberi vérsejtek szedimentációs tulajdonságainak vizsgálata a súlyos fertőzéses és érelzáródásos betegségek gyors diagnosztikájához. A kutatás mellett kiemelkedő oktatói munkát végez.

Professzor úr számos szervezeti tagsága mellett kiváló szerkesztő, tankönyvíró.

Bogár Lajos 1999-től kezdve munkabizottsági szinten, 2002 óta pedig már szakbizottság tagjaként is feladatot vállal a PAB Orvosi Tudományok Szakbizottságában, amely szakbizottságot 2017 évtől nagy aktivitással elnökként vezet.

 

A 2019-es ünnepség különleges eseménye volt, hogy a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány elismerő oklevelet adott át a PAB-nak. Az Alapítvány Nemzetért Díjat adományozott az MTA Pécsi Területi Bizottsága részére, az alapítvánnyal folytatott közös szellemiségű tevékenységért, a magyar anyanyelvet és kultúrát támogató önzetlen segítségért, a határon túli magyar tudományosság szervezésért. A díjat Bokor Béla kuratóriumi elnök adta át Lénárd László, a PAB elnöke részére.

 

Az ünnepi ülés tudományos előadással folytatódott. Pósfai Mihály, az MTA rendes tagja, a Veszprémi akadémiai Bizottság elnöke tartott érdekfeszítő előadást „A Balaton üledéke nanométeres léptékben: esztétikum, tudományos és gyakorlati jelentőség" címmel.

Professzor úr előadásában szemléletesen mutatta be, tárta fel a hallgatóság számára a Balaton üledékének szerkezeti sajátosságait. A rétegződések összetétele, a tó sekélységéből eredő üledékáramlás folyamatának ismertetésén keresztül kapott tudományos betekintést a hallgatóság a tó változatos színképére, a földtörténeti korok szerinti anyagjellemzők izgalmas világába.

 

Az ünnepi program kötetlen beszélgetés, eszmecsere lehetőségével zárult.