A PAB ünnepi ülése a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

A Pécsi Akadémiai Bizottság a Magyar Tudomány Ünnepe 2016 – „Az oknyomozó tudomány” mottójú központi rendezvényén több, a régióban dolgozó oktató, kutató vehetett át rangos elismerést.

A Pécsi Akadémiai Bizottság rendezvényeként az MTÜ idei évi ünnepi ülésére 2016. november 7-én került sor a PAB székházában. A résztvevőket Kosztolányi György, a PAB elnöke köszöntötte, s megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a tudomány mennyire átszövi hétköznapjainkat, így az oknyomozó tudomány mottó nem csak egy szlogen, hanem fontos eszközzé válik. Ebben a folyamatban a tudományetikának is komoly jelentősége van, a tudósoknak pedig a semlegességük megőrzése ellenére is vállalniuk kell a tudományos felelősséget.

Bódis József, a PTE rektora is köszöntötte az ünnepi ülést. Rektor úr az egyetemet érintően a tudomány, a kutatás forrásainak beszűkülésére hívta fel a figyelmet, mint negatívum. Ugyanakkor pozitívumként az egyetem átszervezésének kedvező lehetőségéről fejtette ki véleményét, mely a fejlődést szolgálná.    

Páva Zsolt, Pécs város polgármestere a város és az egyetem kapcsolatrendszerének megújítására tett elkötelezettséget emelte ki köszöntő beszédében, hangsúlyozva a város szerepét a tudomány, az oktatás folyamatában.  

A köszöntők után a tudományos teljesítmény és a PAB életében való aktivitás elismeréseként díjátadásokra került sor. A Pécsi Akadémiai Bizottság elnökségének döntése alapján a PAB legmagasabb díját, a PAB Ezüst plakettet Katona Tamás János, az MTA doktora, a Paksi Atomerőmű Zrt. tudományos tanácsadója, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának egyetemi tanára kapta. Katona Tamás János hosszú idő óta foglalkozik az atomerőművek telepítésének és biztonságos működtetésének tudományos kérdéseivel. Kiemelkedő kutató és oktató munkája mellett több éve lelkiismeretes tudományos közéleti munkát végez a PAB különféle testületeiben.   

Tudományszervezési Díjat vehetett át Reglődi Dóra, a Pécsi Tudományegyetem Anatómiai Intézet igazgató professzora, aki a régiónkban elsőként nyert Lendület pályázaton támogatást, s szervezhetett új kutatócsoportot. Irányításával nagyszámú fiatal kutató kapott tudományos minősítést és életre szóló elkötelezettséget a kutatás iránt.

A PAB fiatal kutatóknak járó tudományos díját az idén három kutató kapta:
Barabás Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet PhD minősítést szerzett tudományos munkatársa kutatómunkájáért, amivel jelentős mértékben gyarapította a középkori magyar egyháztörténetről alkotott ismereteinket. Barabás Gábor a PAB Egyháztörténeti Munkabizottság titkára.
Kleiber Judit, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelv és Irodalomtudományi Intézet PhD minősítést szerzett adjunktusa, aki nyelvtudományi kutatómunkájáról rendszeresen jelentet meg közleményeket a legrangosabb külföldi fórumokon. Kleiber Judit a PAB Nyelvtudományi Munkabizottságának tagja.
Orsi Gergely, az MTA-PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Támogatott Kutatócsoport PhD minősítést szerzett munkatársa, aki informatikai és természettudományos ismereteivel nagyban segíti az idegrendszerrel foglalkozó klinikusokat és alapkutatókat.

Zsolnay Tudományos Díjban részesült térségfejlesztési tevékenységének elismeréséül Szendrő Zsolt, Kaposvári Egyetem professzora, az MTA levelező tagja kapja, aki a PAB IV. Szakbizottsága elnökeként az Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottság, valamint a hagyományteremtő Bor-szőlő-turizmus konferenciák támogatásával jelentős mértékben hozzájárult a Dél-Dunántúli térség fejlesztéséhez.
Az Alexandra Tudományos Díjat Oszetzky Éva, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Francia Intézetének habilitált docense kapja az újlatin nyelvek és kultúrák területén folytatott eredményes tudományos tevékenységéért. Oszetzky Éva 2005 óta vezeti a PAB Romanisztikai Munkabizottságát.

Az ünnepi ülés fő eseményeként Csépe Valéria, az MTA levelező tagja „Új tudás, fejlődő agy és digitális világ” címmel tartott magas színvonalú tudományos előadást.
Jelen életünk új és újabb kihívások elé állítják az egyént. A tudás átalakulása, az agy érése és fejlődése, a digitális világ terjeszkedése egyfajta új tudást feltételez, mely dinamikus, tematikusan átívelő, jelenség alapon szervezett, folyamatosan fejlődő és átszerveződő, valamint a környezeti intelligenciára épít. Az előadás bepillantást engedett a fejlődő agy szenzoros kihívásaink keresztül a digitális környezet szegmenseibe, mint például a komoly játék dimenziójába is. Az előadó érdekfeszítően bemutatva a tanulás különböző fázisait jutott el a megállapításig, mi szerint a gyermeki agy formálható, viszont a mikéntje nem mindegy.
Az összefüggések feltárása multidiszciplináris. Az alkalmazott idegtudomány új utakat keres.

Az esemény a PAB székházának fogadóteraszán jó hangulatú beszélgetéssel zárult.