A Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) 2026. évi közgyűlése a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának és könyvtárának 200. évfordulója jegyében telt el, hangsúlyozva a tudományos közösség egységét és a jövőbeli kihívásokat.

 

Nagylaki Dorottya csellista, a PTE Művészeti Kar  Zeneművészeti Intézet hallgatója zenei játékával indult a közgyűlés programja. A fiatal művész J. S. Bach: Esz-dúr Bourree c. zenedarabját játszotta.

 

Kollár László Péter, az MTA főtitkára köszöntőjében egy érzékletes erdő-hasonlattal élt: ahogy a fák gyökereikkel összekapcsolódva alkotnak védelmező ökoszisztémát, úgy kell együttműködniük a hazai kutatóintézeteknek, egyetemeknek és könyvtáraknak is. Kiemelte, hogy a magyar tudományos életben minden régió – így Pécs is – egyenrangú és pótolhatatlan szerepet tölt be. Beszédében kitért az MTA iránti töretlen társadalmi bizalomra is, megjegyezve, hogy egy friss felmérés szerint a lakosság 64%-a bízik az Akadémiában, ami kiemelkedő érték a hazai közintézmények körében.

 

Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora az egyetemi szféra előtt álló nehézségekről, köztük a modellváltásról és a kedvezőtlen demográfiai folyamatokról beszélt. Külön hangsúlyozta az alapkutatások fontosságát, rámutatva, hogy bár ezek haszna sokszor csak évtizedekkel később válik nyilvánvalóvá – mint Arnold Beckman vérsejtszámláló technológiája esetében –, elengedhetetlenek a fejlődéshez. Aggodalmát fejezte ki továbbá az európai tudománypolitikai kapcsolatok gyengülése miatt is.

 

Kovács L. Gábor, a PAB elnöke részletes beszámolót adott a bizottság elmúlt évi tevékenységéről. A régió tudományos erejét jelzi a 11 szakbizottságban zajló munka, valamint a 2025-ben megrendezett 191 tudományos esemény. Az elnök úr kiemelte a sikeres védéseket, az MTA200 jubileumi év tiszteletére rendezett programokat – mint az MTA Könyvtára februári pécsi kiállítását, a PAB májusi megnyitó ünnepségét, a november hónapi budapesti bemutatkozó rendezvényeket és kiállítást az Akadémia épületében. Ismertetést adott az olyan különleges eseményekről, mint az Ubrizsy-kiállítás vagy az Egészségakadémia sorozat vagy az év végén novemberben induló a Tudománybarát Település kezdeményezés zászlaja alatt futó vándorkiállításról, mely elsőként az országban Pécsett lépett a nagyközönség elé a PAB közreműködésével. Számba véve a PAB főbb eseményeit időrendi sorrendben Elnök úr a szakbizottságok munkájából is felvillantott úr ízelőtőül.

A közgyűlés egyhangúlag fogadta el a beszámolót.

 

A közgyűlés ünnepi előadását Kollár László Péter akadémikus úr tartotta „A hazai tudománypolitikáról – A kutatói felmérés tanulságai” címmel. Akadémikus úr előadásában a hazai tudománypolitikáról, egy több mint 5000 kutató bevonásával készült felmérés eredményeit ismertette. Az adatok aggasztó képet festettek: a kutatók pszichés jóléte elmarad a társadalmi átlagtól, és a fiatalok kétharmadában már felmerült a pálya elhagyásának gondolata. Az előadás hangsúlyozta, hogy a kutatói közösség elsöprő többsége (84%) támogatná egy önálló alapkutatási alap (újkori OTKA) létrehozását, és a jövő kulcsaként a stabilitást, a kiszámíthatóságot és a szakmai autonómiát jelölte meg.

 

Az ünnepi közgyűlés a PAB bora kóstolásával, kötetlen beszélgetéssel zárult.