Bolyai Ösztöndíj a Dél-dunántúli régióban
Bolyai Ösztöndíj a Dél-dunántúli régióban
A Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt 25 éve indult útjára a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj.
Az eltelt negyed évszázadot az MTA Pécsi Területi Bizottsága is megünnepelte 2022. május 9-én Bolyai Ösztöndíj a Dél-dunántúli régióban c. ünnepi tudományos ülés megvalósításával egy országos programsorhoz illeszkedve, mely esemény az MTA PAB Székházában (7624 Pécs, Jurisics Miklós u. 44.) zajlott le hibrid szervezésben.
A program zenei betéttel indult: Vaughan Williams - 1. , és 3. Himnusza hangzott el Szabó Roland (ének), Kertész Júlia (brácsa) és Juhász Dorina (zongora) tolmácsolásában. Mindhárom fiatal művész a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatója.
A köszöntések sorát Kosztolányi György akadémikus, az MTA alelnöke, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának korábbi elnöke nyitotta. Akadémikus úr nyitó szavaiban közvetítette Freund Tamás, az Akadémia elnöke köszöntését is, majd pár gondolatban a Bolyai programhoz kötődését említette fel. Véleménye szerint a közel 30 éve megszűnő kanditatúra rendszer hagyta űrt is hivatott volt betölteni az Akadémia indította Bolyai ösztöndíj. A magyar Tudományos Akadémia tudatosan építkezik a posztdoktori életpályával. Ennek építő eleme a Fiatal Kutatók Akadémiája és a nemrégiben beindított Alumni program is. Az Akadémia az egész magyar tudományosságot képviselni tudja. Kosztolányi György akadémikus úr köszönetet mondott Kiss Mihályné Ágnesnek, aki hosszú időn keresztül áldozatos munkájával segítette az ösztöndíj programot, illetve a fiatal kutatóknak, a mentoroknak, a bírálóknak egyaránt köszönte a munkát.
Tulassay Tivadar akadémikus, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának elnöke ünnepi gondolataiban az eltelt 25 évet vette górcső alá. A szeretet, ahogy a családban is, úgy mint a kutatásban után jövők felé is szeretettel fordulunk, hisz tanítványaink. Ám felvetődik a kérdés, hogy 25 év alatt, hogyan változott meg a civilizáció, az értékrend. Az ember, a kutató a kíváncsiság vezérelte, megismerni a világ titkait, az igazságot keresni. A teremtett világban rend van, da mai korunkban az anyagi világ és az ember természete között diszharmónia a jellemző, a rendetlenség. ez vajon hogyan befolyásolja a tudományos kutatást? Elnök úr szerint az európai kultúrának 3 korszaka van, az antikvitás, a kereszténység kora és az új kor. Ez utóbbiban az ember önmagához méri magát. A középszerűség nem tud tudományos iskolát teremteni. A tudományos kutatók az igazságot keresik. Vannak természettudományos igazságok és vannak bölcseleti igazságok. A megismerésre törekszik az ember, a kutató. A megismerést is 3 sík jellemzi: a világ megismerése, önmagunk megismerése, valamint a tiszta bölcseleti igazság keresése. Az igazság keresése egy belső küzdelmet feltételez. Életünket célok irányítják. A kutatóét is. S végignézve az egykori ösztöndíjasok életpályáján, megfogalmazódik a kérdés, mit adhatunk tanítványainknak? Elnök úr itt Goethét idézte: gyökerek és szárnyak. Köszöntőjét Pilinszky János idézetével zárta: „nem az a fontos, hogy a madár hányszor csap a szárnyával, hanem hogy íveljen”.
Lénárd László akadémikus, az MTA Pécsi Területi Bizottsága elnökebeszédében kiemelte, hogy köztudottan az Akadémia élvezi a közbizalmat. A Bolyai ösztöndíjrendszer különös sikertörténet. Az Akadémiának a továbbiakban még több figyelmet kellene fordítania erre a sikertörténetre. A PAB a régióhoz kapcsolódó ösztöndíjasok nevét egy a teremben látható poszteren örökítette meg. Elnök úr hangsúlyozta, hogy jelenleg nem csak kitüntető dolog ösztöndíjasnak lenni, de igen komoly anyagi támogatást is remélhet az, aki elnyeri a díjat és mindez a lehetőség a jelenlegi elnök személyének, Tulassay Tivadar akadémikus úrnak is köszönhető. Lénárd László elnök úr röviden elmondta, hogyan alakult ki az ünnepi nap tudományos programja, s megjegyezte, hogy nagyon jó, hogy az Akadémia Bolyairól nevezte el ezt az ösztöndíjat, mert ez kifejezi az egyediségét, kifejezi a különleges tudományos értéket, kifejezi az ifjúságot is. Az t is kifejezi, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a fiatalok mellett áll, a tudományos megújulás mellett áll és az újra képzése mellett áll - mondta Elnök úr záró gondolatként.
A Dél-dunántúli régióhoz tartozóan a 25 év alatt közel 300-an nyerték el az ösztöndíjat. Az elnyertek előtt a PAB egy nagyméretű poszterrel tisztelgett, a felületen megjelenítve az összes eddigi díjazott nevét.
A jubileumi program keretében 10 kiemelt előadásra kerülhetett sor.
Az első blokkban 5 előadást hallhatott a közönség:
Bogner Péter: Diffúziós képalkotás alkalmazása a klinikai kutatásokban.
Fedeles Tamás: A Vatikáni Levéltár titkai: A pécsi egyházmegye és az Apostoli Kamara kapcsolatai (1387–1523).
Mezősi Emese: A pajzsmirigysejtek apoptózisának citokin szabályozása.
Kaposi Zoltán: Egy regionális gazdasági központ kialakulása Délnyugat-Dunántúlon. Nagykanizsa fejlődése a 18-19. században.
Kégl Tamás: P-donor ligandumok karakterizálása kvantumkémiai módszerekkel.
A szünetet követően Babits Mihály – Bolyai c. versét Vadász-Balogh Barnabás a PTE BTK hallgatója szavalta el.
A következő 5 előadás hangzott el az ünnepség második felében:
Lanszki József: Ragadozó emlőseink és a biodiverzitás.
Gál István László: A gazdasági válságok és bűnözés összefüggései
Tényi Tamás: Minor fizikális anomáliák vizsgálata idegfejlődési zavarokban - eredmények a Méhes-skálával.
Tóth László: Többváltozós számelméleti függvények vizsgálata.
Pethő Gábor: A nociceptív hőküszöb mérésének alkalmazása a termonocicepció vizsgálatában.
Lénárd László elnök úr zárszavában hangsúlyozta, nagyon szép és tartalmas délutánon lehettünk túl, mely messze-messze igazolja a Bolyai ösztöndíj program létjogosultságát és eredményeit. Elnök úr azt kérte a jelenlévőktől is, hogy a továbbiakban is hirdessék a Bolyai programot, hiszen ez nem csak anyagi támogatást jelent, hanem nagy erkölcsi elismerés is a díj.
2022. május 9.
Az ülésről készült felvételt az alábbi linken tudja megtekinteni.
https://youtu.be/XiricVzRxBw