Magyar tudományos akadémia

Miskolci területi bizottsága

Táplálkozászavartól tudatzavarig

A táplálkozási zavarok megjelenési formájában az elmúlt évtizedekben markáns spektrumváltás következett be, illetve prevalenciájuk drasztikus mértékben megnövekedett mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásban.  A klasszikusnak számító anorexia nervosa (AN) és  bulimia nervosa (BN) mellett új típusú evészavarok is kialakultak az izomdiszmorfiától  a testépítő táplálkozási zavarokon át az orthorexia nervosáig (ON). A táplálkozási zavarok esetében nagy kockázati tényezőjű csoportba tartoznak az egyetemisták, főiskolások, köztük a szubklinikai evészavarok megjelenése eléri az 50-60% -ot is. A súlyosabb klinikai tünetek elkerüléséhez multidimenzionális megközelítésű  bio-pszicho-szociális modell alkalmazása szükséges, mely integrálja a prediszponáló, precipitáló és fenntartó kockázati tényezőket. A biológiai tényezőkön túl (genetikai háttér, hipotalamusz szabályozó szerepe, neurotranszmitterek, neuropeptidek) a pszichológiai és szociokulturális tényezők komplex  értelmezése elengedhetetlen az evészavarok megelőzésében és kezelésében. A probléma súlyosságát és megoldásának társadalmi szükségességét indokolja az a tény, hogy ezek a pszichoszomatikus rendellenességek elsősorban a fiatal nemzedéket érintik és az életminőségükben bekövetkező negatív torzulások jelentősen befolyásolják a jövőben társadalmi beilleszkedésüket, munkahelyi –és párkapcsolataikat, szociális helyzetüket.

Dr. MILINKI ÉVA

EKF Biológiai Intézet Állattani tanszék

"Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés" c. konferencia 2014. november 12.